Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
A MÁJMÚNI KÓDEX

„A középkori héber könyvmûvészet egyik legszebb s világszerte ismert, híres alkotása a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti gyûjteményében õrzött MISNÉ TÓRA. A mû – Móse Májmúni (Maimonides) törvénykódexe - a bibliai, talmudi éa Talmud utáni vallástörvények, életszabályok rendszeres összefoglalása, a középkori zsidóság egyetemes törvénykönyve. Az 1180-ban, Kairóban befejezett munka számos kéziratban terjedt.

Móse Májmúni törvénykódexe

(a BUDAPESTI „Misné Tóra” legszebb lapjai)

A Budapestre került kódexet 1295-1296-ban másolták, valószínûleg Franciaországban. A díszes,, fekete, piros és kék tintával írt köteteket számos miniatúra ékesíti. A mû bevezetõjének és tizennégy könyvének címlapját bibliai jelenetek díszítik, a címek vékoby aranylemezbõl készült vagy festett címtáblán helyezkednek el. A bibliai jelenetek hatását groteszk, profán lapszéli jelenetek ellensúlyozzák. A kódexnek a miniatúrákkal, könyvfestményekkel egyenrangú ékessége az ornamentális írás, az oldalak, a szöveghasábok átgondolt elrendezése. A fejezetek végén a másoló olykor a szövegbõl is képet formál, legtöbbször stilizált liliom alakot.
Száztizenhárom évvel a szöveg másolása és illuminálása után egy kölni scriptor különbözõ szerzõk lapszéli jegyzeteivel írta körbe a MISNÉ TÓRA oldalait. Munkája közben gondosan ügyelt, hogy ne bontsa meg az oldalak harmóniáját, és a marginák szövegét geometrikus vagy figuratív alakzatba rendezte.” (Magyar Helikon, Corvina/1980)

Mielõtt alaposabban megnéznénk a világ talán egyik legszebb írásos emlékét, pár szóban érdemes a könyv szerzõjét is jellemezni.
A Magyar Helikon, Corvina kiadásában megjelent MÁJMÚNI KÓDEX bevezetõ sorai a következõket idézik: „AQUILA SYNAGOGAE – a zsinagóga sasmadara. Így nevezték latinul. Ha-neser ha-gádol- a nagy sas. Így mondották héberül. A vallásos zsidóság a RaMBaM-ra hivatkozott: Így rövidítették írásban és szóban Rabbi Móse ben Májmon nevét. A tudományos irodalomban Maimonidesként említik.: a görögös névalak a héber Májmúni (Májmon leszármazottja) megfelelõje. Õ a középkori zsidóság legjelentõsebb alakja, tanításainak utol nem ért rendszerezõje.”

Nem célunk itt Maimonides élettörtének leírása, bármennyire is érdekes, sokkal fontosabb ezekben a sorokban magát a Kódexet bemutatni. A Kódex megalkotása Májmúni tudományosságának csak egyik, bár talán legfontosabb állomása. Ahhoz, hogy késõbb megalkossa módszerben, elõadásban és tartalomban egyaránt kiemelkedõ és klasszikus írásait, Májmúni ifjúkorában a kor világi tudományának egészét elsajátítja, megtanulja. Mindenben a részletességtõl e teljességig felépítésére, a rendszerezésre törekszik. Több hatalmas alkotással gazdagította a világ és a vallás tudományát. Közülük néhányat meg is említünk.

1. Misna kommentár: A közel 10 évig tartó írás elkészülte után a zsidóság elsõ törvénykönyve került rendszerezésre, s ebben a zsidóság alapvetõ tanításait foglalja össze. A mû arab nyelven született, s csak az 1960-as években jelent meg a héber fordítással egyidõben ismét az arab nyelvû Misna kommentár.
2. Arab nyelvû Törvényköyv-ét Májmúni összefoglalásnak nevezik, s a mózesi törvény, a TÓRA tilalmainak és parancsainak logikai rendszerezése és megalapozása. És ez is arabul született meg. A mû valójában csak elõtanulmány a Kódexhez.
3. 1180-ban született meg a nagy mû, a Törvénykódex, melyet Misné Tórá-nak (a Tóra ismétlésének) nevezte el. A Kódex 14 könyvbõl áll, s tárgy szerint osztályozza az egész talmudi és a Talmud utáni irodalom törvényi részét , a haláchát-t.
4. A bibliai szövegek és a tudományos kutatások eredményei közti ellentmondásokat akarja elsimítani arab filozófiai mûvében a Tévelygõk útmutatójá-ban. A hit és a tudás között összhang megteremtése a cél. A könyv erõs hatással lett egész Európa keresztény eszmevilágára.
5. Négyszázhatvanhét tételt tartalmaz a Responsa, mely Májmúinak a kor kérdéseire adott héber és arab nyelvû válaszait tartalmazza. (Az összegyüjtött tételeket a világ minden táján majd minden nyelven kiadott Misné Tóra szövegéhez csatolták.)

