Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Én, az ABC

Most elmesélem családfám történetét. Nem biztos, hogy mindenre emlékszem, hiszen meg sem tudom mondani a korom. Valamikor a ködös múltban születtem meg a Földközi-tenger mentén valahol a keleti partvidéken, s innen indultam diadalmas és hódító utamra, mely még ma is tart.

Európába a görögök segítségével, keleti irányba pedig arameus támogatással jutottam el egészen a távoli Indiáig. Csak Kínát, Koreát és Japánt tartott sokáig meghódítani, a többiek szinte a világ minden népe engem használ – mármint az alfabetikus rendszeremet – évszázadok óta, hála a gyarmattartó birodalmak hódító törekvéseinek.
Csak úgy érdekesség képen említem meg, hogy a legtöbb leszármazottam, a mai abc rendszerek többsége mintegy 20-30 alapszimbólumot használ. A legnagyobb ezektõl eltér, ez a kambodzsai khmer rendszer, amiben 74 betû van. A legkisebb pedig a rotokas, mely a Salamon szigeteken található a maga 11 betûjével. Szívesen megmutatom a valódi családfámat, melyet Haeley állított össze idõrendiségük alapján.



A római írás az etruszkokon keresztül került át a görög abc-bõl. Az etruszkok már Kr. e. a hatodik században is használták betûimet. De hogy tovább menjek, Mezopotámiában a Kr e. az ötödik században arameus ábécé betûket festettek tintával és ecsettel agyagtáblákra, pedig akkor még az ékírás volt divatban, és Nagy Sándorra volt szükség, hogy az ékírást fokozatosan kiszorítsa az arameus írás, és sikeresen el is tûnt a kereszténység megjelenésekor.
Ha akarod, akkor tanulmányozd csak át figyelmesen a családfámat fentebb. Látni fogod, hogyan alakultak ki az egyes modern alfabetikus írások az elõ-sinai/kánaánita jelekbõl. Azon ne lepõdj meg, hogy az indiai írásokat nem találod meg itt, mivel az írásjeleik nem azonosíthatóak bizonyítottan az arameussal. De ugyanígy nem fogod megtalálni a késõbbi ciril ábécé-t sem, mert azt a görög ábécébõl vették át, sõt a korei hangul írásjelek vagy a cseroki alfabetikus rendszer sem jelenik meg, mivel azt csak 1821-tõl vezették be.

Görög és latin betûk

Menjünk el egy kis idõre Görögországba. Görög honban az ókorban többféle ábécé létezett. Ha megnézed a nagy családfát, akkor megláthatod, hogy a klasszikus görög ábécé, melyet ion ábécé néven ismernek, még ma is használatos, mert nagyon sok az átfedés az új görög betûvetés felé. Valamikor Kr.e. 400 környékén kezdték el bevezetni a ion betûket, bár jóval korábban a görög telepesek átvitték Itáliába az ettõl némileg eltérõ, úgynevezett euboiai ábécét, melyet bármennyire is furcsa, de ezt vették át az etruszkok, sõt némi módosítással ezt adaptálták a rómaiak is.
Na éppen ez a magyarázata annak, hogy miért nem a görög betûket használják a modern görög és európai betûtípusban. Már Kr.e. 750-tõl az euboiai ábécé betûimet vették át Itáliában. Nézd csak meg a táblázatot, és meg fogod látni, hogy az A és B betû ugyanabból a formából származik úgy az euboiai, mint a ion ábécében, de a C és D betûk az euboiai formákra ütnek, s itt felfedezhetõ a modern görög írásban megtalálható gamma és delta ion formához való hasonlóság.
De megnézhetjük a római-etruszk eredet változatait is. Vegyük például az euboiai gammát. Mivel az etruszkoknak nem volt saját G hangjuk, így a k ejtésû, de ma C-nek írott jelet alkalmazták a G helyett. Mivel a K hang így megszûnt, helyette a C-t használták a g helyett. Vagyis a rómaiak úgy vették át a módosult ábécémet, hogy nem tartalmazott semmiféle K betût. Ugyanakkor szerették volna valamilyen módon külön is jelezni a G-t, így a rómaiak kitaláltak egy új betûformát, mégpedig úgy, hogy a C-t kiegészítették egy picike keresztvonallal, s így keletkezett a G.
Néhány szót kellene ejtenem Cirillrõl is. Róla (mármint a 800-sd években élt Szent Cirillrõl) azt állítja a legenda, hogy Konstantin bizánci császár megbízása alapján Morvaországba került, ahol a szláv király kérésére a római egyháztól való elfüggetlenedés céljából egy újfajta ábécét kellet kidolgoznia, hogy a héber, latin és görög nyelvû bibliát saját jelkészlettel tudja lefordítani. A valóság persze egészen más. Az eddigiek csupán legenda volt, de én csak ismerem a saját családfámat és alakítóit. Szóval, Cirill valójában a glagolita ábécét találta fel, s a cirill írás csak jóval késõbb keletkezett. Egyébként ebben az írásban (mármint a cirillben) 43 betû található, melyek többségét a korabeli görög iratokból vették át. Persze ez mára már elkopott és csak 30 betû van használatban.

