Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Iskola és nevelés az Árpádkorban

István megkoronázásával egy olyan társadalom élére került, amelyik a régi szokásokat még nem vetkõzte le teljesen, de egy új hit szerint szervezte át mûködését. A keresztény Magyarország megteremtése komoly feladat volt. Nem csak a gazdasági – termelési alapok átszervezése zajlott, hanem az intézményes iskolarendszer kialakítása, honosítása, amely a katolikus egyházi szervezet részét alkotta. Ennék elsõ lépése a hittérítés volt, amihez tanult egyházi emberekre volt szükség. Ugyanakkor az államszervezet mûködtetése is nagyszámú, megfelelõ tanultságú szakembert kívánt. Fel kellett készíteni a kiszemelt magyar fiatalokat, hogy átvehessék a külföldrõl behozott térítõk feladatait.

Ezek a feladatok az alapvetõ egyházi — vallási feladatok mellett a világi feladatok ellátása is volt. Õk voltak a települések szellemi vezetõi, tanácsadói. Ennek az iskolarendszernek irányítói és fenntartói a klerikusok lettek, alapvetõ pedagógiai célja pedig, a klerikusképzés volt. Õk lettek a keresztény vallás általános terjesztõi, de õk alakították ki és mûködtették a kezdeti feudális állami szerveket, intézményeket.

A kolostori és káptalani iskolák kialakulása:
I. István több kolostort alapított a bencés szerzetesek számára, ezek között a legjelentõsebb szerepet a Szent Márton- hegyi (Pannonhalmai), melynek építését még Géza fejedelem kezdte 996-ban. Elsõ szerzetesei a római Szt. Bonifác és Alexius bencés kolostorból jöttek. A beköltözõ szerzetesek tervszerûen oktatták- nevelték a szerzetesi életet választó hazai ifjakat. Megkezdõdött a könyvek tanulmányozása, gregorián énekeket énekeltek, kódexeket másoltak. Valószínûleg ez a kolostor volt a magyar írásbeliség, az irodalom és történetírás elsõ mûhelye. Említést érdemel még a pécsváradi, zalavári, és a zobori bencés kolostor, bár ezekben természetesen egyszerûbb oktatás folyt, mint a központban, Szt. Márton hegyén.
István két érsekséget is alapított Esztergomban, Kalocsán és számos püspökséget. Ezeken a helyeken székeskáptalanok is alakultak melyek káptalani iskolákat létesítettek. A kolostori és káptalani iskolákban oktatott tananyag háromrétegû volt. Az elsõ: latin szövegek olvasása, egyszerû latin szókincs és éneklés, szertartási liturgiák. A papok és szerzetesek számára sokáig ez bõven elegendõ volt. A második, magasabb mûveltségi szint, komplex tudományok ismerete, mégpedig a grammatika, a diktámen és a komputusz.
Grammatika: részletes és teljes latin nyelvtan, a középkori latin nyelv szabályai, helyesírása, kiejtése, hangsúlyozása, a köznapi és a tudományos latin nyelv alkalmazású szintû tudása.
Diktámen: írásmû készítés tudománya latin nyelven. Elemi jogi ismeretek, prózai és költõi stílus szabályai, verseléses zeneelmélet.
Komputusz: a csillagászattal tágabb és szorosabb kapcsolatban álló ismeretek. Beletartozott a csillagos ég ismerete, csillagászati- matematikai számítások, elemi geometriai ismeretek, naptárkészítés..

