Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Beszédhibák megjelenése a kézírásban

Románné kutatásai abban az idõben történtek, amikor az iskolai normaírás a kalligrafikus szépírás volt, s mivel ma már egészen más jellegû írásfajtá(ka)t tanítanak a gyerekeknek, megállapításait újra kell gondolnunk. Mai ismereteinket e téren részben Fazekasné Visnyei Irmának köszönhetjük, aki logopédusként és grafológusként is dolgozik.

A pöszeség
A pöszeség és egyéb beszédhibák grafológiai vizsgálatával elsõként Románné Goldzieher Klára foglalkozott. Az õ megállapításai szerint a pöszebeszédûek írásképe rendezettebb a többi beszédhibásénál, a nyomaték gyengébb az átlagnál. Az írás vékony vonalvezetésû, s a betûk felsõ hurokszárán remegés mutatkozik. Megjegyzi, hogy az r és az s feltûnõen kicsi, vékony vonalú, vagy megtorpanó, balra dõlt - természetesen csak azoknál, akiknél e két hang ejtése torzult. Megfigyeléseire alapozza kijelentését, miszerint "a felsõ hurkok sajátságos remegõs és horpadt képzése révén fel lehet ismerni azokat, akik pöszék vagy gyermekkorukban sokáig szenvedtek ilyen kiejtési zavarban" (1. sz. minta).

A pöszék írásának fõbb jellegzetességei a következõk:
- a felfelé tartó hurokszár erõtlenebb, a lefelé tartó nagyobb nyomású (2. sz. minta);
- a szokásosnál gyakoribb a tapadó hurok megjelenése (3. sz. minta);

Azoknál a betûknél, ahol hibás a hangképzés, rendszerint felfedezhetõ valamilyen különleges jel, megtorpanás vagy kiemelés, javítgatás, furcsa képzés (4. sz. minta: 27 éves, jobbkezes, interdentális pösze nõ írása. Megfigyelhetõ, hogy az sz-ben az s és a z mindig külön áll, elõfordul a z-nek a többi z-tõl eltérõ képzése vagy kiemelése. Az s más betû helyén is elõjön, ami a javítás ellenére is jól kivehetõ. A t képzésében is megfigyelhetõk furcsaságok: kisiklás, a betû egy zónába való beszorítása, s-sé való módosulása.)

Fontos megemlíteni, hogy a pöszeség terápiája sokirányú, mindig az adott beszédhiba figyelembevételével történik. A hangok tisztítása, kialakítása a könnyebben ejthetõekkel kezdõdik, s a legnehezebbel fejezõdik be. Szakemberek (logopédus, pszichológus, gégész, fogorvos, foniáter stb.) együttmûködése révén a pöszeség jelentõs mértékben korrigálható, illetve megszüntethetõ.

A dadogás
A dadogás tünetei írásban is jelentkeznek. A legtöbb ember írás közben belsõ olvasással erõsíti a szavak alakítását, s mivel a megformált hangok belsõ görcsöt hoznak létre, ez a görcs megjelenik a kézírásban is.

Tapasztalhatjuk az írás megkezdésének nehézségeit, a vonalvezetés folyamatosságának zavarát, hiányát, valamint ismétléseket (perszeveráció). Gyakoriak a javítások, az áthúzások és az átírások, elõfordul betûkihagyás is.

Megfigyelhetõ az is, hogy többször kezdi el a szót a dadogó, s az elrontott szavakat sorra zárójelbe teszi.

A görcsös izomzat következtében, feszes vonalvezetés mellett az írás nyomatéka erõsebb lehet. Ám a beszéd- és írásfélelem következtében megjelenhet gyenge nyomaték is. A szavak elején apró csomósodások, tintafelhalmozódás látható.

Feltûnõ jelenség dadogóknál a balra tolódott írástömb. Ez egyrészt befelé fordulásra, introvertáltságra való hajlamukat mutatja, másrészt anyai dominanciára utal. A dadogó gyermekek nem képesek anyjukról leválni, szorongóbbak, érzékenyebbek nem dadogó társaiknál. Szüleikkel – fõként anyjukkal – szemben ambivalens érzelmekkel viseltetnek. A túlvédõ, aggodalmaskodó anya megfosztja gyermekét a döntés lehetõségétõl, elsorvasztja önállóságát, amivel még visszahúzódóbbá teheti õt. (Gyakori a dadogók családjában a hirtelen haragú, zsarnok apa is.)

Tónusos dadogók írásában duplán leírt elsõ betûk jelennek meg, ahogyan a beszédben – s a belsõ beszédben – is fellép az elsõ betû elnyújtása. Ez megjelenhet oly módon is, hogy a nagybetû leírása után ugyanazzal a kisbetûvel folytatódik a szó.

A beszéd javulása az írásban is jól nyomon követhetõ, de gyógyult dadogóknál is megtalálhatjuk a fent említett jelek némelyikét, amennyiben a dadogás mély nyomot hagyott bennük.

A hadarás
A hadarás tünetei a beszéden kívül egyéb területeken is jelentkeznek: személyiségjegyeikben, mozgásukban, gondolkodásukban, olvasásukban, írásukban is találunk eltéréseket az átlagostól. Személyiségük kifelé forduló, nyitott, infantilis, dekoncentrált, figyelmetlen, önkontrolljuk gyenge. Mozgásukra jellemzõ az ún. „mozgásvihar”, általában gyorsak, megmozdulásaik hirtelenek, a mozgásritmust képtelenek megtartani. Intelligencia-teljesítményük általában jó, praktikus intelligenciájuk kiemelkedõ lehet. Hosszútávú emlékezetük gyengébb, s absztrakt gondolkodásuk miatt verbális képességeik rosszabbak. Olvasásukban dyslexia (olvasási nehézség) tüneteit fedezhetjük fel.

Írásuk többnyire rendezetlen, sokszor olvashatatlan, dysgraphia (az írás zavara, nehézsége) tüneteivel.Igen gyors tempó mellett a betûk egyszerûsítettek, betûcsonkolásokat, vonalelhagyásokat láthatunk, a kötõvonalak elmaradnak. Jellemzõ a betû-, illetve a szótagkihagyás és a javítás, áthúzás, átírás.Kötésmódjuk gyakran fonalas. Helyesírásuk pontatlan, ami gyakran a hibás hangsúlyozásból ered.

A terápia egyik fontos eleme a beszédhiba tudatosítása. A beszéd sebességének csökkentése, az artikuláció javítása mellett fejleszteni kell a hallási figyelmet is. A terápiás eljárásban elsõdleges cél a személyiség formálása, a beszéd javításán kívül a rendszeresebb életvitel kialakítását is segíteni kell.


Felhasznált irodalom:
Románné Goldzieher Klára: Ki vagy? Megmondja az írás. Béta Irodalmi Rt. kiadása, é. n. 313-322. o.
Fazekasné Visnyei Irma: A beszédhibák írásjellemzõi az újabb vizsgálatok tükrében. In: II. Grafológiai Szakmai Napok, Pécs, 1993. Grafológiai Intézet, Budapest, 1993. 83-90. o.




Kerekes Andrea