Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Michel de Nostre-dame

A fenti név bizonyára sokuk elôtt ismert, de ha azt írtam volna, hogy Nostredamus, aligha akadna, aki ne hallott volna róla, a misztikus tudományok iránt érdeklôdô híres asztrológus-orvosról, aki a XVI. században élt, és nevét óriási hírnév övezte. Nevezetesen jóslatai kapcsán, mely évszázadokon keresztül kíváncsisággal és várakozással töltött el és foglalkoztat napjainkban is sok jövôt fürkészô embert, várva a „Centuries astrologiques”-ben, az asztrológiai jóslatok könyvében leírtak bekövetkeztét.

Michel de Nostre-Dame 1503. december 14-én született a déli órákban egy nem túl gazdag, katolikus hitre tért zsidó család fiaként, Saint-Remy-de-Provence-ban. Montpellier-ben orvosi tanulmányokat folytatott, majd az 1525-ös bubópestis járvány idején sikeresen kezelte a fertôzô betegeket. Módszereivel nem értettek egyet a kor neves orvosai, ma pedig csak feltételezések léteznek gyógymódjára (pl. penészes rózsaszirmok alkalmazása).
1533-ban Agen városában kezdett praktizálni, majd megnôsült, de elsô házassága csak rövid ideig tarhatott. Az inkvizíció üldözte Nostre¬damust, így menekülnie kellett. Míg otthonától távol volt, ismét kitört a pestis járvány, két gyermeke és felesége is áldozatául esett a fertôzésnek.
Ezt követôen Nostredamus Salon városában telepedett le, ahol arcfestékek és illatos olajak elôállításával foglalkozott, és kiváló recepteket írt. Idôközben megnôsült, és második feleségétôl hat gyermeke született. Foglalkoztatta az idôjárás változása is. Ezzel kapcsolatos észrevételei 1555-ben jelentek meg nyomtatásban, és ezek egy része néhány mai babonánk alapját képezi.
A biztos anyagi háttér megléte után már nem foglalkozott az orvostudománnyal, a gondolatait foglalkoztató asztrológia és jövendômondás felé fordította figyelmét. Háza padlásszobájából vizsgálta a csillagokat, ahol titkos megfigyeléseit és látomásait – melyekhez üveggömbje segítette – papírra vetette. Itt írta a centúriákat, azon a különös, lefordíthatatlan nyelven, melyekben találhatunk francia, latin, görög, spanyol, héber szavakat, kifejezéseket. A cen¬túriákban (melynek részei a négysoros versikék) általa jövendöltek – 3797-es esztendôig tart a jövendölése Nostradamusnak – mindig egy adott csillagállás bekövetkeztekor történô eseményekre utal. Tudjuk azt is, hogy a nap, föld, hold, bolygók együttállása, üstökösök megjelenése, hosszabb vagy rövidebb idô elteltével folyamatosan ismétlôdik. Így nyitottak maradnak a kérdések, nem tudjuk a konkrét válaszokat, a kit, mit, mikor, hol kérdésekre, csak feltételezhetjük a már bekövetkezett ese¬mények tudatában, hogy talán arról írt a látnok.
Nostradamus bejáratos volt II. Henrik francia király udvarába, Medici Katalin meghívta a Blois-i királyi kastélyba, és elkészíttette a királyi gyermekek horoszkópját. Késôbb Katalin volt az, aki megmentette életét, hiszen az egyház, mint boszorkányt, kuruzslót, kivégeztette volna. A késôbbiekben Nostredamus gyakran hangoztatta, hogy hisz Istenben, és hithû katolikus, mert az inkvizíciótól még ô is félt. 1566. június 17.-én készíttette el végrendeletét, melyrôl fenti névaláírása származik. Halála nem sokkal ezután a köszvénye által okozott vizenyô miatt következett be.
Nostradamus élettörténetét lelkes tanítványa, Jean-Aimé de Chavigny írta meg, a mester halála után 30 évvel.
Ezt írta jellemérôl: „...Szelleme eleven és jó, könnyen, érthetôen fejezte ki magát. Ítéletei éles értelemrôl tanúskodtak, emlékezôtehetsége figyelemreméltó volt. Természete inkább hallgatag volt: sokat gondolt és keveset mondott ki, e azt mindig a megfelelô helyen és a megfelelô idôben. Egyébiránt közvetlen volt, figyelmes, robbanékony, hajlott a hirtelen haragra, de munkájában nagy türelmet tanúsított... csípôsen tudott tréfálkozni.. gyakorolta a türelem erényét.”
Ezen rövid személyiségkép akár grafológiai elemzésként is születhetett volna. Természetesen ezen tulajdonságok megléte ellenôrzésre ad alkalmat a grafológiával foglalkozók számára. Talán a kedves olvasó elgondolkodik azon, hogy a fenti tulajdonságokhoz mely grafo-sajátosságok tartoznak, és hogy ezek megtalálhatók-e a mester kézírásában. Feltételezésem szerint számos személyiségvonás is szükségeltetik ahhoz a tevékenységhez, melyet a nagy tudós, Nostredamus mûveiben és a róla szóló életrajzi könyvekben olvashatunk. Talán ahhoz, hogy Nostredamus sorait papírra vesse, intuícióra volt szüksége, talán élénk fantáziára, de elképzelhetô, hogy a kreativitás – itt a meglátott szimbólumok átfordításának képességében játszott szerepére gondolva – is szerepet kaphatott nála.
Természetesen az 1500-as évek közepén íródott kézírásokat más megközelítésben kell vizsgálnunk, mint napjaink kézírásait. Akkor még nem ismerték a golyóstollat, tintába mártogatott lúdtollal írtak, más volt a papír minôsége, vastagsága, nem beszélve a tinta összetételérôl. Ennek ellenére szánjunk néhány percet arra, hogy az intuícióra vonatkozó írás elemeket megkeressük a fenti kézírásban. Melyek is ezek a jegyek?


