Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Karácsonyi oratórium – és a Bach Biblia

Egy újabb karácsony. Ragyogó hipermarketekben mikulások és papírszárnyas angyalkák osztogatják a szaloncukrot. Szólnak a karácsonyi énekek, valótlan papírmasé világ. Az ember inkább hazamegy, beteszi a lemezjátszóba Bach Karácsonyi oratóriumát kedvenc elõadójával, és akkor történik valami, amitõl valahogy komolyabban lehet venni az ünnepet. Mintha igazi angyalok szálltak volna a földre... – olvashatjuk Simon Tamás szerkesztésében az ünnepi, zenei bemutatót. Hiszen Bach muzsikája sohasem hiányozhat így karácsony idején az áhitatos pillanatokat nyújtó zenei palettánkból. De vajon hallottak-e már Johann Sebastian Bach saját kézzel írott Bibliájáról, amely cáfolja azokat a feltevéseket, hogy a zeneszerzõ egyházi mûveit elsõsorban anyagi érdekbõl alkotta.

De vegyük sorra. Mi is az az oratórium? A lutheránus liturgiában az oratórium helye azonos a kantátáéval, s mindössze önálló "cselekménye" különbözteti meg a kantátától. Ebbõl a szempontból Bach a szokástól eltérõ módon használja az elnevezést. A Karácsonyi oratórium esetében az egységes, önálló mû szokásos jellegének ellentmond, hogy a darab hat részre oszlik, melyek karácsony napja és vízkereszt között hat különbözõ istentisztelet során hangzottak el, s ezt a megosztottságot Bach tovább hangsúlyozza azzal, hogy minden részben eltérõ elõadóegyüttest ír elõ ( bár a részek átfogó, általános keretbe illeszkednek, hat bibliai jelenet köré csoportosulnak, némi eltéréssel az istentiszteleteken felolvasandó szentleckéktõl).
A Húsvéti és- Mennybemeneteli oratóriumhoz hasonlóan a Karácsonyi oratórium is olyan világi kantáták paródiáján alapul, melyeknek zenéje, bár eredetileg különleges alkalomhoz társult, ésszerûen felhasználhatónak bizonyult az oratóriumokban.

Bach zenéjének interpretáció-története a legizgalmasabb kérdések egyike. Eddigi ismereteink szerint ez a történet valahol ott és akkor kezdõdött, amikor a fiatal, alig 11 éves Mendelsshon Bach-fúgákat játszott Goethének. Idézet az ifjú levelébõl:
"Délután több mint két órát játszottam elõ Goethének, részben Bach fúgáit, részben fantáziáltam."
1822-ben Svájcból hazatérõben "egy este Bach egy fúgáját kérte Félixtõl, melyet Goethe ifjú felesége nevezett meg. Félix nem tudta kotta nélkül, csak a témáját ismerte, és azt dolgozta ki, hosszú, fúgaszerû imitációs formában. Goethe el volt ragadtatva."
A Bach-renesaince legjelentõsebb állomása és tulajdonképpeni kiteljesedése azonban az a '60-as években indult historikus mozgalom, aminek egyik õsatyja Nikolaus Harnoncourt volt. Tevékenysége nyomán, az eredeti hangszerek életre keltésével az addigi monumentális elõadásokkal szemben egy intimebb, bensõségesebb, emberibb Bach-képet rajzolt az újabb generációk elé.
Mára az "interpretációs forradalom" több nemzedéke nõtt fel, akik egyre nagyobb profizmusra szert téve elindultak a lehetõségek legvégsõ határai felé. Az eredmény? Íme egy kis válogatás, ami eligazíthat a Karácsony közeledtével a lemezpiacot elárasztó Karácsonyi oratórium-dömpingben. Azt hiszem, itt az idõ, hogy az egyre inkább elsziruposodott karácsonyi zenék rózsaszín muzsikájába belevegyülhessenek olyan hangok is, melyek valódi áhítatot és odafigyelést igénylõ pillanatokat teremthetnek.

2. Bach Bibliája

Johann Sebastian Bach Bibliája cáfolja azokat a feltevéseket, melyek szerint a zeneszerzõ egyházi mûveit elsõsorban anyagi érdekbõl alkotta. „A Bibliájában található több mint 400 bejegyzésnek csupán három százaléka zenei vonatkozású. A zeneszerzõ hitbeli meggyõzõdését, gondolkozásmódját és érzésvilágát tárják elénk a Szentírás elmélyült tanulmányozása során papírra vetett megjegyzései"- írja a Twin City-ben mûködõ Exultate koncert-kórus vezetõje, Dr. Thomas R. Rossin doktori disszertációjában, melyet Bach „Calov Bibliájáról" írt.

A német evangélikus teológus, Abraham Calov kiadásában megjelenõ Biblia a XVII. század „magyarázatos NIV-jének felel meg" (ez utóbbi mostanában jelenik meg magyarul is – Baranyi József és munkatársai gondozásában). A Szentírás szövegét terjedelmében tízszeresen meghaladó kommentár, majd a bibliai részeket követõ Calov-prédikációk három kötetesre duzzasztották a Bibliát. Ezt a könyvespolcon 62 cm-t lefoglaló könyvet olvasta, tanulmányozta J.S. Bach példás komolysággal és rendszerességgel.

Nem tudni, milyen úton-módon került Amerikába a zeneszerzõ géniusz Bibliája, mindenesetre nagy volt a meglepetés a michigani parasztházban, amikor az asztalon dísznek tartott könyvben Bach Bibliáját ismerte fel egy a családot látogató lelkipásztor, 1934-ben. A Bach-monogramot és a zeneszerzõ kézírását jól ismerõ szakemberek egyöntetû véleménye, hogy a St. Louis-i Concordia (evangélikus) Szemináriumnak adományozott három könyv valóban Bach Bibliája volt.

Ízelítõ a bejegyzésekbõl. „Az ihletett zene Isten kegyelmét hirdeti". 1Krón 25. fejezeténél ezt írta a margóra: „Itt van lefektetve az Istent dicsõítõ zene alapja". Az aláhúzásokat és utalásokat tanulmányozva Dr. Rossin nyomon követte Bach igazságkeresését, aki az egyházi elõljáróival egyre sûrûsödõ összecsapásokból is az Ige tanítása szerint keresett kiutat. Az történt ugyanis (mint ezt más forrásokból is tudjuk), hogy felettesei szigorúan megrótták. Mi bûnt követett el? „Különös zenei fogásokkal" díszítette az istentiszteleti énekek melódiáit. A megbántódott zenész a következõ vasárnap már „visszafogta magát", de akkor azért korholták. A fiúkar vezetésével is Bach megkérdezése nélkül bíztak meg valakit. Szótanulmányba fogott, végigolvasta a Bibliát, nehogy az Ige tanítása ellen vétsen feletteseivel való viszonyában. Bibliája magyarázatai között olvasta Calov tanítását, miszerint a feljebbvalók Isten rendelésébõl nyerték hatalmukat, akár jók, akár gonoszok legyenek, a hívõ ember engedelmességgel tartozik nekik.

„J.S. Bach nem írt több egyházi mûvet. Szigorú precizitással ellátta a feladatát, mások alkotásait szívesen bemutatta a templomban is, de újat írni kiment a kávéházba, ahol hálás közönség fogadta hangversenymûveit és gyönyörû szonátáit¼ az egyházi zene óriási kárt szenvedett" – írja Dr. Rossin.

http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kda/0/3385/bach.html
http://www.evangeliumihirnok.net/valoban2002-04.html





Simon Tamás nyomán