Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
’Om mani padme hum’ vagyis: A lótusz szívében lévõ gyöngy

Ez a gondolat jutott eszembe a napokban. Joggal kérdezheted kedves olvasó, hogy jön ez ide? Egyszerû. Vizsgáztunk. Ismét elkészültek a dolgozatok, a kis remekmûvek, melyeknek egy közös pontja egészen biztosan volt – középpontban az ember állt mindegyiknél. Kinél így – kinél úgy. De munkájuk során valamennyien a lótusz szívében lévõ gyöngyöt keresték – sikerrel. Ezúton is gratulálunk új grafológus társainknak!

Ezt a megközelítést Zohar és Marshall: SQ – Spirituális intelligencia címû könyvében olvastam, és arra gondoltam, talán akad az olvasók között olyan, aki még nem hallott errõl és szívesen tölt velem egy kis idõt egy újfajta látásmód megismeréséhez.

A lótusz az ázsiai filozófiában az egység legmagasabb jelképe. A pszichológiában ezt integritásnak nevezik. A lótusz egyszerû fizikai felépítése miatt megfelelõ szimbólum a spirituálisan intelligens Én számára. Az írók szerint három alapvetõ emberi intelligencia létezik: a racionális, az emocionális és a spirituális. Ezek háromfajta gondolkodásmódnak felelnek meg: a soros, az asszociatív és az egységesítõ. A létezõ három tudásforma: a primer, a szekunder és tercier szorosan kapcsolódik az Én három szintjéhez: a periféria - a személyes ego, a köztes – az asszociatív és interperszonális, valamint a centrum – a transzperszonális. A spirituálisan intelligens Én ezt a hármat egyesíti, úgy ahogyan a lótusz szirmok közepe, a mag.

A szakdolgozatok készítõi és a már gyakorló grafológusok is elõszeretettel használnak és alkalmaznak különféle tipológiákat amolyan ’köztes állomásként’. A végsõ cél azonban mindig az, hogy az ember, a duktor belsõ világát megragadjuk. Az Én lótusza is egy ilyen lehetséges – talán eddig kevésbé ismert - tipológia. Megrajzolt képében egy mandalához hasonlít. ’A mandalák a léleknek és az univerzumnak azon lenyomatai, melyek a meditálót, mikor az kapcsolatban kerül a centrummal, a lét és a tapasztalások több rétegén keresztül a megvilágosodás felé kalauzolják’ – írják a könyv szerzõk.

Az Én lótuszának célja, hogy az Én mindhárom szintjérõl megfelelõ információt kapjunk – így kialakítva a duktor úgynevezett spirituális intelligenciájáról alkotott véleményünket. Ez tehát egy lélektérkép, mely alapján képet kapunk az ego-szint személyiségtípusairól, néhány fontosabb tudattalan motívumról, az energiákról, az archetípusokról, az Én köztes-szintjérõl és végül a centrumról.

A röviden bemutatásra kerülõ lótusz sokféle tradíciónak ad otthont, így fellelhetõk benne a ’nyugati pszichológia’ egyes iskolái, a kabbalisztikus életfa, a görög mitológia, az asztrológiai és alkimista hagyományok, a tibeti bardó, a hindu csakrák, stb. Van tehát bõven elgondolkodtató és további kutatni való ebben a lehetséges ábrázolásmódban.

Lássuk hát, hogyan is néz ki az Én lótusza?

A lótusz-szirmok ego-szintjére J.F. Holland amerikai pszichológus által megalkotott hat személyiségtípus került. (Gyakran Holland-tesztnek is nevezik a gyakorlatban ezt a tipológiát.) Mára a világon ez az egyik legelterjedtebb pályaválasztási teszt. Holland szerint az itt látható hat személyiségtípus létezik, amelyekhez különbözõ foglalkozásokat lehet rendelni. A vizsgálat az érdeklõdési körön és a képességeken alapul.

A hat típus a következõ:
-  Konvencionális 
-  Szociális 
-  Kutató 
-  Mûvészi 
-  Realista 
-  Vállalkozó szellemû

A gyakorló grafológus könnyedén hozzárendelheti a kézírásban fellelhetõ jegyeit a fenti típusoknak 
Ahogyan a tipológiák alkalmazásánál is, jól tudjuk, általában ritkán létezik ’tiszta’ típus, - úgy itt is könnyen érhetünk el magas értékeket több szirmoná1. Holland egymással szemben álló páronként írja le a szirmokat (típusokat) – de az elõzõ mondat állításából következõen egyáltalán nem kizárt, hogy magas értékeket kapott ’szirmaink’ ellentétesnek tûnhetnek egymással. A szerzõ így ír: ’mûvészként lehetek impulzív és kevésbé praktikus, de konvencionálisabb szerepemet tekintve – például, mint hivatásos egyetemi elõadó – lehetek hatékony és módszeres is.’ Minél érettebb az SQ, annál több sziromnál találunk majd jegyeket – és a legfejlettebb SQ-val bírók valamennyi szirom értékeivel rendelkeznek.

