Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Részben már digitalizálták a világ legrégebbi bibliáját

A Lipcsei Egyetemi Könyvtár (Bibliotheca Albertina) sikeresen szkennelte a Codex Sinaiticus, vagyis a Sínai Biblia 43 oldalát, amelyek máris elérhetõek a felhasználók számára.

A világ legrégebbi, mintegy 1600 éves, kézzel írt bibliájaként számon tartott mû görög nyelvû. A csupa nagybetûvel, szóközök nélkül írt szöveg ókortudósok szerint négy különbözõ személy munkája, amelyet összesen hét korrektor javított. Az Újszövetséget hiány nélkül, az Ószövetséget részben tartalmazza. "Ez egy meghatározó lépés abban a folyamatban, hogy az emberek korlátlanul hozzáférhessenek a világ legrégebbi alkotásaihoz" - szögezte le Ulrich Johannes Schneider, a Lipcsei Egyetemi Könyvtár igazgatója. "A kódex szkennelése egyértelmûen elõmozdítja a kutatást, hiszen a 43 pergamenlap nagyon értékes, eddig alig volt hozzáférhetõ, ugyanakkor nagyon érzékeny. Ráadásul így sokkal több részlet ismerhetõ fel, mint az eredeti bibliában" - közölte Reinhold Scholl lipcsei professzor.

A digitalizálás több volt, mint egy egyszerû szkennelési folyamat, hiszen az érdeklõdõk, a magánszemélyek és a kutatók egyaránt úgy lapozhatnak a mûben, mintha egy filmet néznének, változtathatják a megjelenített betûk méretét és megtekinthetik nemcsak az eredeti görög írást, de a fordítást is megtekinthetik. A 2006-ban indított programban a Bibliotheca Albertina mellett a szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár, a londoni British Library és az egyiptomi Sínai-félszigeten található Szent Katalin monostor tagjai vesznek részt. A tervek szerint 2009 kereken 390 oldalt fognak digitalizálni és az itt használt megoldásokat késõbb más projektekben is alkalmazzák majd.


A Codex Siniaticus a világ legrégebbi még egyben lévõ Újtestamentuma. Az iratokat évszázadokig a monostorban õrizték. 1844-ben Constantin von Tischendorf német teológus és kutató 43 pergamenoldalt elvitt Lipcsébe. A tudós 1859-ben további oldalak birtokába jutott és ezeket átadta II. Sándor orosz cár közvetítésével az Orosz Nemzeti Könyvtárnak. A szovjet kormány 1933-ban összesen 347 oldalt adott tovább a londoni British Library munkatársainak és csupán öt oldal maradt a szentpétervári könyvtárban. 1975-ben további tizenegy oldalt találtak a monostorban, így jelenleg 400 teljes oldal van a kutatók birtokában. Azonban a szakemberek további 330 ótestamentumi oldalt még mindig keresnek.

A pergamenlapokat az anyagot kímélõ módon digitalizálták és meg is szépítették; még a szamárfüleket és a foltokat is eltüntették. A most digitalizált oldalak két helyen is elérhetõk. Az egyik honlapon az egyes lapok JPG formátumú képekként hozzáférhetõk, míg a másik helyen a szkennelt tartalmak megjelenítéséhez telepíteni kell a Microsoft Silverlight programot. A teljes fennmaradt Codex Sinaiticus 2009-ben kerül fel az x-manuscripts.org oldalra, ahol kultúrtörténeti háttéranyagok is segítik az olvasókat.



Berta Sándor