Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Tatárlaka titka

"1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kõfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves." - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kõbe vésték, fába rótták" cimû könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005) Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus kollegõnk szedett össze számunkra egy kis részletet.


A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felsõ harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tûnõ állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévõ jelek 1000-1500 évvel idõsebbek a sumér képírás elsõ emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerû adatok alapján különbözõ következtetésre jutottak a kutatók.


Nicolae Vlassza szerint a tatárlakai táblák feliratai nem elszigeteltek, hanem közeli rokonai a tordosi edények alján talált és a Belgrád melletti Vinca kultúra jeleinek. Valószínûnek tartja, hogy i.e. a 4.-3. évezredben mezopotámiai-sumér csoportok települtek be a Balkán részére és Erdély területére,így az õ hatásukra alakult ki a tatárlakai írásbeliség.
Falkenstein német sumerológus szerint sumér hatás érvényesül a tatárlakai írásbeliségben.
M. S. Hood angol régész szerint sumér kereskedõk vittek korongokat és táblácskákat magukkal, és az õslakosok ugyan nem értették, de lemásolták és vallási szertartásaikhoz használták õket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Régészeti Intézete laboratóriumának sumerológus szakértõje Mezopotámiával és a magyar Kõrös kultúrával hozta kapcsolatba a tatárlakai leletet. Borisz Perlov szovjet kutató Tatárlaka üzenete címmel több más kutató véleményét is közzé teszi, és feltesz egy lényeges kérdést: Kik voltak Tatárlaka õsi lakói, akik i.e.5.évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?
Friedrch Klára munkássága nyomán rengeteg vélemény gyûlt össze:
László Gyula régészprofesszor szerint az újkõkor idején a jégtõl felszabadult területekre Délrõl nem csak növény-és állatvilág települt, hanem az azokhoz szokott, azokból élõ ember is.
Bakay Kornél a tatárlakai és tordosi emlékeket i.e.8-6000 év közé helyezi. Torma Zsófia tordosi gyûjtésébõl származó rovásjeleket, az Olt-völgyi korongot, karanovói, gardesnicai rovásjegyeket valamint a phaisztoszi korongot Kabay Lizett Naphimnuszként fejtette meg. Ezeket a tárgyakat rokon darabokként ismertette. Sajnos Torma Zsófia betûgyûjteménye a mai napig kiadatlan, holléte bizonytalan. Forrai Sándor viszont megállapította, hogy a korongon található jelek közül három megfelel a rovásírásunk Z,Ny,Gy betûinek.

Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor a leleteket idõbeni, térbeni környezetbe helyezi, nagyon érdekes táblázatot adva közzé.

A táblázaton a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség címû kötetében:

A székely rovásírás eredete címû könyvében bemutatja, hogy a mai székely-magyar rovásírás 32 jelével 26 jel rokonítható a Tordos-Vinca kultúrkörbõl, amelyhez a tatárlakai táblácskák is tartoznak. Varga Csaba a Jel jel jel-ben és Az õsi írás könyvében összeállít egy Kárpát-medencei abc-t, amely 6500 éves ill. mai:

A leletekkel kapcsolatban sok vita, egymástól különbözõ nézet, megfejtés született. Abban azonban mindenki egyetért, hogy egészen különbözõ kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely-magyar írása különös hasonlatossága nagyon is feltûnõ. Más, egymástól nagyon nagy távolságra levõ területeken is feltûnnek a rovásírás jelei.
Tegyük hozzá, hogy ekkor még nem épültek piramisok Egyiptomban, Sumér még nem létezett. Miért hasonlítanak olyan nagyon az õsi írások? Közös õsök tudása miatt? Kereskedõk, vándor törzsek, vagy mások terjesztették ugyanazt a tudást? Vagy ugyanazon érzések, környezeti hasonlóságok, hasonló észlelések ugyanazt a képet indukálták az õskor lakóinak?
Talán sohasem derül ki, mi, vagy milyen igazságokat rejtett el az idõ a szemünk elõl.
Azonban akkor is elgondolkoztató, érdekes a régi írásokat kézbe venni,nézni egykori mesterek munkáit.

Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kõve vésték, fába rótták címû könyv, Megjelent 2005)



Tarnapatakiné Kemény Anna grafológus hallgató