Nézzünk közülük néhányat:
– a szellôs téreloszlás, a fehér felületek túlsúlya;
– a szabálytalan, de ritmikus írás; természetes vonalvezetés, mesterkéltség nélkül;
– ívelt, hajlékony vonalak megléte, esetleg fonalasság;
– egyéni, érdekes módon alakított, egyszerûsített formák megjelenése;
– a szavak alapvonala enyhén hullámzó, az írás egészének tempóját tekintve inkább a gyorsaság, lendületesség jellemzi, mint a lassító jegyek megléte;
– gladiolék (a középzóna tôrszerû alakzatot mutat, azaz szó vége felé csökken),
– inkább kisméretû betûk jelennek meg az írásban;
– az alsó zónára a huroktalanság, vagy a telt hurkok jellemzôek;
– megszakított vonalvezetés (kötöttség kötetlenséggel).
A centúriák akár titkosírással is íródhattak, hiszen sokan megkísérelték megtalálni a nyitját és próbálkoznak a számítógépes megfejtésével is, melyhez különbözô gépi programokat írnak, hogy a betûket keresztben, hosszában, össze-vissza, átlósan vagy akár meghatározott hely szerint összeolvasva újabb értelmet adjanak annak. Talán valamikor, valahol, valaki felfedi a nagy mágus, Nostredamus titkát, és akkor megtudhatjuk, hogy valójában mit is jelentenek az általa leírtak.

Felhasznált irodalom:
Kalandozások a titkok birodalmában, Reader’s Digest Kiadó Kft, Budapest, 1999.
A múlt nagy rejtélyei, Reader’s Digest Kiadó Kft, Budapest, 1994.
Misztikus történetek gyûjteménye, Reader’s Digest Kiadó Kft, Budapest, 1995.
A Nagy Nostradamus könyv, Unikum Könyvek Budapest, 1994.
Szfinx, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002.
Nostradamus, A jövendômondás nagykönyve, Magyar Könyvklub, Budapest, 1999.

Megjelent a Grafomagazin 2005./2. számában



Novák Mária okleveles grafológus és írásszakért&