Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Az origami titkai - játék és mûvészet nemcsak gyerekeknek

Az origami, vagyis a papírhajtogatás mûvészete játékos, kreatív idõtöltés, amely az évszázadok során az egyszerû hajtogatásból mára egészen bonyolult, dekoratív, sokrétûen mûvészi kifejezõeszközzé vált. Az egyszerû térbeli játéknak tûnõ papírhajtogatás nemcsak a gyermekek fantáziáját mozgatja meg, hiszen az origami szertartásos célú tradícióit is felnõttek alkalmazták elõször. Az origami nem csupán egy technika, hanem kulturális-mûvészeti vívmány. Hogy honnan indult valójában és modern változataiban hová tart ez a sokak által kedvelt alkotótevékenység? Az origami eredetét, készítését, hasznosítását és az alkotókra való hatását kutatva számos érdekességre bukkanhatunk. Fedezzük hát fel az origami rejtelmeit, és akinek sikerült kedvet csinálnunk, azok megpróbálkozhatnak néhány ajánlott kezdõ lépéssel a gyakorlatban.

Az origamit a legtöbb forrás Kínából származtatja, amelyet a papír 2000 évvel ezelõtti kínai feltalálásával kötnek össze, de ez nem feltétlenül indokolja, hogy a papírhajtogatás mûvészete is innen eredjen.
Fontos tény, hogy a papírformázásról szóló elsõ információk már Japánból a Heian-korból (794-1185) valók. A másik, szintén nem elhanyagolható ismeret, hogy akkoriban a papír Japánban a selyemszövéshez használt segédanyagot jelentette. Ebben az idõben az origami kifejezés iratfajták egy típusát jelölte. Az Edo-korban (1615-1868) ezt az iratfajtát a bíróságokon használták. Ám még ezelõtt ismerték az úgynevezett tatogamit, ez azonban egyszerû sarok behajtást – csomagolási módot – jelentett, amivel a kimonókat is becsomagolták. A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku versében írt arról, hogy esküvõk és egyéb szertartások alkalmával papírból készült madarakat használtak dekorációnak. Egyes szamuráj családok régi írásai közt fellelhetõk bizonyos szabályok arra vonatkozóan, hogy a szertartások alkalmával milyen figurákat és hogyan kell elkészíteni.
Lényeges tudni, hogy az eredeti mesterek kizárólag hajtogatás által hozzák létre a legbonyolultabb figurákat is. Vagyis az eredeti origami nem egyenlõ azokkal a papírformázó módszerekkel, ahol vágást, ragasztást, és más eszközöket is alkalmaznak. Mégis sokan valószínûnek tartják, hogy elõször még Japánban sem az eredeti hajtogatással varázsolódtak elõ a papírdíszek, ahogyan ma is sok papíralkotó használja figuráihoz a gyûrögetés, és vágás apró trükkjeit is. Az origami könyvek elsõ darabja Akiszato Magakidzsima tollából került ki 1797-ben, majd 1845-ben Kan No Mado gyûjtötte össze a tradicionális japán formákat. Ezután a papírhajtogatás ismeretterjesztése és fejlesztése fokozatosan terjedt el a világon. Ma már a hagyományokat ápolva több origami klub, modellezõ szakkör mûködik hazánkban is.

