Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Akadályverseny

Lassan ránk köszönt a tavasz. Ébredezik a természet, s bár néha szokatlanul fagyos reggelre ébredünk, csalhatatlan jelei már mutatkoznak. A természet hatalmas energiákkal indul újra, olyan energiákkal, amit még a legélesebb látású szemlélõdõ sem képes megpillantani. Hiába jöttek a téli fagyok, hiába a hó, a tél elmúlt, itt a megújulás ideje. A természet teszi a dolgát.
Odakint végeláthatatlanul szakadt az esõ, mintha csak az ég siratta volna az elmúló telet. De azután elõbújt a nap, és a kissé borongós hangulatom vele együtt derûre váltott. Napok óta azon töprengtem, mit lehetne másként csinálni?


Egyszercsak eszembe jutottak azok a gondolatok, amiket a napokban hallottam egy web-konferencián.

…”egy web-konferencián”…. Milyen egyszerûen és szinte magától értetõdõen írtam le ezt a kifejezést! Mintha csak a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy itthon ülök a szobámban és közben az ország (vagy akár a világ) bármely pontján élõ emberekkel, - és ráadásul egyszerre akár nagyon sokkal - beszélgetünk, tanítjuk, segítjük egymást. Hiszen ez máris egy olyan pont, amit másképp csinálok! Életünkbe ugyanolyan észrevétlenül épülnek be az új dolgok, mint ahogy a tavasz váltja fel a telet. Nincsenek már határok! Gondoljunk csak arra, már nem jelent akadályt az, ha valaki távolabb él – és nincs módja az iskolába utazgatni ahhoz, hogy például csodálatos szakmánkat, a grafológiát elsajátítsa. Ül a szobájában a világ bármely pontján és tanul. Egy kattintással megrendeli a távoktatási csomagot… és máris kezdheti a tanulást!

Hol volt még mindez akkoriban, amikor én írni tanultam? Korombéliek talán emlékeznek még azokra az idõkre, amikor újságpapírt vittünk az iskolába. A betûvetés tudományának elsajátításához kellett még egy úgynevezett „postairon” A fiatalabbak kedvéért: ez egy igencsak vastag kétvégû ceruza volt egyik végén piros, másik végén kék színnel. Ezzel rajzolgatták az apró gyermekkezek például az u-betût, és persze nem tudhattuk, hogy éppen a girlandos kötésmódot, a befogadást sajátítjuk el! Elkékültek a kis ujjak is a ceruza szorításától, ahogy az f- mint fecske betû (ahogy a tanító néni mondta akkoriban) néha kissé ferdére sikerült szára kirajzolódott az újságpapíron. Nem szólt még akkor persze mindez az érzelmekrõl sem, és a papíron olykor esett lyuk sem lappangó erõszakosságunkat jelezte, hanem azt a mérhetetlen görcsösséget és erõkifejtést, amivel igyekeztünk megfelelni az oly nehéznek látszó követelményeknek. De mire tavasz lett, a szorítás enyhült, és már szépen gömbölyödõ betûk kerekedtek abban a bizonyos háromcsíkos írásfüzetben.

Az élet úgy hozta, hogy munkámban is elértem arra a pontra, hogy felmerült a kérdés bennem: mit kéne másként csinálni? Világosan felismertem, hogy mást kell csinálni, másképp kell csinálni, máshol kell csinálni és másokkal… Nagyszerû! A felismerést tett követte, megváltam eddigi munkámtól. Nagyszerû! De hol a megoldás?

Biztos vagyok benne, hogy láttál már kutyát, aki a saját farkát szeretné mindenáron elkapni. Egyre gyorsabban forog saját tengelye körül – és egyre dühösebb, hogy ezzel a módszerrel nem ér el sikert. Szegény kutya – neki nem AIDA a tanácsadója  Az igaz, lehetne bárki a kutya ’tanácsadója’, a farok akkor is a helyén maradna – számára elérhetetlenül.

Na és hogy van ez velünk?
Fülembe csengenek a ’3 x 40-es terv’ letaglózó lehetõségei.  Látlak most magam elõtt, amint felcsillan a szemed. Na végre! Megtudok valami újat, talán épp egy szupertervet …
Én is ezt hittem! Pedig nemrégiben, - egy nagyon kellemes napsütéses napon egy még kellemesebb társaságban - egyszerûen csak szembesítettek ezzel a ténnyel, a 3 x 40-es tervvel, amit lépésrõl-lépésre megvalósítunk, te is, én is és mindenki más, hacsak nem csinálunk valamit másként!
Nos itt a perspektíva:
• 40 éven át
• heti 40 órát dolgozunk azért,
• hogy a 40 %-át megteremtsük annak, amibõl meg lehet élni!

