Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Karácsonyi szimbólumok

A karácsony magyar nevébõl sokáig azt a téves következtetést vonták le, hogy a latin "incarnatio- megtestesülés" szóból származik. Végül a nyelvtörténeti kutatások kimutatták, hogy a szláv "kracsun - téli napforduló" szóból ered. A dies natalis Domini, vagyis az Úr születésének napja hosszú évszázadokon keresztül ünnep volt. Böjti ünnep.

Viszont kezdetben nem ment ez ennyire simán és egyértelmûen. Egyrészt, mert Jézus születésének pontos ideje nem maradt ránk. Az õsegyházat jobban lefoglalta a megváltás idõszaka, mint a megszületésé. Másik fontos állomása a keresztény hitnek, Jézus megkeresztelkedése volt. Késõbb csak utána néztek és kezdték vallani, hogy a Megváltó a megszületése óta ugyanaz: Isten és ember egy személyben.

A december 25. - i ünnep a meggyõzõ analógiáknak köszönhetõen igen hamar elterjedt, fõleg Nyugaton. Keleten viszont január 6. - i dátumon ünnepelték Jézus születését. Aranyszájú Szent János annyira meggyõzõen beszélt az ünnep megtartásáról, hogy csak néhány ortodox, valamint az örmény keresztény egyház maradt a január 6. - i dátum mellett.
Elérkezett az idõ, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a születés történetére. Így kialakulhattak a szimbolikák, amelyek végig kísérik napjaink karácsonyait.

A karácsonyi elõkészületek bevezetõje az Advent. Ez a latin eredetû szó, az adventus, az eljövetelt, a megérkezést jelenti. A Jézus születésére való várakozás, a reménykedés idõszaka ez. Eredete az 5. - 6. századra nyúlik vissza, ebben az idõben szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte elõtt hajnali miséket, úgynevezett "angyali vagy aranyos miséket" is tartottak.

Az Adventi koszorú hagyománya õsi idõket idéz, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival. Elsõ nyomait északon a Keleti- tenger partvidékén fedezték fel a néprajzkutatók. Fûzfavesszõbõl fonták a koszorúkat és örökzöldet csavartak köréjük. Ez a szokás késõbb Európa más vidékein is meghonosodott.
A mai típusú adventi koszorúk a 19. században jöttek divatba, legelõbb egy hamburgi lelkész otthonában, amelyen 24 gyertya volt és a mennyezetrõl lógott alá. Ez módosult asztali változatra és csak négy gyertyára. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítik, az élet és a fény jelképeként.

Egy másik szimbólum a Karácsonyfa.
Az elsõ gyertyafényes karácsonyfa története állítólag Luther Márton nevéhez fûzõdik. Egy karácsonyeste kint járt az erdõben és gyönyörködött a fagyott fenyõfákban.
Képtelen volt szavakban megfogalmazni a látottakat, ezért bevitt a szobába egy fenyõfát, gyertyákkal díszítette és talán így ünnepelték legelõször Jézus születését. Talán Sebastian Brant német író írta le elõször a karácsonyfát Strassbourgban még a 15. században, talán régebbi eredetû, talán újabb.

A magyar hagyományok közül az életfa tekinthetõ leginkább a karácsonyfa õsének. Más források szerint a karácsonyfa állításának divatba jötte kezdetben szellemûzésképpen jött létre németföldön.
A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. Hitük szerint ezektõl az ártó szellemektõl csak úgy lehet megmenekülni, ha beállnak az élet örökzöldje, a fa alá.
Magyarországon csak a 19. század vége felé terjedt el a bécsi udvar ösztönzésére. Legelõszõr egy Brunswick Teréz martonvásári grófnõ állított karácsonyfát 1824- ben, Aszódon, majd lassan a nemesség körében is teret hódított. Az egyszerû emberek csak az 1900- as évek elején, vagy még inkább 1945 után.
A lényeg, hogy karácsony estéje elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül.

A szimbólumokhoz tartozik a Gyertya.
Egyértelmûen Jézus jelképe a keresztény szimbolikában.
A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miképpen Jézusnak is meg kellett halnia, hogy az emberek megváltassanak. A hit úgy tartja, hogy a túlvilágon mindenkinek van egy égõ gyertyája, amíg az lángol, addig él az ember.
A gyertya a születés és a halál szimbolikája is. Jelen van kereszteléskor, ravatalnál, születésnapon.

