Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
A gyerekrajz nem gyerekjáték

A gyermekek világa õszinte. A gyermekek világa tiszta. A gyermekek világa ártatlan és ösztönös. A gyermekek világa egy külön világ. Beszélnek nekünk, de mi nem értjük meg õket.

„Remekmûvemet megmutattam a fölnõtteknek, és megkérdeztem nem félnek-e tõle.
-Miért kellene félnem egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzol¬tam az óriáskígyót belülrõl is, hogy a fölnõttek megérthessék, mirõl van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni.(...) Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta az 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott: „Ez egy kalap.“
Erre aztán nem beszéltem nekik se óriáskígyóról, se õserdõkrõl, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsrõl beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendõkrõl. Az illetõ felnõtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.“
Antoine de Saint-Exupéry

Mondanivalójukat a saját nyelvünkre fordítjuk, törvényekbe foglaljuk, és nem vesszük észre, hogy nem az õ javukat szolgáljuk saját magunkat vetítjük bele minden szavukba, mosolyukba, játékukba. Vajon mit akarnak közölni velünk? Mit tudatnak magukról?
A kiindulási pont a gyermek életkora kell hogy legyen, mely szerint idõszakokba sorolhatjuk õket, majd az idõszak jellemzõi alapján vizsgálhatjuk a rajzok jelentését.Boroš (1983) szerint a gyermekkort 6 részre oszthatjuk, azaz újszülöttnek tekintjük a gyermeket 1 éves koráig, majd 3 éves koráig éli korai iskola elötti idõszakát, 6 éves koráig következik az iskola elõtti kései szakasz, az iskolás idõszak pedig szintén felosztódik korai (11-12 éves korig), középsö (15 évig, ez az ún. puberta) és kései (adoleszcencia) részre.
Ami a gondolkodást, problémamegoldást illeti, két fajtáját ismerjük: a konvergens és divergens gondolkodásmódot. Tegyük fel, lehullott az elsõ hó, jó szokás szerint pedig a havat az ajtó elõl el kell tüntetni. Ha elõveszem a lapátot vagy a seprût, a havat pedig ezzel kotrom el, a konvergens gondolkodást alkalmaztam, azt a megoldást választottam, amit tapsztalatból ismerek. De ha az út mellett ások egy-egy árkot annak mindkét felén, hogy az lefelé lejtsen, az útra gyertyákat helyezek, meggyújtom azokat és megvárom, míg a hó a gyertyák melegétõl megolvad és az árkokon keresztül elfolyik, a gondolkodás divergens módjához nyúltam. Ez a fajta gondolkodás van pozitív hatással az egyén kreativitására is.
Szobiová (1999) szerint a kreativitás fejlõdése szempontjából az iskola elõtti idöszak a legalkalmasabb, a valóság koncepciójával a fantázia kapcsolódik, a játékban megjelenik a beszéd, fejlõdik a szenzomotorika és a szociális viselkedés is. A valóság megismerésekor keletkezett „fehér foltokat“ pedig saját maga alkotóképességére hagyatkozva színezi ki. A gyermeknél a divergens gondolkodás játszik magasfokú szerepet. Az iskola elkezdésével viszont a gyermekek még szintén játszanak, de már felnõttek alkotta szabályok szerint. Toorance (1981) a kreativitás csökkenésének okát a „helyes“ és „helytelen“ értékelésben, a kötelességek és elvárások megjelenésében látja. A gyermek már a mi nyelvünket kezdi beszélni és a mi szabályaink szerint kezd élni, kreatív naivsága eltûnik, megjelenik a konvergens gondolkodás.
Mivel a felnõttek többségénél a konvergens gondolkodás dominál, társadalmunk alapjának e gondolkodásmódot tekinthetjük, és a divergens gondolatokat, ötleteket szavakkal elmagyarázva is különösnek, néha érthetetlennek tartjuk, nehéz megértenünk a 6 évnél fiatalabbgyerekekmondanivalóját,hiszõk szavakkal ritkán adnak nekünk magyrázatot.
Mivel az õ kongnitív, motorikus és emocionális fejlõdésük leginkább a rajzban mutatkozik meg (Jakabèiè 2002), közelítsük meg diagnosztikai szempontból a rajzok világát.
Grafológus szemmel Vékony Györgyi (2001) azt mondja, hogy a gyermekrajzokon a gyermekek tudatos és tudattalan érzelmei mellett akarati élete, szociabilitása, énképe, világhoz való viszonyulása derül ki. A gyermekrajz üzenet, verbális üzenete maga a téma, non-verbális üzenete a kidolgozás módja, technikája, kompozíciója. A rajzok pszichológiai tényezõi közé tartozik a nyomhatás öröme, mely 1 –1,5 évesen a szálka és a fészek forma rajzolására ösztönzi a gyermeket, mely a szöges, illetve girlandos vagy árkádos forma elsõ megjelenése. A felnõttek mozgása utánzásaképpen, 2 éves korban, diffúz firkák jönnek létre, a mozgás öröme dominál, ez az ún. perceptmotoros érettség. A gyermekek különbözõ alakokat, alakzatokat látnak és mesélnek el az egyenes és görbült vonalakban, ez a szándékos firkaforma 2-3évesen. 3-4 évesen már alaksémákat rajzol, kutyát, házat, embert, fát, napot.
5 éves kor felett részletezõ rajzok, vegyes profilokszületnek, a házak átlátszóak, a gyermek azt rajzolja le, amit tud, gondol az adott dologról vagy kapcsolatról, és nem azt, amit valójában lát. Ez az intellektuális realizmus idõszaka.


