Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
A színezés értelmezhetõsége az írásanalízis tükrében

A különbözõ színek különféle hatással vannak szervezetünkre, befolyásolják lelkiállapotunkat, viselkedésünket. A világosak általában felvidítanak, a sötétek lehangolnak. A piros felélénkít, a zöld és a kék megnyugtat. Számtalan kutató vizsgálta már ezt a hatást és eredményeiket nem egy zseniális módszer és könyv is magában hordozza. A cikk korlátozott terjedelme miatt ezeket nem szeretném részletesen említeni, sokkal inkább foglalkoznék önös egyszerûséggel az általam megfigyelt jellemzõkkel.

A világ és körülöttünk minden materiális dolog a színek érzékelése következtében nyilvánul meg a tudatunkban. A színgazdag környezet magától értetõdõ dologgá vált számunkra. Körbe vesszük magunkat a számunkra kellemes színnel és egyéniségünket is tükrözi választásunk.
A fizika törvényei alapján, nincs élettelen anyag, hanem sûrûségétõl és szerkezetétõl függõen minden tárgy, az élõ sejtekhez hasonlóan, egyedi rezgéseket bocsát ki, ez a színekre is érvényes. Ezek a rezgések mérhetõek. A rezgéshullámokat hullámhosszal és frekvenciával mérjük, a szín is olyan hullám, mely színjelenségét éppen hullámhossza alapján nyeri el. A XVII. században Isaac Newton felfedezte, hogy a fehér fény prizmával 7 színre bontható. Max Planck századunk elején megállapította, hogy a fény apró részecskékbõl, ún. kvantumokból áll. Albert Einstein felismerte, hogy a fény hullámtermészetû, megjelenhet hullám és részecske alakjában is. Az ibolyaszínnek kicsi a hullámhossza, a vörösnek ellenben nagy. Ebbõl az következik, hogy a fény és a szín energiák, és így az elektromágneses rezgések körébe tartoznak. A színek voltaképpen a fény különbözõ megjelenési formái. A fény az életet testesíti meg, hiszen hatása nélkül nem nõ növény, nem szaporodik a sejt, s nem keletkezik élet.
A tudósok többféleképpen próbálnak magyarázatot találni arra, hogy miért hatnak ránk az egyes színek más-más módon. Az elméletek bár különbözõek, mégis nagyon hasonlítanak egymásra. Az egyik magyarázat szerint a színek hatása a sejtek rezgésére épül. Szervezetünknek van egy alaprezgése, s az, hogy egy szín jó, rossz hatással van-e ránk, attól függ, mennyire felel meg a mi alaprezgésünknek. A másik magyarázat a szervezetünkben lévõ ásványi anyagokban és fémekben keresi a megoldást. Ez az elmélet is a rezgésre épít, de a színek rezgését a fémek és ásványi anyagok rezgésével kapcsolja össze.
A különbözõ színek különféle hatással vannak szervezetünkre, befolyásolják lelkiállapotunkat, viselkedésünket. A világosak általában felvidítanak, a sötétek lehangolnak. A piros felélénkít, a zöld és a kék megnyugtat. Számtalan kutató vizsgálta már ezt a hatást és eredményeiket nem egy zseniális módszer és könyv is magában hordozza. A cikk korlátozott terjedelme miatt ezeket nem szeretném részletesen említeni, sokkal inkább foglalkoznék önös egyszerûséggel az általam megfigyelt jellemzõkkel.
A színeknek a testre, lélekre és szellemre gyakorolt hatásával nem csupán jótékonyan lehet befolyásolni egészséges életvitelünket, hanem segítségükkel felismerhetünk kóros lelkiállapotot, problémákat. A színek kiválasztásával a személyiség ugyanolyan lenyomatot képez önmagáról, akár az írás.
Grafológiai elemzések kapcsán a vizsgált személyekkel egy színtesztet is kiszíneztettem, mert kíváncsi voltam, hogy a színhasználat és fõleg annak jelentésértéke mennyire egyezik, az írásvizsgálat eredményével. A két módszer tulajdonképpen lefedi egymást és a színteszt használatával számtalan többletinformációhoz jutottam. Fõleg zárkózott és szorongó egyének esetében volt nagy segítség, amikor a verbális megnyilatkozások akadoznak. Alapvetõen azt kellett észre vennem, hogy szívesebben színeznek az emberek, mint írnak, mert közben könnyebben leolvad a kontroll.
A továbbiakban néhány tesztet szeretnék bemutatni a hozzátartozó írással. Megjegyzésként még annyit, hogy nyolc színbõl válogathattak és tetszõlegesen színezhettek. Ezek a színek, a fehér, fekete, barna, sárga, narancs, piros, kék, zöld, most nem az egyenkénti jelentésükre helyezném a hangsúlyt.
Az elsõ ábránál, egy 30 éves hölgy a vizsgált személy. Az írásából látható a rendezett értékrend és stabil életvitel. A színezést egyéni térbeosztással valósította meg. Nem jellemzi egységes szimmetria, mégis érzékelhetõ az egyediségre törekvése. Fehér szint nem használ, tehát meg van benne a képesség, hogy szembesüljön önmagával és döntéseiért felelõséget vállaljon. A középsõ kockát pirosra színezte, ez lendületes tetterõs embert feltételez, de jelzi az optimizmusát is, mivel a szín balról jobbra és felfelé halad. Mivel a legfelsõ pirosra színezett kocka nem szélsõ kocka és érintkezik sárgával és zölddel, mutatja, hogy ez az optimizmus néha megingatható. A sárgából ítélve a konfliktusos helyzetek nehézséget jelentenek számára. A narancssárgát is egy sajátos konstellációban használja. Az alsó és a felsõ térfélen is ugyanaz a lépcsõs ábra jelenik meg, de nincs közöttük kapcsolat. A narancs jelenti a belsõ erõforrásokat, kreatív képességeket, de az önmegvalósítási igényre is utal. Mivel a két térfélen lévõ ábra elkülönül, ez feltételezi, hogy a vizsgált személy nincs teljességgel tudatában képességeinek és keresi a helyét a világban. Az ábra külsõ részein, két négyzettõl eltekintve, csak rövid hullámhosszúságú színeket használ, tehát az intellektuális megértésre helyezi a hangsúlyt. A zöldet határozott egységben használja, hármasával, szinte körbe öleli az ábrát. Ez egyfajta megjelenítése pozitív énképének. A külsõ négyzetekben csak kék színt használ, ez figyelmünkbe ajánlja, hogy fontos számára a kommunikáció, és könnyedén létesít kapcsolatokat. Mivel a zöld mellett használja, elõfordul, hogy véleményének kritikus módon is hangot ad. Az, hogy sötét színeket nem használ, alátámasztja, derûs, vidám egyéniségét, aki a létezés hatalmas útvesztõjében bízik abban, hogy megtalálja a helyét.