Figyelemre méltónak tartom azt a megállapítást is, miszerint egy nagyon éretlen ember valószínûleg csak egyetlen ego-stílust fejlesztett ki.
Grafológiai tanulmányaink során külön kérdéskör az úgynevezett éretlen írások vizsgálata. Ki-ki elgondolkodhat azon, érdemes-e hát kicsit elmélyedni az itt ismertetett módszerben – és mindennapi gyakorlatában alkalmazni.

A cikk keretei nem teszik lehetõvé – de nem is célom – hogy valamennyi pontot teljes részletességgel bemutassak. Célom a bepillantás, az érdeklõdés felkeltése, így e helyen csak azok közül a foglalkozások közül említek néhányat, melyeket Holland megfelelõnek tartott az egyes típusokba sorolt emberek számára.

Az elsõ szirom: A konvencionális személyiség
Recepciósok, titkárnõk, ügyintézõk, számítógép-kezelõk, könyvelõk jól mûködhetnek ezzel a személyiséggel.
Ellentéte: a mûvészi személyiség

A második szirom: a szociális személyiség
Terapeuták, asszisztensek, de akár vállalkozásfejlesztési tanácsadók is jóé illeszkednek a kategóriába.
Ellentéte: a kutató, a realista személyiség.

A harmadik szirom: a kutató személyiség
Õ a legracionálisabb, értelmiségi archetípus.
Ellentéte: a szociális személyiség
Tudósok, orvosok, fordítók, építészek, kutatók kerülnek e csoporthoz besorolásra.

A negyedik szirom: A mûvészi személyiség
Tökéletes ellentéte a konvencionális típusnak, s idõnként ugyanabban a személyiségben gyakran küzd a kutató típussal is.
Írók, zenészek, mûvészek, színészek, de akár újságírók is helyt kapnak itt.

Az ötödik szirom: a realista személyiség
A szociális személyiségtípus ellentétei.
Õk azok, akik szívesen dolgoznak gépekkel, így e kategóriában találhatjuk például a pilótákat, sofõröket, mûszerészeket, de a szakácsokat és a mérnököket is.

A hatodik szirom: A vállalkozó szellemû személyiség
A kutató személyiség ellentéteként megjelenõ igencsak társas típus körében fellelhetõk a kereskedõk, a menedzserek, üzletemberek, de – Holland szerint – a Rendõrségénél és katonaságnál is találunk belõlük bõven.

Jung az ego-tevékenység hat fajtáját három ellentétpárként írta le:
gondolkodás-érzés; észlelés-intuíció; introverzió-extraverzió.
Joggal érte kritika ezt a leírást. Gondoljunk csak arra, például: lehet-e valaki extravertált, ugyanakkor érzõ típus is? A válasz: hát persze! Jungnak ez az elmélete mégis alapul szolgált a mindannyiunk által ismert Myers-Briggs féle rendszernek.

Tovább boncolgatva a lótusz szirmait, a fentiek értelmében gondolkodjunk el most az alábbi csoportosításon:

1.) konvencionális személyiség: extravertált – észlelés
2.) szociális személyiség: extravertált – érzés
3.) kutató személyiség: introvertált – gondolkodás
4.) mûvészi személyiség: introvertált – észlelés
5.) realista személyiség: introvertált – érzés
6.) vállalkozó személyiség: extravertált – gondolkodás

A lótusz köztes rétege az asszociatív tudattalan. Itt õrizzük a képeket, kapcsolatokat, mintákat, szimbólumokat, archetípusokat. Ezek határozzák meg magatartásunkat és testbeszédünket. A Freud által ösztön-énnek nevezett részünk, a tudattalan olyan energiákat mozgat, melyek a ’saját logikájuk’ szerint mûködnek. A tudatos ego ezzel szemben körülhatároltabb formában létezik.
A tudatos és tudattalan között a meghatározó: a motiváció!

Az Én lótuszában a szerzõk a motívumokat és a mögöttük álló viselkedési formákat a virágszirmokon az ego és a köztes asszociatív szint között helyezik el, hiszen - mint megjegyzik – mindkét területet érintik.
Az ego-szinten az IQ található, (itt dõl el, hogyan tudatosulnak bennünk különbözõ helyzetek)
A köztes asszociatív szintnél az EQ-t figyelhetjük meg, vagyis azt, hogyan érzünk a helyzettel kapcsolatban.
A kettõ találkozásánál helyezkednek el a motívumok. Az SQ szerepe éppen az, hogy fel tudjuk tenni magunknak a kérdést: akarunk-e változtatni a helyzeten vagy sem.

