Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Új háromnyelvû törvényoszlopot találtak

Jean-Franaois Champollion francia régész az ún. rosette-i kõ segítségével fejtette meg a hieroglif írást. Az egyiptomi sztélén (törvényoszlopon) ugyanaz a szöveg volt olvasható három nyelven. Német régészek a hét elején bejelentették: a rosette-i kõhöz nagyon hasonlító, háromnyelvû sztélét találtak Kairótól 90 kilométerre, egy elpusztult romvárosban.

Új "rosette-i követ" találtak Egyiptomban - jelentették be Potsdamban német kutatók, akik a kõtáblára bukkantak ásatásaik során. A híres rosette-i kõ, amelyet még Napoleon egyiptomi hadjárata idején, 1799-ben, a Nílus deltájában találtak, a Kr. e. 2. században készült, és ugyanazt a szöveget - V. Ptolemaiosz király egyik rendeletét - tartalmazta egyiptomi, démotikus és görög nyelven. A francia Champollion a 19. században a három írás összehasonlítása révén fejtette meg az egyiptomi hieroglifák titkát. A rosette-i követ ma a British Museumban õrzik, mely Kairó után a világ második legnagyobb egyiptomi gyûjteményével dicsekedhet.

Christian Tietze, a Berlin közelében lévõ potsdami egyetem régészprofesszora a hétfõi sajtóértekezleten azt mondta: a lelet rendkívül érdekes, és 120 éve nem találtak Egyiptomban ehhez hasonló, több nyelven készült feliratú követ. A 99 cm magas és 84 cm széles szürke gránitkõre véletlenül bukkntak az egykori Bubasztisz város romjainál folytatott ásatáson. A vélhetõen földrengésnek áldozatul esett romváros, mely egykor meghatározó politikai és vallási központ volt, a mai Kairótól 90 kilométerre északkeletre terül el. A kövön szereplõ évszám szerint a sztélé i. e. 238-ban keletkezett, és III. Ptolemaiosz király egyik rendeletét tartalmazza ógörögül, démotikus írással és hieroglifákkal. "A rendelet azért fontos, mert külön említi az õsi egyiptomi naptár reformját, pedig ezt a reformot csak 250 évvel késõbb, Julius Caesar idején sikerült teljesen életbe léptetni" - tette hozzá Tietze.

Az oszlopon 67 sornyi görög írás, 24 sornyi démotikus jel és számos hieroglifa látható. A szövegek a naptárreformról szólnak és Ptolemaioszt dicsõítik - többek között azért, mert a király gabonát hozatott be Szíriából, Fõníciából és Ciprusról, így enyhítve az Egyiptomban dúlõ éhínséget. "Az oszlopot III. Ptolemaiosz hatalmának és kegyességének megörökítése végett készíthették" - véli Tietze.

Forrás: http://www.mult-kor.hu


Hírek a nagyvilágból