A következõ színezés és írás, úgy gondolom, magáért beszél. Elsõsorban a
Szín- Tér Elemzõt szeretném értékelni. A négy oldalon megjelenõ fekete szín, az írásával összhangban jelzi a szorongás és a rossz pszichés környezet jelenlétét. Az 50 év körüli hölgynek érdekes kérése volt a színezés megkezdése elõtt. A piros színû ceruzát halvány rózsaszínûre cserélte, mert a pirosat nem bírja kézbe venni, taszítja a látványa. A piros jelenti az életerõt, lendületet, de az önbizalmat is, õ mindezt azonnal hárította, már ezáltal is jelezve a meglévõ frusztrációs tartalmat. A rózsaszínt sem merte az ábra szélén használni, csak beljebb, ugyanakkor a középsõ négyzet is rózsaszínû, tehát alapvetõen egy energikus, önbizalommal teli egyén lenne, ha az élethelyzeteit megfelelõképpen tudja kezelni. Mivel sárga öleli körbe a középsõ kockát, feltételezhetõ, hogy komoly feszültségben él. Tudatosan ügyel arra, hogy a külvilág ebbõl semmit ne vegyen észre, ez a színezés vonalvezetésében látszik. Elõször vízszintesen vonalazta át a négyzeteket, majd függõlegesen, vagy éppen fordítva. Több helyen is más színnel kezdte el a kitöltést, majd erõteljesen áthúzta egy másik színnel, törekedve az egyértelmûségre. A nyomaték azonban így igen ingadozóvá vált, és próbált törekedni arra, hogy a vonal a négyzetbõl ne szaladjon ki, de ez nem mindig sikerült. Az ábra teljes színezése szimmetrikus, minden oldal mellé más szín kerül, ez mutatja, hogy érett, tudatos személyiségrõl van szó, akinek nagyon jól mûködnek a kontrolfunkciói és a helyzetekhez, akár alárendelõdve is képes alkalmazkodni. Ugyanakkor az elõbb említett vonalkisiklások jelzik, hogy ez hatalmas energia befektetés számára, és közben a koncentrációs képessége is gyengül. Az ábra külsõ négyzeteiben a fekete csúcsokat leszámítva, a kéket és a zöldet szimmetrikusan váltogatva használja. Ez is a kontrolált viselkedését támasztja alá, valamint jelzi, hogy szeret mindent pontosan és érthetõen megfogalmazni. Egyéni elképzelései és önmegvalósítási törekvései azonban gátoltak, sõt blokkoltak, ezt a narancssárga szín következetesen hideg színekkel történõ körbezárása mutatja. A színezés egésze azt prezentálja, hogy törekszik a rendre és önfegyelemre, szinte a mesterkéltség hatását keltve, ami a viselkedésére is igaz lehet.