Az óvodai oktatás és az origami
A 19. század közepén Friedrich Fröbel elsõként építette be az origamit az általa létrehozott óvodai oktatási rendszerbe. Felismerve e modellezõ tevékenység szerepét a gyermekek fejlõdésének elõsegítéséhez, mára a pedagógusok alapvetõ fejlesztõ feladatként veszik az oktatási programjukba. A papírhajtogatás nemcsak játékként, a kicsinyek alapvetõ szükségleteként jelenik meg, hanem nagyszerû eszköz arra, hogy a kézügyességet, a finommozgást, a precizitást, a kreativitást, a figyelmet, a térbeli tájékozódást, és az emlékezetet egyszerre fejlesszük ki a gyerekben. Nem beszélve arról az érzelmi és kommunikációs kapocsról, amelyet a gyermekkel való közös tevékenység során nyújtunk számára.
Az általános tapasztalat az, hogy sok embernek nehézséget jelent az origami elsajátítása a vizuális készség hiánya miatt. Nehézségek még egy átlagos vizuális képességgel megáldott embernél is gyakran adódnak. Ma rengeteg segítséget jelent a multimédia (képek, könyvek, videók, leírások) alkalmazása is. Általánosságban elmondható, hogy az origami elsajátításában elõnyt élveznek a fiatal gyermekek, mert õk a legfogékonyabbak a vizuális agytornára, továbbá szakemberek megemlítik, hogy éppen a „suta” a balkezesek hajtogatnak könnyûszerrel, mivel a vizuális központ a jobbféltekében található.
S, hogy a kézmûvesség e játékos formája egyben mûvészeti élményt is adhat, az már a személyiségfejlõdés kifinomultabb formájának kapuját is jelzi az origami által. Erre a szintre belépve már egészen különös „papírmûvek” élményében lehet részünk. Ám nagy tévedésben vannak azok, akik azt gondolják, hogy akár már egy nyolc éves gyermekkel nem juthatunk el az igényes papíralkotás legmagasabb fokára.
Bár csak nehezen vívják ki a mûvész-tanárok a reformokat, az igényes vizuális nevelés feltételeinek megteremtését, de azért ma már sok gyermekintézményben felhagynak a merev, sokszor silány rajzpedagógiai módszertanok alkalmazásával. Az origami talán éppen azért is az egyik legkedveltebb eszköze a vizuális nevelõknek, mert a megvalósításhoz színes rajzpapírokon túl nincs szükség más anyagi forrásra, hiszen az eredmény sokkal inkább az igényes szellemi tartalmakban, ötletekben, és a csoportvezetõ mûvészi látásmódjában rejlik.

Az origami a nagyvilágban
Az origami világhódító útjára az 1800-as években indult. Elõször arab közvetítéssel Észak-Afrikába, majd a spanyolokhoz került át. Mivel Japán sokáig zárva volt a nyugati országoktól, ezért az európai és japán hajtogatási stílusok eléggé különböztek egymástól, és az origami különbözõ formái, fajtái távol egymástól, különbözõ hagyományokkal fejlõdtek tovább. A Pajarita (kismadár) figurát például nagyon kevés japán alkotó ismeri, viszont minden spanyol hallott már róla. De éppúgy nagyon sok japán figura volt, melyrõl a nyugati világ nem tudott. A legegyszerûbb és legismertebb japán hajtogatós játék a magyar gyermekek körében talán a legyezõ volt. Miután megnyíltak az utak a világ kontinensei között, a papírhajtogató mûvészek kölcsönösen átvették egymástól különbözõ hagyományaikat. Japán így vette át a híres frödeli origamit, amely nagyrészt az európai stílust képviselte. Ehhez kapcsolódóan használják ma már a japánok is a nyugati, színes speciális papír gyártásának módját, hiszen szükségük volt rá a frödeli origami japán óvodákban való alkalmazásához.
Az általunk ismert tradicionális origami tehát nem kizárólag Japánból ered, hanem a japán és a nyugati változat egyesülésébõl született, bár valójában még mindig Japánban a legelterjedtebb. A hagyományos figurák a kezdetekben fõként ünnepi alkalmakra készültek, hiszen a papír különleges és drága anyag volt. Így nem csoda, hogy sokáig tradicionális formákat hajtogattak a mindig négyzet formájú lapból. Mára a papírhajtogatás mûvészete átalakult, megújult. A modern hajtogatások gyakran háromszög, ötszög vagy téglalap alakú papírból indulnak ki.
A modern papírhajtogatás kialakítása Akira Josirava nevéhez fûzõdik, aki 1930-ban több tízezer modellt készített a lehetõ legtöbb témában. Ugyancsak õ - az amerikai Sam Randlett segítségével - dolgozott ki egy speciális technikát, amelynek alapján nyilak és vonalak segítségével lehet leírni az origami készítésének munkafolyamatát. Ennek köszönhetõen ismerkedtek meg a nyugati országok is a hajtogatás varázsával.
Mára jelentõsen átalakultak a hagyományos formák. A régi idõkben a formák egyszerûen kézrõl kézre szálltak, és az idõk során csak aszerint változtak, hogy a mesterek éppen mit raktak hozzá. Ma sokkal inkább egyedi figurák készülnek, ezzel is gazdagítva a figurák végtelen világát. Lassan a papírhajtogatás mûvészete technikai sporttá, ügyességi versennyé alakul át. Sõt, benedvesített papírból - a legújabb irányzatoknak megfelelõen – mûvészi háromdimenziós (puzzleszerû) építményeket is készítenek. A modern változatok már jól definiálható leírásokkal maradnak fent az utódokra. A modern módszerek atyjának nevezhetõ Uchiyama Koko is, aki elsõként szabadalmaztatta figuráit. Régebben nem volt az origami egyéni szellemi termékként kezelve, mára viszont minden figurának van szerzõje, tehát egyre fontosabb a kitaláló mûvész egyéni megbecsülése ezen a területen is.