Magukat a rajzokat a rajzpedagógiai kézikönyv vizsgálati szempontjai szerint elemezhetjük:
- telítettség, tehát a vonalvezetés jellege,
- a formaalakítás és felületkitöltés,
- kifejezöerõ, van-e a témának megfelelõ képi jegy,
- egyensúly, a kompozíció harmónikussága,
- felületkezelés, a vonalvezetés szálkássága, szakadozottsága, lendületessége, elnagyoltsága, finomsága,
- térábrázolás,egymás melletti sávokban, levegõ perspektívában ábrázolja a gyermek az egymás mögötti dolgokat,
- médiumhasználat, milyen anyaggal, technikával, jártassággal készíti el rajzát a gyermek,
- színkezelés, milyen szineket használ, ezeket hogy rendezi össze.


Rhoda Kellog szerint az ábrákban megjelenõ szimbólumok a kollektív tudattalanban kódoltak (a kollektív tudattalan Jung elmélete, melyszerint az ember tudattalanjában az evolúció során bevésõdött szimbólumok, ösztönök hatással vannak tetteire, reakcióira, viselkedésére, kultúrájára). Ezen szimbólumok közé tartozik például a spirál, ami a lélek és az élet jel, a kör, a folt, a gyöngy, a mag a teljesség képe. A kereszt a teremtõ szellemi erõ jel, a ház az EGO megnyilváulása. A Nap a fény, az optimizmus jele, a kerítés a lehetõségek korlátozása. Az út az életút, az útkeresztezõdés problémahelyzetre utal. A madarak a szabadság, a pillangók a szárnyaló fantázia jelképei. A vicsorgó fogak, a karmok az agresszivitás jelei, ahogyan a cápák, a ragadozó madarak is.
Egészséges gyermekek kutatása, rajztesztjei alapján a pszichológusok fejlõdési, megjelenítési normákat állítottak fel. Szintén kutatások tárgyai voltak a lelkileg sérült betegek (skizofrénia, neurózis,...stb.) rajzai , ahol ismét megjelentek közös vonások. Pogády viszont figyelmeztet bennünket, rajzok alapján senkinél nem állapíthatunk meg lelki betegséget, esetleg hajlamot, ami a diagnózis kialakításánál útmutatóként funkcionál.
A színek használata, bár sok szubjektív tényezö által befolyásolt, Felinghaus (1959) kutatásai alapján mégis állandó. Kísérleteibõl kiderül, hogy 10 évnél fiatalabb fiúknál a pirosdominál, majd következik a sárga, a lila és a kék. Lányoknál szintén piros volt a leggyakoribb, majd a lila, a sárga és a kék.
Vékony Györgyi a színek alapján a hipokratészi személyiségtípusokhoz sorol színi jellemzõket. Szerinte a szangvinikus személyiségtípus (magasfokú aktivitás, önuralom, gyors és könnyû tanulás, alkalmazkodóképesség) a vörös színt használja elõszeretettel, amely mellett az intenzív kék, illetve erõteljes sárga is gyakran elõfordul, ebben nyilvánul meg hogy a gyermek az érzelmeit milyen ellentétesen, impulzívan éli meg. A melankolikus