Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Grafo-Gárdony 2007.

Minden évben nyár végén kerül sor a grafológusok egyik legkiemelkedõbb szakmai találkozójára, a Grafo-Gárdony Konferenciára. Az idei elõadások augusztus 25-26-án az „érzelmek megnyílásának és elzárkózásának” témáját ölelték fel. A program védnöke az elõadói asztalnál Gömöri Géza volt, a MÍT rangidõs alapító tagja, emlékplakettes grafológusa. Továbbá a rendezvényt megtisztelte jelentétével, értékes hozzászólásaival dr. Agárdi Tamás a MÍT egykori elnöke. S ezen a konferencián a grafológus szakma nagyjai mellett elõadóként köszönthettük dr. Vass Zoltán pszichológust és Kertész Zsuzsa Tv-bemondónõt, akinek interaktív grafológiai elemzését Pálmai Anna, a Magyar Írástanulmányi Társaság elnöke, a Grafogárdony hagyományainak elindítója mutatta be.

A két napos konferencia a hagyományokhoz híven idén is bõvelkedett grafológiai újdonságokban és elemzõi élményekben. Pálmai Anna elnöki köszöntõje után az elõadás sorozatot W. Barna Erika nyitotta meg az érzelmi intelligencia bemutatásával.

Érzelmi tudatosság az EQ kapuja
Az érzelmi intelligencia feltárása a kézírás alapján a grafológia egyik legszebb feladata. Ám egyben komoly kihívás is lehet számunkra, hiszen az érzelmi intelligencia megfogalmazása, átfogó elemzése összetettségébõl adódóan egyáltalán nem könnyû feladat. W. Barna Erika ehhez adott pontosan megfogalmazott, részletesen bemutatott szempontokat, és gyakorlati útmutatást. Különösen felhívta a szakemberek figyelmét a szintézisre, mint a grafológia egyik kivételes lehetõségére, hiszen soha nem elkülönülten vizsgáljuk az egyes személyiségjellemzõket, hanem egymás kölcsönhatásaiban. Ma már elfogadott a nézet, hogy a kiemelkedõ, magas intelligenciateszt eredmények ellenére súlyos életvezetési problémákkal küzdhet az ember érzelmi intelligencia hiányában.
Természetesen a grafológiai vizsgálatban nem egy-egy intelligenciatípust számszerûsítünk, hanem a különbözõ intelligenciaformák mintázatát tárhatjuk fel. Eszerint egy ember valódi értékét nem a született adottságok határozzák meg, hanem az, hogy a képességeinket, tudásunkat hogyan kamatoztatjuk, mire használjuk. Az érzelmi tudatosság, az önszabályozás, az önmotiváció, az empátia és a szociális képességek mind-mind elengedhetetlen feltételei az egészséges életvezetésnek.

Új szakterületként az íráskép-földrajz
Farkas László új kutatási szakterületét, az íráskép-földrajzát már tavasszal, a MÍT Pszicho Pilis 2007 Nemzetközi Konferenciáján bemutatta az érdeklõdõknek, ám még mindig nincs könnyû helyzetben újításával a szakemberek világában. Etnikai, szubkulturális, természeti és földrajzi tényezõk hatásának tükrében vizsgálni a népesség szemészeti állapotát, azt hiszem nem könnyû vállalkozás. S ha a mindezek által kapott eredményt a kézíráselemzéssel is összefüggésbe hozzuk – bármilyen tudományosan alátámasztott a kutatás – még a tudományosságát féltõ szakma számára rendkívül „merész” gondolatnak tûnik.
Farkas László és társai a GrafOphtalmology-ai (ÍrásSzemészeti) kutatásaikat 2002-ban kezdték. A szakemberek olyan kérdésekbõl indultak ki, hogy az írás alkalmas lehet-e a szemészeti állapot kimutatására, illetve vannak-e pontosan kimutatható, tudományosan mérhetõ szemészettel összefüggõ grafológiai sajátosságok. Ezekkel a kérdésekkel indult útjára a vizsgálat az ország különbözõ általános iskoláiban, melynek közvetlen eredményeként feldolgozásra kerültek a távollátás és a rövidlátás írásban tetten érhetõ grafológiai sajátosságai. Tovább boncolgatva a kutatási területet eljutottak a földtudományok rendszeréhez, az íráspszichológia és a társadalomföldrajz kapcsolatához. Ennek eredményeként fogalmazódott meg bennük az „íráskép-földrajz” elnevezés, amelynek módszerével komplex módon igyekeznek bebizonyítani, hogy az íráskép állandó változása által híven leképezhetõ egy adott kor arculata. Továbbá, hogy a különbözõ tájakon kialakult íráselemek vizsgálatai lehetõséget adnak az adott személyiség megismerésére. Az új grafológiai, írástudományi szakterület gondolatainak további kutatása, bizonyítása még a jövõ feladata.