Néhány szóban megkíséreljük bemutatni magát a 14 fejezetbõl álló Misné Tórát. Lényege a törvény paragrafusokba szedve. (Ez tartalmazza az etikát is.)

Májmúni az egyes könyvek tartalmát már a bevezetõben áttekinti, bemutatja:
I. Megismerés könyve. A mózesi tan alaptörvényeinek összefoglalása. Ezek ismerete mindenek felett való.
II. Szeretet könyve. Isten szeretetének és rá való emlékezésnek gyakorlatai.
III. Idõk könyve. Az ünnepekre és szombatra vonatkozó törvények.
IV. Asszonyok könyve. A házasélet (házasságkötés, válás, sógorházasság és visszautasítása) törvényeinek összefoglalása.
V. Szentség könyve. A tiltott kapcsolatok és meg nem engedett ételek törvényei.
VI. Elkülönítés könyve. Azon törvények, melyek azokra vonatkoznak, akik esküvésekkel és fogadalmakkal kötik meg magukat.
VII. Vetés könyve. A föld termésével kapcsolatos dolgok, a papi tizedek és juttatások és a velük kapcsolatos többi törvény gyûjteménye.
VIII. Templomi szolgálat könyve. A szentély építésével és a közösség állandó áldozataival kapcsolatos törvények.
IX. Áldozatok könyve. Az egyéni áldozatok törvényei.
X. Tisztaság könyve. Összefoglalja a tisztaság és tisztátalanság törvényeit.
XI. Károk könyve. Az emberek közötti és emberi károkra vonatkozó törvények összefoglalása.
XII. Szerzemény könyve, mely az adás-vétellel kapcsolatos törvényeket rögzíti.
XIII. Törvények könyve. Az emberek közötti tartozások, letétek õrzése, követelések és letagadások vonatkozású törvényei, melyek a nem közvetlen károkozások körét öleli fel.
XIV. Bírák könyve. A törvénykezéssel, uralkodással, ítélkezéssel, tanúságtétellel, háborúskodással kapcsolatos, a zsidó államra vonatkozó törvényeket tartalmazza.
Ezzel a mûvel Májmúni az összes törvénykönyvet, sõt magát a Talmudot is feleslegessé akarta tenni, s a vallási tanok rendszeres összefoglalását célozta meg.
A következõkben néhány oldalt szeretnénk az írástörténetileg is ritkaságnak minõsülõ mûbõl bemutatni néhány mondat kommentálásával.
Két nagy zsidó szerzõ jelenik meg a középkorban, akinek saját (autográf) kézírása fellehetõ a fennmaradt grafológiailag értékelhetõ irodalomban. Ezek egyike Májmúni. Májmúninak két nagy mûve õrzött meg fennmaradó kézíratot, ezek egyike a Misna –Kommentár, másik a a Misné Tóra kézirata.
4. lap a Misna Kommentárokból (Misna sk)

A Misna Kommentár fogalmazványából négy kötet Aleppóban bukkant fel a XVII. Században, majd 1975-ben került két újabb kötet a jeruzsálemi Héber Egyetem könyvtárába. A hatodik kötet bevezetõjébõl négy lap a leningrádi Publicsnaja biblityeka birtokában található jelenleg. Ezeken a lapokon Májmúni saját kezû fogalmazványai illetve azokon a saját kezû javítások láthatók.
