személyiségtípusba tartozó gyerekek (gyenge iniciatíva, befolyálhatóság, fáradtság, pesszimizmus, érzékenység) vékonyabb vonalvastagságokkal dolgoznak, jellemzõbb rájuk a pasztellszínek használata, föleg a kék, szürkéskék, drapp, fakózöld, szürke. A flegmatikus személyiségtípusba tartozó gyerekek (önállóság, nyugalom, összpontosítás, türelem, meggondoltság) tiszta színeket használnak, kéket, zöldet, barnát, nem szürkével vegyített formában. A kolerikus gyermekek (feltûnõ viselkedés, türelmetlenség, keményfejûség, heves reakciók, támadó, kitartó, gyorsan tanuló, rosszul alkalmazkodó) preferálják az élénk sárgát, vörössel, narancssárgával kombinálva.
A színek szimbolikus értelmezése szerint a fehér a tisztaság jellemzõ színe, de ha fehér lapon túl sok, az bizonytalanságra utal. A fekete a szomorúság, komorság színe, vörössel, narancssárgával kombinálva az „ismeretlen“ vonzerejére utal. A vörös a tüz, az energia, az érzelmek, a magabiztosság szimbóluma. A kék a nyugalom, a béke, a hûség, a részvét, a szeretet szimbóluma, de az erõteljes indigókék a zsarnokság jele is lehet. A sárga a fény, a melegség, a tudat, a tudatosság, az önállósulás jele. A zöld a személyiség érettségére, mások védelmezésére, a harmóniára utal. A narancssárga az érzelmi melegség, boldogság, egészséges agresszivitás színe, a lila az érzelmi támaszkeresésé, a rózsaszín az érzékenységé, fiatalságé, sebezhetõségre, kiszolgáltatottságtól való félelemre utal, a barna pedig a józan megbízhatóság, az elfojtott, lekötött energiák jelképe.
Ez a cikk nem tanít meg senkit rajzokat elemezni, diagnózisokat felállítani, csupán más szemmel nézni rajzokat, mûveket. Nem „skatulyázás“ a célom, inkább a rajzelemzés eszközként való felhasználására szeretnék rámutatni az élet bármely területén. Hogy Exupéry Kishercege örömmel mutogathassa elefántot evõ kígyóját, mert mi gyémánttal teli dombot, pokróccal letakart piknikes kosarat, két egymáshoz túl közeli vakondtúrást látunk majd a képen. Ugyanis felfedezzük és megértjük, hogy a dolgok mögé kell nézni és meglátni a nem kézenfekvõ dolgokat is.
________________________________________
Felhasznált irodalom:
Boroš,J.: Psychológia pre mladých. Smena, Bratislava 1983.
Exupéry:A kis herceg. Láng kiadó,Budapest 1994.
Jakabèiè,I.: Základy vývinovej psychológie.Iris, Bratislava 2002.
Pogády,J.,Nociar,A.,Meèíø,J.,Janotová,D.: Detská kresba a diagnostika v lieèbe. SAP, Bratislava 1993.
Szobiová,E.:Tvorivos» od záhady k poznaniu. Stimul, Bratislava 1999.
V.Vékony, Gy.:Védtelenek /Gulyás,J.I. és koll.: Mindenki grafológiája, Lícium-Art, Budapest 2001.





Jankó Györgyi