Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Gondolatok a barátságról

A barátsághoz mély emberi érzések kellenek. A jó emberi kapcsolatokhoz jó kommunikációs képesség szükséges. Kapcsolatteremtõ képességünket nagyban befolyásolja kreativitásunk, mely a belsõ világlátásunkat tükrözi.
A barátság nagy kincs. Kölcsönös tiszteleten, elfogadáson alapul, mint minden jól mûködõ kapcsolatunk. Akit barátunkká választunk, annak rezgésével úgy azonosulunk, hogy tiszteletben tartjuk a szuverenitását.


Nem az a jó barát, aki mindig azt mondja, amit hallani szeretnénk, hanem aki végighallgatja azt, amit közölni szeretnénk vele. A barátság nem ítélkezik, hanem csendben segít. A barát hozzájárul ahhoz, hogy hangosan gondolkodhassunk. Mégiscsak más az, ha egy értelmes emberi lénynek mondjuk el saját monológunkat, mint a négy falnak. Hiszen a kimondott gondolatainkat értelmes mondatokká kell formálni, és eközben bizony sokszor rájövünk, hogy kuszaság van bennünk. Nagy türelem és szeretet kell ahhoz, hogy empatikusak tudjunk lenni a másik ember kimondott gondolataival, ami nem azonos azzal, hogy feltétlenül egyet kell értenünk, hanem kívülállóként kell beleéreznünk magunkat a másik aktuális lelki állapotába.
Nagyon nehéz feladat. Félretenni a saját véleményünket addig, amíg a másik tisztába nem jön azzal, hogy miért is kezdett el kommunikálni velünk. Mert lehet, hogy nem is vár választ, csak ki kell adnia magából a rátaláló érzéseket.
Sokszor a hangosan kimondott kérdéssel megvilágosodunk. Természetesen ahhoz, hogy hangosan fel tudjunk vetni egy gondolatot, ahhoz már elõtte önmagunkban futottunk pár kört. Ha már meg tudunk fogalmazni valamit úgy, hogy ki tudjuk értelmesen mondani, az már fél siker. Tapasztalatom szerint, ha írásban is értelmes mondatokká tudjuk formálni, azzal megtettük a lépést afelé, hogy választ kapjunk a minket foglalkoztató folyamatainkra.
Ezért olyan fontos az írásbeli kommunikáció is. Mint grafológus, természetesen a kézírással papírra vetett gondolatokat tartom az egyik legjobb önkifejezõ módszernek, de ha ezt valamilyen külsõ, vagy belsõ gát miatt nem tudjuk, vagy nem akarjuk megtenni, akkor hasznos lehet a billentyûzet segítségével kifejezett érzés is.
Ahhoz tehát, hogy mély baráti kapcsolatokat létesíthessünk, nyitottságra van szükségünk. Titkolózva, a külvilág elõl elzárkózva nem kaphatunk segítséget problémáinkra, de örömünket sem tudjuk megosztani másokkal. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor valami nagyon örömteli dolog történik velünk. Azonnal szeretnénk megosztani valakivel. Ki kell mondani, hogy tudatosuljon bennünk, tényleg milyen nagyszerû esemény részesei vagyunk. Tehát szükségünk van barátokra, együtt érzõ embertársainkra.
Ha azonban kommunikációs problémáink vannak, örömeink és bánataink kifejezése akadályokba ütközik, így könnyen magányossá válhatunk, ami a szociális képességeink fejlesztésére hívja fel a figyelmet. Hiszen minden ember kapcsolatban van egymással, nem lehetünk meg egymás nélkül.
Természetesen az alapvetõ emberi kapcsolatokon túl választjuk barátainkat, ahol érdekektõl mentes, õszinte, együtt érzõ gondolkodással kölcsönösen táplálhatjuk lelkünket, erõsíthetjük szeretetünket.
A barátokat kiemelten kezeljük, mert bennük megbízunk, õk megbíznak bennünk, tudjuk, hogyan kell mély dolgokról kommunikálni, nevetni, szomorkodni, játszani, az éppen aktuális élethelyzetnek megfelelõen.
Elgondolkoztunk-e már azon, hogy mikor, milyen módon léptünk baráti útra embertársunkkal? Talán tudatosan tudjuk a mozgatórugóját, vagy ösztöneinkre, megérzéseinkre hallgatunk? Mindannyian tapasztaltuk már, hogy nem mindegyik barátság tartós, de addig, amíg tartott, kiemelt szerepet töltött be mindennapjainkban.
Tudjuk, hogy egy állandó fejlõdésen és változáson megyünk keresztül életünk során, így a különbözõ helyzetekben különbözõ barátok segítségével, tanításával gazdagodhatunk. S ha idõnként egy-egy régi jó barát ismét belecsöppen az életünkbe, ne feledjük, minden találkozásnak mondanivalója van.

„Barát az, aki megérti a múltadat, hisz a jövõdben, és elfogad annak, aki vagy.” (graffiti)

Budapest, 2007. szeptember 15.

Láng Edina
grafológus


Láng Edina