6. lap a saját kezû négy soros kiegészítõvel (Arab válasz)

Májmúni nyelve elszakad a Talmudétól. Maga formuláz tiszta héber nyelven. Az írói hivatást nagyon komolyan veszi, s a következõkben fogalmazza meg a tézist: „Aki vállalja, hogy nyilvánosan beszéljen,, mondanivalóját nem kevesebb, mint négyszer írja le és vésse erõsen magába. Csak azután beszéljen. Aki azonban valamit írásban akar rögzíteni és könyvben megörökíteni, az írását ezerszer nézze át.” (Májmúni kódex, Helikon, 12. oldal). Sokan fogalmaztak meg Májmúni felé írásban és szóban kérdéseket úgy héber, mint arab nyelven. Nem véletlen, hogy irataihoz több ízben fûz kiegészítõ információt. A következõkben egy héber-arab kérdést láthatunk, melyet Májmúnihoz idéztek. A kéziraton az utolsó négy sorban a tudós saját kezû arab válaszát láthatjuk.







A Misné Tóra Elsõ Könyvének címlapja.

A Megismerések Könyvének címtáblájának díszítése gazdag, laparanyból készült, mintázott, alapszíne a mályva, festett mezõ, a betûvégzõdésekbõl elõtörõ hármas levelekkel ékesített, sugaras ágban végzõdõ indák díszítik. A nagyméretû betûkkel azonos színû stilizált állat- és virágmotívumok élénkítik, fantasztikus állat és keveréklények, emberi kámzsás fej figura jelenik meg a betûkben. A lap alján két lovag látható, akik az igaz és a gonosz bajvívását szemléltetik.












A Misné Tóra Második Könyve a Szeretet Könyve

Érdemes felfigyelni arra, hogy minden könyv borítójának azonos az elrendezése, s csak a díszítés teszi változatosabbá, de a díszítésekben az indák, a mezõk állandó kétszínûsége, a keveréklények, emberek és szörnyek valójában csak alakjukban, formájukban és kapcsolódásukban tér el egymástól.
Az indák kapcsolódása, illetve az indák végén levõ figurák és azok tevékenysége teszi változatossá és értelmezhetõvé a borítókon levõ jelentéstartalmat. Például ezen a Könyvborítón a lap tetején obszcén jelenet látható. A jobb oldalon álló férfi nyilát a bal oldalon elõrehajló férfi meztelen fenekébe lövi. Lent egy jelent látható a Róka regénye címû mûbõl, ahol a róka egy kakast rabol, a gazdasszony üldözi õt, kezében orsóval és guzsallyal. A lapszéli rajzok valójában a kézirat díszeként szolgálnak. Ezek a kézirat díszek a XIII: század vége felé jelentek meg fõleg Anglia, Flandria, Franciaország és a Rajna-vidék területein. Szerepük a prédikációk erkölcsnevelõ példáinak megjelenítése volt, s témáikat a kolduló rendek prédikátorainak közismert állatmeséi adták.

A Misné Tóra Harmadik Könyve
Az Idõk Könyvének címlapszövegébõl kiemelt részletben az ornamentális betûket tartalmazó kétszínû mezõ kockázott alaplapján egyenletesen elszórt virágok láthatók. A különbözõ színû betûkben mindig a betûkkel azonos színárnyalatú stilizált virágmotívumok és állatmotívumok találhatók. A betûkben megjelenõ állat- és növényi világból származó groteszk alakzatok között valós állatfigurák (hal, nyúl, bikafej stb) is megjelennek. Magát a címtáblát két sárkány tartja a szájában.



Ugyancsak a Harmadik könyv szövegében található a kommentármásoló lapszéli jegyzete. Ezek a feljegyyzések, lapszéli jegyzetek végig megtalálhatók a teljes könyv sorozat lapjain, de különbözõ szövegkiemeléseket, vagy a kommentármásoló saját hozzáfûzött jegyzeteit tartalmazza. Ezek a ferljegyzések, jegyzetek szabálytalan geometrikus alakzatokban rendezettek, séppen az aszimmetrikus elhelyezésük emeli ki a fõszöveg oszlopainak szabályosságát. A geometriai alakzatok nagyon sokféle formát ölthetnek (korsó, efód, boltív, emberi alak, kör, poramis, kulcslyuk stb).
