Egy másik szimbólum a Jászol.
Érdekes, a jászol - tisztelet eredete keleten kezdõdött, mégis Rómából indult ki és terjedt el a világban. Liberius pápa Bazilikát építtetett a Jászolnak, Basilica Liberiana néven.
Ebben a bazilikában Szentjászol- kápolnát állottak fel és itt celebrálták szentestén a misét. Ez a kultusz a kiindulása a pásztorjátékoknak, ami a 19. századba nyúlik vissza.

Az Angyalok.
Az angyal valójában lélek. A hit világában Isten az embert és az angyalokat saját képmására teremtette. Mint hírvivõ, lélekmentõ, õrangyal, mentor, kapocs Isten és emberek között, mint zene, fény, melegség.
Az emberek hitvilágában az angyalok nem csak az emberek között járnak, hanem az Istent is dicsõítik. Az angyalok kilenc hierarchiában helyezkednek el, az Istenhez való felemelkedés szimbólumaiként. A korai keresztény világ, mint férfialak ábrázolta, eleinte szárnyak nélkül. Csak a 4. századtól jelentek meg a szárnyas angyalok. A reneszánsz korban megint eltûnnek a szárnyak. A 15. – 16. században lett nagy divat az angyalábrázolás. Ekkor legtöbbször nõies alakok, transzcendentális fényeket sugárzó alakok, erõt sugárzó fénykardos alakok, vagy csak halvány sejtésszerû, szellemszerû alakok ábrázolásában.
Hét fõangyalt ismerünk, õk a fejedelmek, az arkangyalok.
Mihály, Gábor, Rafael a három fõ és közkedvelt.

A karácsonyi szimbolika részei a Pásztorok is.
Õk azok, akik ott vannak bárányaikkal, juhaikkal a Jászol mellett.
Valójában csak dekorációk, az emberi érzelmek kifejezõi, mûvészeti hatásként vannak jelen.

A Háromkirályok
A Háromkirályok legrégebbi ismert ábrázolása a Santa Priscilla katakomba Capella Greco- jában található. Ez a 2 században készült. Tematikája szerint: elõbb megálmodták a gyermek születését. Utána erednek álmuknak, vonulnak keletrõl Betlehem felé, Heródeshez mennek és érdeklõdnek a zsidók királya felõl, hódolnak a kisded Jézus elõtt, visszautaznak és tovább álmodnak. A téma álommal kezdõdik, álommal végzõdik. Csak a 9 századtól kapták a Gáspár, Menyhért, Boldizsár neveket. A három ismert földrészt jelenítették meg: Európát, Ázsiát és Afrikát. Ugyanígy a három életkort is. Az egyik a gyerekkort, a másik a férfikort, a harmadik az aggkort. És Boldizsár lett a szerecsenkirály. A keleti bölcseket egy csillag vezette, a Messiás csillaga.
A Jézus lábai elé tett ajándékoknak is jelképes értelmük van. Az arany, mint a Föld királyának, a tömjén, mint az Ég királyának és a mirha, mint a keresztfán szenvedõ embernek járó ajándékok. A királyok helyét átvette a bölcsek elnevezés, mivel a bölcsek keletrõl érkeztek, ahonnan a tudás, a világosság jött.

Az ökör és a szamár.
A kisded Jézus a Jászolban, ott térdelnek elõtte a Háromkirályok, Mária imádkozik, József félrehúzódva figyel. Kint a fényes csillag, pásztorok, juhok, báránykák és felettük ott õrködnek az angyalok. És az istállóban még két szereplõ, két állat.
Az ember szinte csak szükségtelen pluszként tekint ma már rájuk, pedig a régi keresztény világban ennek is értelme, szimbóluma volt. Forrásuk egy Mózes - i törvény, amely szerint tilos szamárral és ökörrel együtt szántani. A szamár tisztátalan állatként szerepelt.
Így megfertõzné a tiszta ökröt. Az istállóba kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az ilyen elõítéleteket, tilalmakat eltörölte. És ez azt jelenti, Jézust nemcsak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójának tekintik.
Assisi Szent Ferenc épített karácsonykor betlehemi istállót és állított eleven ökröt, szamarat, pásztorokat, zenészeket és eleven kisdedet a szüleivel.