Az origami reprepzentációs eszközei
Több reprezentációs módot is találunk a formák készítésben. A mai bemutatókban már igyekeznek részletesen ábrázolni a hajtogatás lépéseit, míg ez a tradicionális origamira nem volt jellemzõ. Az idõk során természetesen a stílus is nagyban változott. Míg a tradicionális origamiban az absztrakt figurák kialakítása volt a cél, addig a modern változatot inkább a részletesség, a valósághû ábrázolás jellemzi. Ez viszont csupán néhány papír segítségével már aligha érhetõ el, ezért egyre elterjedtebbek a puzzleszerû figurák, amelynél minden részletet külön megszerkesztenek, és aprólékosan kidolgoznak. Ezt az érdekes ágazatot nevezik matematikai origaminak, amely stílus absztrakt geometriai, három dimenziós alakzatok kialakítását valósítja meg. Ezekbõl az atomi formákból lehet aztán bonyolultabb formákat létrehozni, vagyis az említett puzzle origamit alkalmazni.
Egy állat például rengeteg – esetenként több száz – papírból készülhet, így biztosítva a részletességet és az élethû ábrázolást. Ehhez kapcsolódik az önálló stílusként is élõ legújabb módszer a szobor origami. E mûvészi stílust képviselõ alkotók azok, akik a papírt már nemcsak hajtják, hanem törik és gyûrik is. Eredményeiket gyakran több egymásra épülõ részegységek összeragasztásával érik el, és olyan technikai bravúrokat hajtanak végre, amivel akár egy emberi arcot is képesek megalkotni.

Az origami és a tudományok
A papírhajtogatásra sokan egyszerûen játékként tekintenek, pedig felismerve a benne rejlõ lehetõségeket, az utóbbi idõkben a tudomány is egyre intenzívebben alkalmazza. Érdekesség, hogy ma egy kutatócsoport az origami alapjait tanulmányozva és felhasználva próbál olyan házat konstruálni, melynek falai földrengés esetén az origami szabályainak megfelelõen deformálódnak, ezzel elérve egy hajlékony, de rendkívül stabil és biztonságos formát.
Hasonlóan az autóiparban is felfigyeltek erre a lehetõségre. A szakemberek fejlesztéseik során a speciális hajtogatási szabályok alapján gépkocsi vázat szeretnének megtervezni. Elképzelésük szerint megtervezhetõ egy autó úgy, hogy egy estleges ütközéskor a váz origami figuraként hajtogatódjon össze, miközben a legtöbb ütközési energiát nyeli el, és ezáltal növelné a gépkocsi utasainak túlélési esélyeit.
Végül még egy utolsó érdekesség, hiszen japán specialitásként emlegetik az ûr-origamit. S, hogy mire hasznosítható a papírhajtogatás mûvészete az ûrtechnológiában? Egy robotgép, vagy mûhold fellövésekor nagyon fontos, hogy az adott gépezet a lehetõ legkisebb helyet foglalja el, majd célját elérve kihajtogassa magát. A NASA elõszeretettel alkalmaz origamis trükköket e cél érdekében. A japánok 2004 óta ötször végeztek napvitorla-kinyitási kísérletet a felsõlégkörben. A technológia a közeljövõben alkalmazásra kész lesz. A JAXA tervei között szerepel egy, a Jupiterhez 2011 körül indítandó napvitorlás, ionhajtómûvel kiegészítve. Hasonló jellegû, origami-szakértõknek való feladat a nagyméretû antennák feljuttatása és kinyitása a Föld körüli pályán.
A mintegy tucatnyi fõbõl álló kutatócsoport tagjai azért elismerik, hogy amit õk csinálnak, az nem igazi origami. A japán origami szövetség ugyanis megköveteli, hogy kiindulásként négyzet alakú papírlapot kell használni, amelyen vágás nem ejthetõ, csak a hajtogatás megengedett. Ez azonban már egy kicsit szigorú elõírás lenne az ûrkutatóknak.

1. minta: egyszerû alaphajtogatásokkal
























































R. Eller Gertrúd grafológus

Forrás:
www.origami.lap.hu
www.jatekhaz.sikcc.hu
www.helloinfo.hu
CNES Magazin (2006. október)









R. Eller Gertrúd