A kódex Ötödik könyve a Szentség könyve, mely a tilos szexuális kapcsolatokra és ételekre vonatkozó törvényeket ismerteti. Most eltekintünk a címtábla tartalmának részletes ismertetésétõl, csak a fõbb motivumokra térünk ki. A címtábla mályvaszínû és kékszínû területeit hármas levelû indák gazdagítják. A két egyenlõtlen terület felsõ részén az indák egy-egy arcot tartalmazó medaliont formáznak, melyekben egy férfi arc és egy nõi arc látható. Az alsó sarkokban balra egy bikafej, jobbra egy tehénfej látható. A betûkön belül különbözõ halak, madarak keveréklények és groteszk lények találhatók. Szeretnénk a figyelmet ráirányítani a szöveg oszlopainak szabályosságára, valamint a szöveget körül-ölelõ indák alakzatára, figuráira. A címtáblából kinyúló indák szárainak végén középen egy oroszlán és egy egyszarvú jelképezi a két különbözõ nemet.








A Hatodik könyv, az Elkülönítések Könyve utolsó három oszlopa liliomformát ölt.
Mindig külön feladatot jelentett a másolóknak a fejezetek végeinek vagy a könyv záró részeinek harmonikus elrendezése. A cél elérése érdekében különféle eljárásokat alkalmaztak. Ez lehetett boltíves forma, vagy az oly közkedvelt ornamentális alakzatok valamelyike. Az itt látható liliom a Carpeting francia királyi család címerének fõ motívuma volt, és ez is arra utal, hogy a a Misné Tóra kódex másolata francia eredetû.




Az ábra a jeruzsálemi Templom alaprajzát mutatja, ahol a rajz középpontjában a Templom
központi épülete látható a Szentek Szentjével a két elõcsarnokkal (az áldozati cselekmény központja és a szentség állapotában levõ férfiak számára fenntartott helyiség). Kívül hármas kõfal rajza látható. A feliratok az égtájak neveit, az épület méreteit és az egyes épületrészek neveit tartalmazzák. A jobb oldali kis ábra a külsõ elõcsarnok bejárati ajtajának szemöldökfáját ábrázolja hosszmetszetben. A bejegyzéseket is a másoló készítette csakúgy, mint az ábrákat.

A jeruzsálemi Templomot ábrázoló másik alaprajz. Itt kissé mások az arányok, a központi helyiség mélységét csökkentve, szélességét növelve a berendezési tárgyak is bekerülhettek az ábrába. Látható az áldozati oltár, a feljáró, a feljáró melletti nagyméretû edény.











Az Áldozatok könyve a Kilencedik könyv a kódexben. Az egyéni áldozatokra vonatkozó
törvényeket tartalmazza. Itt is aszimmetrikus felosztású címtábla, s a hagyományos mályva és kék színekre alapozott. A kockázott mezõben itt is virágok találhatók szétszórva, s címtáblát is alakzatok tartják, itt két groteszk alak A lap alján egy kentaur látszik kezeiben kardokat tartva. A betûkben különféle valós és keverék állatok helyezkednek el, s a címtábla felett egy kuporgó majom foglal helyet.
















A Misné Tóra szövegének értésével vagy végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre is tartalmaz megoldást a kódex. A IV. kötet utolsó levelein a mûre vonatkozó, un. Responsák olvashatók, melyek tartalmazzák a válaszokat. A szövegek mellet a lapszéleken itt is magyarázatok találhatók, melyet a kódex másoló készített. Ezek a lapszéli magyarázatok is különféle, többnyire ornamentális alakzatot öltenek. Itt egy virágzó növénnyel teli váza látható, a növény sárkányalakot ölt, majd felette egy nyelvöltögetõ kutya foglal helyet. Ha jobban megfigyeljük, akkor látható, hogy magát az alakzatot egy tollrajz kontúrjai adják ki, s a betûk a rajzon belül helyezkednek el. A váza testét és az alatta levõ alapzatot maguk a betûk képezik.

A Misné Tóra 68 legszebb lapjai közül válogattunk néhány írástörténeti és kultúrtörténeti szempontból egyaránt érdekes oldalt. A Magyar Helikon / Corvina /1980 kiadású kiadványa szolgáltatta a cikk anyagát.












A könyvben megjelenített lapokat Scheiber Sándor válogatta, s õ készítette a legfontosabb tudnivalókat Májmúniról, törvénykönyvérõl s e kódexrõl. A kiadványhoz Sed-Rajna Gabriella, magyar származású francia mûvészettörténész írt könyvmûvészeti tanulmányt és képmagyarázatokat.


G.J.I.









Gulyás Jenõ István