Az Alma
Az ókori szimbolikában erotikus jelkép, fõleg a gránátalma. Jelképezi Karácsonykor az Isten felénk hajló szeretetét.
Az alma a Kisded jelképe.

A Dió
Õsi Krisztus - jelkép.
A kis Jézus éppen úgy nõtt és gyarapodott az anyaméhben, mint a dió a védelmezõ burok alatt.
Ha megérett, akkor az emberek eledele.

Ezért is tesznek a karácsonyfákra almát és diót. A szaloncukor inkább Kelet - Európai szokás, manapság a világ legnagyobb áruházaiban sem lehet mindig szaloncukrot kapni. Ezt panaszolták külföldön élõ magyarok is.
Azonban szomorú tapasztalatok szerint, lassan vidékünkrõl is kiszorul a régi, hagyományos fenyõfadíszítés, a házilag készült szaloncukor, az alma, az aranyos vagy ezüstös színûre festett diók és fenyõfatobozok, a hagyományos csillagszórók.
Uniformizálódik a karácsonyfa. Egyszínû díszek, apróégõs fényzuhatagok, mû hó, sok esetben az illatos fenyõ helyett mûfenyõ.
Kinek- kinek ízlése és lehetõsége szerint.

Utoljára, de nem utolsóként, Mária
Kezdetben, mint szenvedõ nõ, mint gyermekét féltõ anya volt jelen különbözõ ábrázolásokon. Csak a reneszánsz korban vált a szépség - ideállá. Legtöbbször már fehér liliomként ábrázolják, boldogság és öröm sugárzik még a ruhájából is.
Néha melankolikus, néha titokzatos mosoly a szája sarkában. Mint aki már elõre tudja az eljövendõt. Mária, aki egy megváltónak adott életet, akihez imádkozni lehet közbenjárásért, hogy mihamarabb eljusson fohászunk Jézushoz, Isten fiához.
Nem véletlen, hogy Magyarország nagyasszonyává, védelmezõjévé lett választva.

Szent József sem a már búsuló magába forduló öregember, aki értetlenül szemléli a körülötte forgó világot, zajló eseményeket, õ is, mint Jézus védelmezõje, támasza jelenítõdik meg.

Napjainkban a Karácsony humanista jellegét átvette a divatos vásárlási és ajándékozási láz. A béke és a szeretet jegyében esztelen költekezésbe kezdenek az emberek, néha hajlamosabb szívvel arra, hogy észrevegyenek szükségben, ínségben, szegénységben és betegségben élõ embereket.

Ilyenkor arra gondolok, hogy kár, miért nincs egész évben Karácsony?

Végezetül álljon itt egy kis süti receptje:


Havas fenyõk

A tésztához: 30 dkg liszt, 2 tojás, csipetnyi só, 5 dkg vaj, 22 dkg porcukor, 1 evõkanál rum, 8 -10 dkg finomra darált mandula, 1 mandulaízû sütõaroma.
A töltelékhez: 10 dkg földimogyoró, 2 evõkanál méz, 1 evõkanál kakaópor.
Tálaláshoz porcukor.
Elkészítése:
A tésztának valókat összegyúrjuk, fóliába csomagolva hûvös helyen legalább egy óráig pihentetjük. Belisztezett deszkán 2 - 3 milliméter vastagra nyújtjuk, és kis fenyõformákat szúrunk ki belõle.
Sütõpapírral borított tepsibe tesszük és elõmelegített sütõben közepes lángon 5 - 6 perc alatt világosbarnára sütjük.
A töltelékhez a földimogyorót finomra daráljuk, majd a mézzel és a kakaóval simára keverjük. 2- 2 kihûlt fenyõkekszet a mogyorókrémmel összeragasztunk, porcukorral meghintünk.

Ha kedvünk és idõ engedi, akkor színes cukormázzal is díszíthetjük.

Jó étvágyat hozzá.

________________________________________


http://www.csillagszemek.hu