Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Egy elfelejtett karácsonyi szimbólum

avagy az írástudók árulása: hogyan lesz a pávából turul?

Isten háza - Eckhart mester szavai szerint - elsõsorban maga a teremtett ember, akiben Isten lakozni akar.(1)

Az Isten szépsége ragyogja be az embert, s ez a szépség gyakran a kõbõl épült istenházán is láthatóvá lesz. Ez különösen is nyílvánvaló, ha valaki a tákosi templomot látja. Azon túl, hogy a teremtett dolgokban gyönyörködhetünk, van ott a helyi gyülekezetbõl egy néni, aki csodálatos paraszti intelligenciával és tájszólással beszél a templomról, folyamatosan, papír nélkül, gyönyörû fordulatokkal.

A tákosi templomot 'mezítlábas Notre Dame'-nak hívják (2), s aki lakott falun, tudja, ez nem lekicsinylés, s aki pedig látta büszke lehet rá, mint a franciák az övékre. Ahogy hallgattam az 'idegenvezetést' - ami inkább vendégfogadás volt, hiszen minden szóból áradt a templomért való buzgóság és szeretet - egyszerre megütötte e fülemet, hogy december 24-én (3) délben a dél-keleti ablakon beesõ fény a templomban található, a magyarok feltámadását jelképezõ turulmadarat világítja meg.

Amíg a néni a következõ csoportot kalauzolta a templomban, közelebbrõl is megnéztem a 'turult'. Semmi kétség, ez az egyetlen faragott padvég van a templomban, s nyílván fontos jelentéssel, de hogyan kerül a turulmadár egy református templom padjára? Ha az ember megnézi, jól látszik a madár háromágú koronája, amit többször is visszaillesztettek, hiszen olyan helyen van, hogy könnyen beleakadhat bármi. A gazdag színekkel pompázó madárfej, csakúgy, mint az ötvennyolc festett kazetta Asztalos Lándor Ferenc alkotása. A néni beszéde annyira magabiztos és magával ragadó, hogy hinni kell neki: Tákoson Jézus Krisztus születése egybekapcsolódik a magyarok újjászületésének reményével.

Késõbb eszembe jutott Móser Zoltán tanulmánya a pávás énekekrõl,(4) s ekkor jöttem rá, hogy koronás turul nincs, de a pávát így szokták ábrázolni, s pont a színessége az, ami miatt szimbolikus állattá vált.(5)

A páva rokon szimbólum a kúttal, a paradicsommal, a pálmával és a fõnixszel.(6) A Szentírásban csak ritkán fordul elõ, akkor is a gazdagság és a fényûzés jeleként, s más kultúrákban is királyi madár volt.(7) áAz egyházatyáknál már többször elõfordul föltehetõleg antik hatásra, hiszen a rómaiak és a görögök kedvelt állata volt, sõt természeti csodának tartották. A pávatollakon lévõ szemeket a csillagos ég, a világmindenség szimbólumának tekintették.(8) A pávát tenyésztették, és húsát is fogyasztották, melyrõl azt tartották, hogy romolhatatlan.(9) Így kapcsolódott hozzá a halhatatlanság és az örök élet képzete. Ezért jelent meg a szarkofágok dombormûvein és a katakombák festményein.(10) Már Egyiptomban szoláris jelentés is kapcsolódott hozzá, ami késõbb is megmaradt átvéve a fõnix tulajdonságait,(11) így mint a halhatatlanság és a Nap szimbóluma alkalmasá tette arra, hogy Jézus születésénél is megjelenjen a keresztény ábrázolásokon.(12)

A páva a karácsonyi jelenetnél, illetve a Mágusok hódolatánál, jelképes nyelven ad tanítást Jézus születésének misztériumáról. Krisztus a 'Világ világossága', a 'Legyõzhetetlen Nap', a Föltámadás, Õelötte hódol az egész teremtés, az Ég és a Föld. És itt jön az 'írástudók árulása'. Tákosra nyílvánvalóan az európai archaikus hagyományok népi megfogalmazásaként került a páva. Az év legsötétebb napján a Nap megvilágítja a feltámadás szimbólumát. Hogyan lesz belõle mégis turul, aminek ebben a környezetben semmi értelme sincs?

Az utóbbi idõkben a különbözõ történelmi egyházakban sajnálatosan elterjedt egy olyan megengedhetetlen szellemi hazárdjáték, ahol részben politikai indíttatásból, részben pedig tudatlanságból összemosnak olyan dolgokat, amelyek nem tartoznak össze. Csak merõ szimbólumként kezelik ill. használják Krisztus misztériumait, belemagyaráznak mindent, s 'új pogánysággá' változtatják az igehírdetést.