Héber és arameus írás
Ha a családfámat megnézed, sõt a táblázatra is vetsz egy pillantást, akkor láthatod, hogy a héber írás sem mai keletû. Részben az ortodox zsidóság, részben a mai Izrael nemzeti írásrendszere látható. Nem túl sokan tudják, hogy kétféle, jól elkülöníthetõ héber írás van.
A vallásos írások és egy szûkebb közösség, a szamaritánusok írása nagyon régi, a fõniciai írásból került kialakításra még a Kr.e.-i kilencedik század körül, s ez meg is maradt a mai napig egy szûk kör számára.
A másik írás a a héber kvadráta (vagy más néven ”szögletes héber”) az arameusból fejlõdött ki, mely Kr.u. a harmadik századból való. Ma is ez a gyakorlati írás Izraelben.
Gondold azért végig, hogy mennyire büszke vagyok az alapírás-formátumomra, melyet az arameusok fejlesztettek ki. Az arameus ugye a föníciaiból jött létre, s a büszkeségem oka, hogy több mint ezer éven át hatott a világra. Ez volt a hivatalos írás a babilóniai, az asszír és az ékírást kiszorította a perzsa birodalomban is. Arameus nyelven beszélt Jézus és az apostolok, de ez volt az evangéliumok nyelvezete is (lásd Holt tengeri tekercsek). De ezen a nyelven beszéltek az Egyiptom- KisÁzsia kereskedõi is, akik Indiáig eljutottak. Amikor megjelent az arab és az iszlám írás, akkor lassanként kihalt az arameus, de maga az arab írás is az arameusból ered mintegy 7 évszázaddal Kr. után.
Fontos lenne tudni azt is, hogy a héber és az arameus nyelvek valójában a sémi nyelvek közé tartozik. A sémi írások nem jelzik a magánhangzókat csak a mássalhangzókat, melyek mindössze 22 jelbõl állnak. A gyakorlatban különféle segédjelek segítik az olvasást és megértést, s ezek a segédjelek a betûk felett vagy alatti pontrendszerben jelennek meg. Ezek az un. magánhangzó pontok. A héber kvadráta szinte kizárólag a vallásos irodalom írásrendszerévé vált évszázadokon át, majd a tizenkilencedik században lett a mindennapi írás jelképrendszere.

Arab írás
Az iszlám szent írásává vált ez a jelrendszer, s így a világ egyik legjelentõsebb írásrendszere. (Ha belegondolok, hány vallás alapját teremtettem meg, elönt a büszkeség.)
Kr.e. a kilencedik században jelenik meg az arab nép már az asszír idõszakban, bár jelentõsége kb. Krisztus megjelenésével válik számottevõvé. Az elsõ független arab királyság a mai Jordánia területén található nobateánus nép volt, akik arabul beszéltek, de arameusul írtak, mert ez volt az asszír és perzsa birodalom hivatalos nyelve. Az itt kialakított nobateánus arameus írás volt az arab írás elõdje. (Ha megnézed a családfát, akkor láthatod, hogy elsõ volt a fõniciai írás, ebbõl jött létre az arameus, majd a nobateánus és végül az arab. Szép sor, nem?)
A kialakult iszlám írás is 28 mássalhangzót tartalmaz a 22 mássalhangzóból álló arameussal szemben, mert csak így lehetett pótolni az arameus hiányzó hangjait. Az olvasás balról jobbra történik itt is, csak úgy, mint a héber kvadrátában. És még nem ért végére a történetem. Késõbb majd folytatom az ábécé ezeregy éjszaka meséit.



Forrás:Andrew Robinson: Az írás története
Kéki Béla: Az írás története
Falus Róbert: Az antik világ irodalma
Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története



Gulyás Jenõ István grafológus szaktanácsadó