Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
ARISZTOTELÉSZ

Görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és elõfutára. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja, a szókratészi hagyomány folytatója, a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai és irodalmi mûvei miatt, de a kiemelkedõ tehetségû makedón fejedelem és istenkirály, Nagy Sándor nevelõjeként is.

A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is õ hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, araboknál, zsidóknál egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott.

Azt mondta: „éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmait, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.”

Név: Arisztotelész, (görögül: Αριστοτέλης);
Született: Kr. e. 384. Meghalt: Kr. e. 322. március 7.
Iskola/irányzat: Peripatetikus iskola
Érdeklõdés: Politika, Metafizika, Tudomány, Logika
Fontosabb nézetei: A helyes „közép”
Befolyásolta: Az egész nyugati filozófia kultúrát és az arab filozófiai iskolákat is.
Hatással voltak rá: Platón, Démokritosz
A Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter)

Korai évek
Sztageirában, a Khalkidiké-félszigeten fekvõ thrakiai görög gyarmatvárosban született a 99. olimpiász elsõ évében, a mi naptárunk szerint i. e. 384. március 7-én. Mindkét ágon stagirita orvoscsaládból származott: anyja, Phaisztisz [1] családja, Chalcisból származott, apja, Nikomakhosz családja, Messeniából, de mindketten Stagirában születtek és éltek; három gyermekük közül kettõ fiú (Arimnétosz és Arisztotelész) és egy lány (Arimneszté) volt.
Nikomakhosz orvosa és barátja volt II. Amüntasznak, Macedónia királyának Pellában. Talán az orvos családból eredeztethetõ Arisztotelész biológiai és természettudományos érdeklõdése; például Galénosztól tudjuk (Anatom. Administr., II.1., vol. II. 280 K.), hogy a görög orvoscsaládokban nevelõdõ ifjak boncolni tanultak. Amüntasz legkisebb fia, Fülöp, a késõbbi király, körülbelül egykorú volt Arisztotelésszel, és valószínûleg már akkor megszerette, úgyhogy késõbb rábízta fia, Sándor nevelését. Arisztotelész még nem volt 17 éves, midõn apja meghalt. Szülei iránt élete végéig a leggyöngédebb hálát õrizte meg szívében.
343-ban II. Philipposz meghívta, hogy 12 éves fiát Alexandroszt, a késõbbi Nagy Sándort nevelje. Arisztotelész 4 éven át volt Alexandrosz nevelõje, ennek 16. évéig, és nagy hatással volt reá. Nagy Sándor mindig õszinte, igaz tisztelettel viselkedett régi tanítója iránt, aki fõleg erkölcstanra, politikára, ékesszólásra és költészetre oktatta, és néhány mûvet külön e célra irt. (Ekkor ismerkedett meg és foglalkozott Nagy Sándor is a grafológia elõdjével, az írás tanulmányozásával Arisztotelész érdeklõdése kapcsán. A szerk).
Rendesen Pellában tartózkodtak, néha Sztageirában, melyet (minthogy a jó II. Fülöp király egy korábbi hódítása során földig rombolta) Arisztotelész kedvéért újra fölépíttettek romjaiból. Arisztotelész vélhetõen ekkor kezdte írni vagy kigondolni Politikával foglalkozó mûvei kezdeményeit, két értekezést írt tanítványa számára (A monarchiáról, A gyarmatokról).


Az Akadémia
17 vagy 18 éves korában (i. e. 367 körül) Athénba ment, s a hagyomány szerint a nagy filozófus, Platón tanítványa lett annak Akadémiáján. (Ámde Platón ekkoriban elhagyta Athént, és három évig Szicíliában maradt, így Arisztotelész 20 éves kora elõtt nem lehetett tanítványa Platónnak. Az viszont biztos, hogy kb. 18-20 esztendõt valóban Platón társaságában töltött.)
Platón életében komoly tanítói tevékenységet nem folytatott, bár adott retorikai oktatást, mint Iszokratész versenytársa (akitõl esetleg maga is tanult annak idején retorikát, és akit mûveiben sokszor idéz); 20 évig volt Platón tanítványa annak haláláig (i. e. 347.)


Utazások, Nagy Sándor
Platón halála után, valószínûleg az Akadémia új vezetõjével, Szpeuszipposzszal való ellentétek és politikai okok, a makedónellenes hangulat megerõsödése miatt Kis-Ázsiába utazott Platón egyik legbuzgóbb hívével, Xenokratésszel Hermeiászhoz (latinosan Hermiász), Atarnea fejedelméhez, aki azelõtt hû tanítványa volt. Itt a müsziai Asszosz városában telepedett le, ahol az itt élõ jelentõs és elég szervezett platonista közösség – tulajdonképp egy helyi kis Akadémia – szellemi vezetõje lett. Valószínûleg itt írta Metafizika c. mûvének legrégebbi részeit, az A és B könyvet, melyekben még egyértelmûen, mint a platonizmus híve többes szám elsõ személyben beszél („mi, Platón tanainak követõi”).
Hermeiász országát és a térséget azonban hamarosan, i. e. 344-ben elfoglalták a perzsák, Hermiászt árulás által lefogták, s a helyi szatrapa fogolyként elküldte õt a perzsa uralkodóhoz, Artaxerxészhez, aki keresztre feszítette. Arisztotelész egy gyönyörû himnuszzal áldozott az elhunyt emlékének, kinek sirföliratát is õ irta (s melybõl kiviláglik, hogy álnokság végzett barátjával). Arisztotelész elvette Hermeiász fogadott és/vagy testvére leányát, Pytiaszt is, és a Mitylénében található Leszbosz szigetére költözött, itt élt két évig. Házassága boldog volt; végrendeletében meghagyja, hogy egy sírba temessék feleségével. Aligha kétséges, hogy Arisztotelész Leszboszon teljesítette ki állatrendszertani ismereteit, melyek kutatásába már korábban belekezdett, a tengeri és egyéb élõlények végtelen változatosságának hatására keletkezett biológiai tapasztalatai igen erõsen rányomják bélyegüket Arisztotelész logikai munkáira is (erre utal a a logikai fajok, nemek és kategóriák bevezetése és egész hierarchiába rendezése, de a logikai mûvekben elõforduló rengeteg állat- és növényrendszertani példa is).



Forrás: (és bõvebben Arisztotelészrõl)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztotel%C3%A9sz
Ez a kép a Wikimedia Commons projektbõl származik. A felhasználására vonatkozó részletek az ott látható lapjáról származnak.





GJI