Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Üdvözlõkártyák története

Közeleg a karácsony, az esztendõ legbensõségesebb, legmeghittebb eseménye. Ünnepeink közül a karácsonynak van a legegyetemesebb tartalma: a keresztény világ Jézus születésének napját, a Megváltó eljövetelét ünnepli, de emellett a család, a békesség, a szeretet, a bizakodás, a fény és a hit ünnepe ez.

A jeles eseményhez hozzátartoznak a szertartások, szokások - ezek által válik az ünnep ünneppé. Karácsonyi szokásaink közül a legelterjedtebb az ajándékozás, amikor legközelebbi hozzátartozóinkat lepjük meg. Ez a hagyomány igen régi keletû, s a római újévi ajándékból eredeztethetõ, amely a középkor évszázadaiban tovább élt: az évnek ebben a szakában a feudális urak megjutalmazták hûbéreseiket.

Családi ünneppé a karácsony a protestantizmus elterjedésével vált, s ettõl kezdve lett az ajándékozás is inkább bensõséges eseménnyé. A ma már elmaradhatatlan karácsonyfa-állítás szintén a reformáció idején vált szokássá, bár Magyarországon csak a tizenkilencedik század végétõl jött divatba. A karácsonyi kántálás szokása ennél sokkal régebbi. A falvakban a köszöntõk házról házra jártak, jókívánságokat énekelve. E hagyomány modern változata az egyik legújabb, de széles körben elterjedt tradíció: a képes levelezõlap küldése. A nagy ünnepek idején ugyanis nemcsak a közeli, de a távolabbi rokonoknak, ismerõsöknek is eljuttatjuk üdvözletünket, kifejezve, hogy róluk sem feledkeztünk meg. Elküldjük jókívánságainkat: békés, nyugodt ünneplést, örömöt, boldogságot kívánunk nekik.

A karácsonyi üdvözlet postai úton való küldésének szokása már a képeslapkiadás elõtti korszakban is fellelhetõ. Az ismerõsök szíves jókívánságaikat díszes levélpapírra írták, bár ez a drága postai költségek miatt eleinte csak az arisztokrácia köreiben dívott. Angliában a tizennyolcadik század végén elterjedt szokás szerint rajzokkal illusztrált karácsonyi üdvözlõkártyákat küldtek, s e lapok 1845-tõl már kereskedelmi forgalomban is megjelentek. Noha ezeket még zárt borítékban küldték el a címzettnek, e kártyák tekinthetõk a képes levelezõlap elõdeinek.

A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyûjteményében a legrégibb karácsonyi képeslapok az 1890-es évekbõl származnak. A képes levelezõlap 1870-es évekbeli megjelenése után divatba jött e díszesen elõállított új postai terméken küldeni az ünnepi üdvözletet. A század vége felé már Magyarországon is kapható volt karácsonyi, húsvéti és pünkösdi üdvözlõlap, amelyeket azonban eleinte Németországban és Olaszországban nyomtattak. Az elsõ magyar gyártású karácsonyi levelezõlapot Klökner Péter adta ki 1899-ben, Székesfehérvárott. A legkorábbi karácsonyi lapokon nyugalmat árasztó havas téli tájat, ajándékot hozó angyalkákat, bibliai jeleneteket láthatunk.

Talán a képeslap is közrejátszott a fenyõállítás szokásának elterjedésében, hiszen a karácsonyfa már a legkorábbi lapokon is gyakori motívum. Ebben az idõszakban a fenyõdíszítés inkább a polgári rétegeknél vált szokássá, a huszadik század elején a parasztság körében e hagyomány sokfelé még ismeretlen volt. A Mikulás is korán feltûnt a karácsonyi képeslapokon. Érdekes, hogy a századforduló tájékán még többnyire fehér kabátban ábrázolták. Más karácsonyi jelképek, mint a gyertya, a harang, a fenyõtoboz csendéletszerû ábrázolása inkább a húszas, harmincas évek képeslapjain jött divatba.

A képeslapkiadáson az adott korszak, a politikai és világtörténelmi események is éreztetik hatásukat. Az elsõ világháború idején nagyon sokféle karácsonyi lap készült, a fronton lévõ katonák rajtuk juttatták el karácsonyi üdvözletüket az otthoniaknak. A második világháború idején készült lapok sokszor megdöbbentõek: például az egyik képen az angyal harckocsi ágyúcsövébõl lövi ki a gyermekeknek szánt ajándékokat, egy másikon pedig bõr egyenruhában motorozik. E képek a hagyományos erkölcsi rend teljes felbomlását jelzik; míg az ötvenes években készült rajzolatok egy más, idegen értékrendet próbálnak erõltetni. E lapokon az úttörõ-egyenruhás gyerekek Marx és Lenin köteteinek örvendeznek a szép zöld ág elõtt, s a fenyõfát traktorral szállítják haza a sztahanovisták, selejtmentes új esztendõt kívánva. A hatvanas évektõl az egyre sematikusabbá váló lapok tucatjai jelentek meg. Napjainkban viszont bõséges a választék, s nem annyira ízlésünk, mint inkább a pénztárcánk dönti el, milyen képeslapot küldünk szeretteinknek.

De küldhetünk bármilyet: olcsót vagy drágát, papírra nyomottat vagy akár virtuális lapot; a karácsonyi üdvözlet akkor tölti be igazán ünnephez méltó szerepét, ha nem egy kötelezõen lerovandó feladat, s ha a szavak valódi érzelmekrõl szólnak a szeretet ünnepén.

Fazekasné Majoros Judit
Zempléni Múzeum, Szerencs


Fazekasné Majoros Judit