Plébániai iskolák:
István elsõ rendeletei közé tartozott, hogy minden tíz falu köteles egy templomot építeni, a templomok papjait a lakosok megfelelõ javadalommal lássák el. A püspököknek kötelességük volt a szertartások könyveit biztosítani, valamint papokat képeztetni és felszentelni. A falvak egyházi elöljárói évszázadokon keresztül a falusi papok lettek, akik maguk is az alacsonyabb néprétegbõl származtak. Ezek a papok is közremûködtek az oktatásban, hiszen egy-egy falusi fiúnak átadták saját addig megszerzett tudásukat, bevezették õket az egyházi szertartások ismeretébe. Ezeket a fiúkat a plébániai iskola növendékeivel együtt pappá szentelték. Fontos feladatuk volt a papoknak, hogy a latinul létezõ bibliát magyarul magyarázzák a falusi népeknek. A feudális birtokrendben a leginkább kizsákmányolható munkaerõt biztosították a serviensek. Ezért már Szt. István is rendelkezett arról, hogy a szolgák felszabadítását csak uraiknak van lehetõségük. A szolgasorban lévõk gyermekeinek tanítására csak akkor volt lehetõség, ha földesúr is hozzájárult, hiszen még a gyermekkéz is munkaerõt biztosított a földeken. Ezért a szegények gyerekei fõleg télen jutottak el az iskolapadba.

Világi, úri nevelés:
A XI. században kialakuló vezetõrétegbe tartozó világi urak gyerekeinek általában nem volt szükségük különösebb mûveltségre. Az õ társadalmi szerepük a fegyverforgatás, a harc és hadvezetés képessége. A legkiemelkedõbb feudális urak közül néhányan viszont olyan udvari papot tartottak maguk mellett, akiknek a fõ feladata gyermekeik nevelése volt. A Szent Imre legendában leírták, hogy Istvánt és Imrét is ,,már gyermekkorában átitatta a grammatika tudománya.” Nevelési célzatú volt, az az erkölcstanító könyvecske is, amit a szakirodalom Intelmek címen ismer, Imre hercegnek készült.
A XI-XII. sz. fordulójára az állami és egyházi intézmények megerõsödtek. 1055-ben I. András megalapította a tihanyi bencés apátságot, 1091-ben pedig I. László a Somogyvári kolostort, amelyet francia bencések foglaltak el. Ekkor már a klerikusok nagyrésze magyar, akik fõleg itthon tanultak, de néhányan külföldi iskolában szereztek képesítést.
Könyves Kálmán idején már az egyházi mûveltségben jártas tudós férfiak oktattak a káptalani székhelyeken, a kolostorokban. Szûkkörû olvasó réteg is kialakult az iskoláztatás nyomán. A központ Esztergom volt. A káptalani iskolák hármas tagozatúak voltak. Legalsó szintjüket a „gyermekek” (pueri) alkották, akik az elemi ismereteket tanulták. A középsõ szint a,, tanulók”-ból (scholares) állt, tananyaguk a latin grammatika, és a hozzákapcsolt ismeretek megtanulása volt. A harmadik szint a „klerikusok” voltak ( clerici), akik jogilag is az egyházi rend tagjai voltak és 24-25 éves korukban nyerték el a papi szentelést. A XII. sz.-ból ránk maradt esztergomi diákjegyzet szerint tanultak latin nyelvet, levél és oklevél-fogalmazástant, naptárszámítást. A XII-XXIII. század fordulóján két egyetemes zsinat is rendelkezett a klerikus képzés, a káptalani iskolák szabályzatának továbbfejlesztésérõl. Az 1179-es lateráni zsinat azt kívánta, hogy a szegényebb ifjak kapjanak költségmentességet, a magiszterek javadalmazását pedig a székesegyházak biztosítsák. Az 1309-es budai zsinat ugyanezt hangoztatja, valamint elõírta, hogy a nagyobb káptalani iskolákban jogtudományt is tanítsanak.