Karácsony minden szimbolikus dimenziójaéppen történetiségén alapul, ezért énekeljük az Ünnephirdetést az éjféli mise elõtt,(13) ami a világtörténelembe, a tényleges idõbe helyezi Jézus születésést. A jelképek ennek a történeti eseménynek a kifejezõdései, magyarázatai. A páva szimbolikus nyelven prédikál Krisztusnak a mindenség Királyának, az õ születésének titkáról. A valóság mindig szebb, mint a fantázia. Ezért kellene hûségesebben ragaszkodni az Evangéliumhoz, mert lám milyenkönnyen elhisznek az emberek mindenféle mesét, s válik az a meggyõzõdésükké.

A tákosi történet sokkal szebb, és igazabb a pávával, mint a turullal, s ettõl még reménykedhetünk a 'magyarok feltámadásában', csak ne vezessük félre magunkat és egymást. Hálás vagyok a néninek, mert a néplélek gyönyörû tárgyi és szellemi példáját mutatta meg: a pávás padvéget, s azt a meggyõzõdést, amellyel õ turulnak látja azt a koronás madarat, ami formájában még csak nem is hasonlít õseink totemállatához.

Az írástudók - papok, lelkészek és úgynevezett õstörténészek - ha nem figyelnek megzavarják az embereket, hiszen nyílván a tákosiak nem maguktól találták ki a 'turulos' változatot, hanem mintegy 'sugalmazták' nekik azt.

Áldott Karácsonyt, a Krisztusba vetett valódi bizalmat és a föltámadás reményét kívánjuk minden olvasónknak.

Jegyzetek

1 Vö. Eckhart Mester: 1. prédikáció. In Beszédek . Budapest, 2003. 5.

2 A templom több szakaszban, eredetileg is református templomnak épült. Mai formáját 1766-ban nyerte el.

3 Érdemes lenne ellenõrizni a dátum pontosságát.

4 Vö. Móser Zoltán: Jelek és ünnepek. Budapest, 1994. 32-116. (A továbbiakban: Móser:Jelek és ünnepek.)

5 A páva egyéb szimbolikus jelentõségeivel ehelyütt nem foglalkozom

6 Pfau. In Engelbert Kirschbaum S.J. (hrsg.): Lexikon der cristlichen Ikonographie 1-8. Roma - Freiburg - Basel - Wien, 1994. (A továbbiakban: LCI.); 'Az irodalmi források gondosan megkülönböztetik ugyan a két madarat, de a képábrázolásokon ezek az elemek sokszor egybeolvadnak.' Vanyó László: Az ókeresztény mûvészet szimbólumai. Budapest, 2000. 253-264.263. Föltehetõ, hogy a fõnix mítikus alakja a kézzelfoghatóság miatt azonosult a pávával.

7 Ld. 1Kir 10,22; 2Krón 9,21

8 Ld. páva. In Antik Lexikon. Budapest, 1993. 'A mitológia szerint Héra Argosz száz szemét helyezte el Héraklész által történt meggyilkolása után a páva farktollain.' Juno és Héra szimbóluma, és a császárnõk személyes apoteózisának szimbóluma. Vö. LCI.

9 Szent Ágoston írja: 'Mert kicsoda, ha nem a mindenek Teremtõje, az Isten adta a megölt pávának azon tulajdonságot, hogy az ne rothadjon el?' Utána leírja, hogy társaival Karthágó közelében maguk is megvizsgálták a pávahús ezen tulajdonságát, 'annak zsíros mellébõl egy tetszés szerinti darabot lemetszve eltétetni rendeltük, mely annyi idõ után, amennyi alatt minden más fõzött hús el szokott rothadni; elõhozatván és föltétetvén, legkevésbé sem sérté szaglási érzékünket. (...) Több mint harminc nap múlva is olyannak találtatott, milyen volt és ugyanilyen volt egy év után is, csak hogy kissé szívósabb és összeszáradtabb állományú.' Szent Ágoston: Az Isten Városáról. Pest, 1861. XXI. IV. 1.

10 Ld. páva. In Jutta Seibert (szerk.): A keresztény mûvészet lexikona. Budapest, 1986.

11 Vö. páva. In Sz. A. Tokarev (szerk.): Mitológiai Enciklopédia I. Budapest, 1988.

12 Ezeknek az ábrázolásoknak kiváló összefoglalása Móser: Jelek és ünnepek 74-75. Ill. az LCI hivatkozott része.

13 Szövege és dallama: Éneklõ Egyház, Budapest, 1985. 1022-23.

http://www.katekhon.hu/cikk.php?id=64




Hankovszky Béla