Átgondoltad ezt már így? Lesújtó ugye? Kiút keresés… ez lenne a megoldás. No de hogyan? Egy férfiakat is túlszárnyalóan sikeres hölgy tanácsolta ugyanakkor és ugyanott a következõket… (micsoda pejoratív megfogalmazás !!!! Hát hol van az elõírva, hogy a férfiak alapból sikeresebbek, mint a nõk?) tehát: egy ’bámulatra méltóan sikeres hölgy’…. (na ez így már jobb….) mondta: a siker elõbb a fejben születik meg!
1.) legyenek jó ötleteid! (szánj idõt arra, hogy vedd mustrára a megoldandókat. Soknak látszik a szám? Nem baj. Ötletelj.
2.) legyen egy jó terved! amit magad állítasz össze (mindannyian ezerszer hallottuk már: mit fogsz csinálni a jövõ héten, 5 év múlva stb… Ugye ismerõs? Az hát. Na de: VAN TERVED?
3.) tanuld meg kezelni a változásokat! – hiszen csak a változás az állandó, ezt is tudjuk jól. Szakmámban, az andragógiában ezt így nevezik hivatalosan: life-long-learning = Élethosszig tartó tanulás. Élj vele. Keress értelmesebb elfoglaltságot a gravitáció elleni harcnál 
és végül
4.) meg kell tanulnod megoldani a ’problémáidat’! Tekintsd az egészet AKADÁLYVERSENYNEK! Legyen számodra a ’probléma’ inkább kihívás. Kezeld hát lehetõségként, s meglátod, a siker nem marad el, az akadályversenyrõl gyõztesként térsz meg.

Szép, szép… hallom a hangodat. Ezeket már unos-untalanig hallottuk, de csináljuk-e, vagy haladunk szép lassan a 3 x 40-ben? Vannak szépen csengõ mondatok, amiket álmunkból felébredve is ismételni tudunk. Majd visszaülünk kedvenc székünkbe és tovább sajnáljuk magunkat, hogy mi erre meg arra úgyis képtelenek vagyunk! Miért is? Mert problémának fogjuk fel és nem lehetõségnek! A hölgy, aki a fenti akadályverseny hasonlattal élt, nagyszerû példát hozott arra, hogyan lelkesítette saját magát, amikor megtorpant valamiben, vagy elbizonytalanodott, meg tud-e valamit tenni? Egyszerûen visszagondolt azokra a percekre, amikor éppen gyermekének adott életet. A ’fájások’ szinte elviselhetetlennek tûntek már – és akkor az jutott eszébe: pl. Lady Diana is UGYANEZEKKEL a fájásokkal kellett hogy megküzdjön… és az eredmény mindkét esetben UGYANAZ lett: egy csodálatos kis új élet!
Találd meg saját életedben ’Lady Dianát’ 

Ebben a kellemes társaságban, ahol elhangzottak e gondolatok, a ’sikeres’ férfinép is képviseltette magát. Egy ugyancsak bámulatra méltóan sikeres középkorú férfiú halkan, lehorgasztott fejjel kezdte:

„Vallomással tartozom nektek. Én bizony RENDKÍVÜL HÁTRÁNYOS HELYZETÛ VOLTAM!!!!
Nem volt fogam.. (szegény, gondoljuk,…. és alig észrevehetõen vizsgálgatjuk, mennyire sikeres munkát végeztek rajta a fogorvosok…)
Járni sem tudtam. (biztos, hogy valami nagyon balesete lehetett szegénynek…de azt látjuk, hogy most egyedül jött ki ide elénk, és meglehetõs biztonsággal áll a lábain….)
Sõt…
el kell mondjam, édesanyám otthon sem volt aznap, amikor születtem 
és ezzel a hátránnyal indultam az életben! „

Nevetésünk egy pillanat alatt felszabadította a feszült, már-már sajnálkozó figyelmet és örültünk, hogy bizony ’hátrányos helyzetünkben’ is egyenlõek vagyunk!

Végül – szeretném megosztani még veletek AIDA titkát.
AIDÁT  egy alig 17 éves fiatalember mutatta be nekem még mindig ugyanezen a kellemes napon. AIDÁT azonnal szívembe zártam, barátommá fogadtam. Õ persze nem azonos a Verdi operából jól ismert Aida - Radames kettõs nõtagjával…
Akkor ki, vagy mi õ? AIDA - egy jól követhetõ mozaikszó, ami mintegy folytatásként megmutatja számunkra, hogy :

„hátrányos helyzetünkbõl indult akadályversenyünkön minként valósíthatjuk meg lehetõségeinket”

Ha jön a ’fájás’ – a lépések mindig, mindenkinél azonosak lesznek:

A = attention : figyelem
I = interest : érdeklõdés
D = desire : vágy
A = action : cselekvés

Hogy kicsit lassabban fogod bejárni a versenypályát? Nem baj. A lényeg: járd be! Toldd meg még egy bíztatással önmagad felé: a gyakorlat azt mutatja, Lady Diana és a saját édesanyánk számára is nagyjából 9 hónap kellett, ahhoz, hogy hátrányos helyzetünket megteremtse 
Ne légy hát türelmetlen, ne akarj egy szökelléssel az akadályverseny végére érni. Adj kellõ idõt magadnak, de indulj el.
Ha nem teszed, megteszi helyetted az ÉLET! – mert elméletben ezt is kiválóan tudjuk:
Mindennek rendelt ideje van!

…..úgyhogy…. búcsúzom is. AIDA azt súgja, esetleg(?) írjak meg néhány pályázatot bizonyos állásokra. 












Gyulai Zsuzsanna