Harmadiknak is egy érdekes elemzést választottam, ez is hölgytõl származik. Függõlegesen kettéhajtva szimmetrikus egységben van kiszínezve az ábra. Ez jelez egyrészt egyéni gondolkodásmódot, valamint, hogy a múlt és jövõ között a jelenben kell megtanulnia, élni. A középsõ négyzet narancssárga és köré még ebbõl a színbõl több négyzetet is színezett, ami egy kapuhoz is hasonlítható. Belsõ erõforrásait jeleníti ez meg, a kreativitását, a mélyben szunnyadó alkotóerõt, amire még nem mer támaszkodni, de ösztönösen érzi, hogy van. Ahhoz, hogy felszínre kerüljön, elõbb önbizalmát kell erõsíteni, ami jelenleg támogatásra szorul. Ezt a középsõ függõleges három oszlopban használt piros színezés jelenti. Csak itt használja a pirosat. Ugyanakkor fõleg az ábra felsõ harmadában van a legtöbb piros négyzet, ez mutatja, bizony fontos számára, hogy egy közösségben észrevegyék, és utána forduljanak. Az alsó térfélen elhelyezett zöld színek érzékeltetik, milyen mély érzésû, érzékeny valaki, aki nehezen engedi felszínre érzelmeit, és nehezen dolgozza fel õket. Hangulatilag labilitást is feltételez róla az, hogy kékkel zárja a zöldet, egyben azt is jelenti, hogy próbál uralkodni érzelmein. A barna színt is egyéni helyzetben használja. Jobb és bal oldalon három függõleges négyzetet tölt ki vele, ezáltal szinte korlátok közé fogva a felhasznált színeket. Ezen a módon jeleníti meg, hogy az önmagáról alkotott képe negatív és a jelenben legtöbbször önmagát hibáztatja, nehezen mer a képességeire hagyatkozni. A sárga vízszintes használata mutatja, a mindennapjaiban meglévõ feszült helyzeteket, ez lehet akár a munkahelyen is. Vízszintesen a két végponton lévõ kék szín szimbolizálja, az emberi kapcsolatok igényét, valamint a reményt arra, hogy útkeresése sikeres lesz.








Természetesen bõvebb információ is nyerhetõ egy- egy színezett ábrából, itt csak a lényegeseket emeltem ki. A színteszteket az írással nem vetettem össze, egyrészt a terjedelem miatt, másrészt, a mellékelt írásokon jól megfigyelhetõek az azonosságok. Azt tapasztaltam a vizsgált személyeknél, hogy örömmel vették ezt a kis rövid alkotói tevékenységet mielõtt az írásra került a sor, és a színezés oldotta a kezdeti feszültségeket.



Nagy Marianna

grafológus








Nagy Marianna