A káptalani iskolák belsõ élete.
A káptalani iskoláknak két tanítójuk volt, részükre a káptalan viszonylag magas fizetést biztosított. Az iskola vezetõje a sublektor, akinek fõ feladata a latin grammatika tanítása volt. A másik tanító a succentor, az ének tanító volt. Az egyes tananyaggal való foglalkozás minden növendék számára kötelezõ volt, viszont egyes csoportokkal illetve egyes tanulókkal a tanár külön foglalkozott érdeklõdési körük, tehetségük és választott pályájuknak megfelelõen. Érdekes, hogy a káptalani iskolák nem tiltották a klasszikus prózaírók és költõk mûveit, sõt inkább szorgalmazták a tananyag jobb megértése érdekében. A szegény tanulók ingyen tanulhattak, kaptak élelmezést és szállást. Ezek a diákok rendszeres és szervezett adománygyûjtésen vettek részt, amely végül is biztosította élelmezésüket. Ezt a tevékenységet nevezték mendikálásnak. Rajtuk kívül a következõ kategóriába sorolták a tanulókat. Vagyontalanok gyermekei, akiknek szülei „keserves munkával keresik meg kenyerüket”. Ezek a kézmûvesek fiai, akik nem mendikálnak, természetben és pénzben fizetik a sublectornak a juttatásokat. Harmadik csoportba tartoznak, akiknek szülei vagyonosak, „ földi javakban bõvelkedõk.” Õk is hasonlóan fizetik a tandíjat. A nagyváradi szabályzatban o1vasható egy sajátos középkori nevelési elv, amely komoly demokratikus gondolkodásra utal, miszerint; a káptalani iskolában az oktatás folyamán nem szabad figyelembe venni a növendék származását és szüleik vagyoni helyzetét. Szigorú rend uralkodott fõleg az esztergomi iskolában. Bentlakásos rendszerû oktatás folyt, így az iskola épületét csak engedéllyel hagyhatták el. Aki pedig az éjszaka elsõ órájára nem ért vissza, azt ketrecbe csukták és a tanító ítélete szerint megbüntették. Általános szabály volt, hogy egyetlen tanuló sem viselhetett kardot, vagy más támadó fegyvert sem az iskolában, sem a templomban.
Az esztergomi káptalani iskola szabályzatában a vezetõ tanító irányítása alatt álló segédtanítók is szerepelnek, socius, illetve informátor a nevük. A rátermettebb nagyobb diákokból választották ki õket és a kisebbekkel való foglalkozás volt a feladatuk. A segédtanítók nem vehettek fel növendéket a vezetõ tanító engedélye nélkül.

Világi nevelés:
A XII. sz. elejétõl, majd fõként a XIII_XIV. sz.-ban a fõúri udvarok lettek a nemesifjak legfõbb nevelési területe. Ez készítette õket fel legfõbb feladatukra, tudatosította bennük a családi kötelességet; gyarapítani és õrizni a birtokot, azért, hogy annak javait háborítatlanul élvezhessék. Tanultak még vallási ismereteket, az erkölcsi élet szabályait, más családok gyermekeivel együtt. A katonáskodás alapjait is ott tanulták meg, majd a fõúr szolgálatában harcoltak, ha kellett. Elterjedt a lovageszményeket megtestesítõ legendák, mondák hõsköltemények olvasása, terjesztése.
A XIV. sz.-ig mindenféle tudományos tevékenységet, közhivatali ügyintézést, oktatást-nevelést és más értelmiségi feladatokat szinte kizárólag az egyházrendbeliek, végezhettek. A XIV. sz. fejlõdési menete viszont már szükségessé tette a bonyolultabb állami hivatalnokrendszer kialakulását. Ezekhez már nem kellett az egyházi, vallási jellegû képzés, sokkal inkább a jogi, adminisztratív és tudományos képzettségû emberekre volt szükség. Így egyre inkább ketté kezd válni a klerikus és világi hivatás. Tehát tanult emberré válhat az is, aki nem egyházi pályát választ. Egyre inkább elválasztódik a tanultság fogalma a klerikus fogalmától. A királyi hivatalok szívesen alkalmazták jogot végzett fiatalokat, származástól függetlenül. Az 1320-as években jelenik meg a hazai okleveleinkben elõször új, megkülönböztetett nevük a literátus, késõbb a diák vagy deák megnevezéssel. Végeredményben az Árpád-ház kihalásának idejére kialakult a kornak és az európai kereszténység normáinak, illetve a feudális gazdasági rendnek megfelelõ iskolarendszer Magyarországon.

Nagy Mariann
grafológus



Nagy Mariann