Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Egy ifjú pár…

Egy fiatal házaspárt választottam párkapcsolati vizsgálódásom alanyaként. Három évvel ezelõtt úgy határoztak, hogy összekötik életüket, azzal az érzéssel és tudattal, hogy egymáshoz illenek, és kapcsolatuk örökre szól. Akik egyszer elszánják magukat a házasságra, azok nagy százaléka úgy gondolja, örök életre választott.

A tapasztalat bizonyítja, hogy nem az a szeretet, ha két ember egymás szemébe néz, hanem az, amikor mindketten ugyanabba az irányba néznek.” / Antoine de Saint-Exupéry /

Manapság sokszor kapjuk azt az információt a különbözõ médiákból, hogy a ma kötött házasságok fele válással végzõdik, s közben ugyanez a média áraszt el minket olyan cikkekkel, reklámokkal, tévésorozatokkal és filmekkel, amelyek téves képet festenek arról, mi az igazán fontos egy kiegyensúlyozott, tartós kapcsolathoz. Hiába a korok változásai, a szexuális forradalom, a „lakva ismerszik meg a másik” - hozzáállás, a szabadabb, nyitottabb és gondolnánk tudatosabb megélése a kapcsolatoknak és azokon belüli érzéseinknek, ezek mégis inkább csak zûrzavart hoztak. Sokszor már magunk sem tudjuk mi az igazán fontos, illetve hogyan, s mennyire szûrjük a külvilág, a média információ-áradatát. A romantikus filmek adják az érem egyik oldalát, míg a kutatók vizsgálódásai – miszerint a szerelem pusztán csak kémiai folyamat – az érem másik oldalát.
Bármi is legyen az igazság, egy biztos, hogy mindenért meg kell dolgozni, egy kiegyensúlyozott kapcsolatért is. Ebben segít minket, ha megismerjük nemcsak a másik erõsségeit és gyengeségeit, hanem önmagunkét is. Hiszen mindannyian egyedülállóak vagyunk természetileg. Önmagunk és mások jobb megismeréséhez segít hozzá a grafológia, amely többek között képes rámutatni azokra a személyiségjellemzõkre, tulajdonságokra, amelyek összetarthatnak egy párkapcsolatot, vagy éppen szétrombolhatják azt. A cél természetesen a harmónia elérése.
Egy 1993-as TÁRKI felmérés szerint, amelyben 1000-1000 nõt és férfit kérdeztek arról, hogy a sikeres házassághoz mely tényezõket tartják nagyon fontosnak. A feldolgozás után a következõ sorrend alakult ki (a legfontosabbtól indulva): kölcsönös tisztelet és megbecsülés, megértés és tolerancia, közös gyerek, hûség, boldog szexuális élet, önálló élet szülõktõl, megfelelõ jövedelem, jól vezetett háztartás, háztartási munkák megosztása, közös ízlés és érdeklõdés, azonos mûveltség, hasonló társadalmi háttér, azonos vallási meggyõzõdés, hasonló politikai nézet.
És akkor mit is vizsgál egy grafológus, egy párkapcsolati analízisnél? Melyek azok a személyiségjellemzõk, melyek egy tartós kapcsolat alappilléreit jelent(het)ik? Csak felsorolásszerûen a teljesség igénye nélkül: önértékelés, önbecsülés, kommunikációs készség, alkalmazkodás, kötõdés, alárendelõdés vagy dominanciaigény, támaszkeresés, vezetettség-igény vagy autonómiaigény, befolyásolhatóság, optimizmus, együttmûködési készség, beosztó-képesség, rendtartási képesség, konfliktushoz való viszony, intimitásigény, szexualitás, intellektus, közösséghez való viszony, humorérzék.

A nagy Õ: 29 éves, fõiskolai végzettségû, rendszergazdaként dolgozik egy multicégnél.


A nagy NÕ: 29 éves, fõiskolai végzettségû, tanítónõ, jelenleg gyesen van

Laikus szemmel tekintve az írásokat azt gondolhatnánk, hogy két eléggé különbözõ személyiséggel állunk szemben, a mélyebb vizsgálódásokat követõen azonban ráébredünk arra, hogy a kisebb eltéréseket tekintve valójában két nagyon hasonló emberrel van dolgunk, ami igencsak fontos egy kiegyensúlyozott párkapcsolathoz. Bár él a köztudatban az „ellentétek vonzzák egymást” szólás, mégis hosszú, kiegyensúlyozott párkapcsolat a hasonló személyek között prognosztizálható elsõdlegesen.
Tekintsük meg a NÕ-rõl és az Õ-rõl készített Alfonz Lüke- diagramokat. Bár e diagram nem alkalmas személyek összehasonlítására, csak a jobb átláthatóság érdekében helyeztem ezeket egy koordináta rendszerbe.