Cattell amerikai motivációs pszichológus tesztjét is segítségül hívták a szerzõk (Zohar és Marshall). Cattell 12 motivációs kategóriájából azonban csak hatot alkalmaznak az Én lótuszában – néhánynak más nevet is adtak.

Az érdekesség kedvéért lássuk most ezt a csoportosítást:

- konvencionális személyiség : társaságkedvelés (nyájösztön)
- szociális személyiség: intimitás (szülõi) gondoskodás
- kutató személyiség: kíváncsiság
- mûvészi személyiség: kreativitás
- realista személyiség: konstruktivitás
- vállalkozó személyiség: önérvényesítés

Az asszociatív tudattalan: vagyis a lótusz köztes szintje azokat a lelki tényezõket és energiákat ismerteti, melyek az ego-szint személyiségtípusaihoz kapcsolódó tudattalant alakítják. Olyan - különbözõ kultúrák népeinek és szimbólumainak – alapmotívumairól van szó, melyek különbözõ neveken, de mindig felbukkantak és végül kikristályosodni látszanak.

Az antik tudomány, a görög, a római, a korai babiloni és az egyiptomi mitológia révén ismerjük a hét bolygó rendszerét, ami szerintük nem más, mint hét ’vándor’, vagy hét isten. Az antik képzeletvilág az isteneket lelki tulajdonságokkal ötvözte – így kapcsolhatók az emberi személyiségtípusokhoz.
Cattell motivációs rendszere, a bolygóistenek és a hindu csakrák között is megtalálható az összefüggés.

Mindazok számára, akik nem zárkóznak el ezektõl a szimbólumoktól – bõséges kutatási témául szolgálhat az alábbi villanásszerû felsorolás:

- konvencionális személyiség : Szaturnusz, gyökércsakra,
- szociális személyiség: Vénusz, szexcsakra,
- kutató személyiség: Merkur, napfonat csakra,
- mûvészi személyiség: Hold, szívcsakra
- realista személyiség: Mars, torokcsakra,
- vállalkozó személyiség: Jupiter, homlokcsakra

A harmadik, legbelsõ része az Én lótuszának az Én centruma.
Vagyis: meg akarjuk találni önmagunkat! A fenti gondolatmenetet követve a centrum szimbólumai: a Nap és a Korona csakra.

A logikus és racionális IQ-val szemben az SQ (a spirituális intelligencia) nem számszerûsíthetõ. A szerzõk mégis figyelmünkbe ajánlják a vizsgálódásnak e módszerét. A megismertetett személyiségtípusokhoz kifejlesztettek egy ’tesztsort’ ami az ilyen irányú gondolkodást segíti elõ. Módszerükben minden – általuk spirituális útnak nevezett – személyiségtípushoz négyféle kérdéscsoport tartozik: 

- lényeges tapasztalatok általános megértése 
- a fejlõdést gátló általános akadályok

- a fejõdést segítõ lehetséges témák 
-  és végül az utak spirituális aspektusa.
 
A saját SQ megismeréséhez „hat úton át” jutunk el végül a centrumhoz: a kötelesség, a gondolkodás, a tudás, a személyes átalakulás, a testvériség és a szolgáló vezetés útján át.

Kedves Olvasó! Arra nincs mód, hogy e helyen részletesen bemutassam a teszteket, továbbá azt a bõséges kérdéssort, melyek az Én lótuszának megismerésében segítenek bennünket.
Célom csupán egy ’másfajta’ megközelítés iránti érdeklõdés felkeltése lehetett. Utad innen többfelé vezethet. Eltûnõdsz és elfogadod, vagy elutasítod e gondolatokat. Tovább kutatsz – és örömmel kezded használni. A döntés most is, mint mindig – a Te kezedben van.

Meg tudod-e válaszolni magadnak és grafológusként másoknak a következõ, egyszerûnek látszó kérdést:
’KI VAGYOK?’

Ha igen – MEGLELTED a lótusz szívében lévõ gyöngyöt, ’Om mani padme hum’ és spirituális sivatagodban barangolva egészen biztosan SAJÁT DALODAT TUDOD ÉNEKELNI.

(Mégegyszer a forrás:
Danah Zohar, Ian Marshall: SQ – Spirituális Intelligencia,
CsöndesTárs Kiadó, Budapest, 2000)









Gyulai Zsuzsanna grafológua