A hölgynél viszonylagos kiegyensúlyozottság figyelhetõ meg az egyes területeket illetõen, és mint nõi (anyai) értékek láthatóan elsõdlegességet kapnak nála az alkalmazkodás és a másikra, a környezetre, a társra fordított nagyobb figyelem. Amellett persze, hogy önmaga erõsítésére is megfelelõ energiája marad.
A férfinél az intellektus és az érzelmek közötti egyensúlyozás élvez prioritást.

Továbbá megvizsgálhatjuk már együttesen a két személy jellemvonásaira koncentrálva a párkapcsolatukra jellemzõ fontosabb pilléreket.



Mentalitásukat tekintve mindkettõjükre a világos, tiszta, rendszerezõ gondolkodás jellemzõ, de míg a férfi szereti gyorsabban intézni az ügyeit, átgondolni dolgait, addig a hölgy inkább a saját, nyugodtabb tempójában szeret tevékenykedni. Az optimális helyzetüket erõsíti hasonló érdeklõdési körük, amely lehetõvé teszi, hogy jól érezzék magukat a másik tevékenységében is, könnyen tudjanak közös programokat szervezni, illetve jó alkalmazkodási képességük révén elfogadni a másik fél tevékenységét, esetleges hobbiját.
A NÕ jobban képes kitárulkozni a környezete elõtt, illetve ilyen irányú igényei vannak, szeretné magát jobban megmutatni, de ezáltal sebezhetõbbé is válik így nem csoda, hogy ez zártságát hasonló mértékben fenntartja, esetleg erõsíti. Az Õ kisebb sérülési felületet enged magának, fontos számára, hogy tudjanak létezésérõl, de nem pályázik központi szerepre.
Szexualitás terén hasonló libidóval rendelkeznek, a hölgy talán valamivel kiegyensúlyozottabb ezen a területen. Mindketten érettek értelmileg és érzelmileg. Fontos számukra az intimitás, a bizalmas beszélgetések, és ezek részleteit diszkréten magánügyként kezelik.
Kapcsolatukra az egyenjogúság jellemzõ, egyikük sem akar a másik fölé kerekedni, uralkodni a másikon. Bár míg a hölgynél ez az állapot kiegyensúlyozott, addig a férfi ingadozást mutat, sikerrel próbálja magát tartani, azonban, ha mégis felül kerekedik a „Férfi”, akkor sem válik elnyomóvá. Az olykor felbukkanó vezetettségi igényébõl adódóan a nõre inkább jellemzõ, hogy átengedi az irányítást. Ezáltal befolyásolhatóbbá válik. Egyenjogú kapcsolatuk lehetõvé teszi, hogy megõrizzék autonómiájukat, bár erre nincs erõteljesebb igényük.
Mindketten kerülik a konfliktust.
A tûzhely õrzõjeként a nõnek a szerepe az otthon rendjének megteremtése, de ebbõl a férj is kiveszi a részét.
Mindketten törekednek arra, hogy meg tudják fogni a pénzt, hogy jobb beosztással éljenek, ám ez nem mindig sikerül.
Miután egy kapcsolatban általában a nõ szerepe a család összetartása, így ezt még jobban erõsíti és elõsegíti a férfinál megjelenõ erõs elkötelezettség.
A férfinél most még talán erõteljesebben jelenik meg egy lázadó gyermeki jellem, azonban gyermekük születésével lassan felveszi az irányító szülõ szerepet a családban, és ezáltal kiteljesedik felnõtt és szülõi énjében. A nõ jelenleg is a felnõtt szerepet preferálja inkább, gyermeke születése természetszerûleg kihozta belõle gondoskodó szülõi mivoltát.

Összességében szemlélve egy gyümölcsözõ kapcsolat részesei, melyben egyikük sem válik a másik alárendeltjévé, harmonikus kapcsolatuk rugalmas alkalmazkodásukon és egymás elfogadásán alapul.

 

 

 



Kurucz Linda grafológus szakasszisztens