Egymásra hangolva - avagy a szeretet pszichológiája
A földrajz után kicsit visszazökkenve az érzelmek útjára Gulyás Jenõ István szeretet-bölcsességébõl kaphattunk egy tarisznyára valót. Olyan életvezetési, kapcsolati kérdésekre kerestük együtt, és kaptuk meg az elõadásban maradéktalanul a választ, hogy megszûnik-e a szenvedély, az erõs érzelmek a házasságkötés után? Miért van az, hogy szeretetünk megnyilvánulásai olykor nem érik el az általunk várt hatást? Nem könnyû ezekre a kérdésekre válaszolni, és egyáltalán szembenézni azokkal az ellentétekkel, amikor másra vágyunk mi, és esetleg másról álmodik a partnerünk. Gulyás Jenõ szavaival ilyenkor különbözõ szeretetnyelvet kommunikálunk egymás felé.
S, mit lehet tenni annak érdekében, hogy viták helyett ez másként legyen, s partnerünkkel megértésben, összhangban tudjunk élni? Mindenek elõtt fel kell ismernünk, meg kell tanulnunk, és rá kell hangolódnunk társunk szeretetnyelvére. Reméljük lesz még szakmai alkalom, ahol Gulyás Jenõvel a felismerésen túl újabb gyakorlati bemutatót is kapunk a témában.

A „lelki-riport” vendégeként Kertész Zsuzsa
Pálmai Anna újszerû de már hagyománnyá vált grafomédia sorozata minden alkalommal tartogat számunkra egy-egy különleges szakmai élményt nyújtó bemutatót, meghívott népszerû mûvészek, vagy a média nevezetességeinek élõ íráselemzésén keresztül. A médiakutató grafológus szakember ezúttal Kertész Zsuzsa Tv-bemondónõt – aki egyébként pszichológus is mint kiderült – invitálta „önvallomásra” interaktív elemzése során. S, hogy az alapjaiban zárkózott Tv bemondó-sztár lelki kapuit miként nyitotta meg Pálmai Anna? No, és a mindenre kíváncsi közönség? Azt hiszem ezt a meghitt, bensõséges személyiségelemzõ folyamatot kevésbé lehet megfogalmazni. Sokkal inkább együtt kell megélni Pálmai Anna óvatos, rendkívül tapintatos, s ugyanakkor mégis szakmai kihívást jelentõ újszerû bemutatóit. Hiszen az, hogy egy élõ, nyitott mûsornak – tehát a nem elõre felvett, betanult párbeszéd játéknak – mennyi kockázata és rejtett üzenete van a közönség felé, ezt csak azok tudják, akik már megélték a média világában az improvizációt, az élõ adásban megmutatkozó lélekemelõ pillanatok közvetlenségének élményét.
Talán most azt várnák az olvasók, hogy tárjam ki Kertész Zsuzsa életét, vágyait, lelki titkait. Nem teszem! Hisz a grafo-riport cizellált, etikai normákra figyelõ vezetése sem errõl szólt. Azonban közreadom a bemondónõ kézírását, (az írásképre kattintva kinagyítódik) mert úgy gondolom érdekes játék lehet azok számára az elemzés, akik a grafológiai bemutató szubjektív élményétõl mentesen kíváncsiak, vajon mit rejthet a már televízióból ismert neves személyiség kézírása?

Érzelmeink a pszichológiai rajzelemzés tükrében
A pszichológiai rajzelemzések világába betekintve, az érzelmek kifejezõdésérõl kaptunk rövid összefoglalót dr. Vass Zoltán pszichológus elõadásában. Az elméleti bemutató mellett sajátélményû gyakorlatban is kipróbálhattuk asszociációs érzékünket, érzelemkifejezõ vizuális képességünket. Az elõadásban és a gyakorlat során láthattuk, hogy a projektív rajzok az alapszemélyiséget és a tartós személyiségvonásokon túl az érzelmi mûködést is tükrözik.
Ám a rajzok nemcsak megmutathatják készítõje aktuális érzelmi-hangulati állapotát, de azokat is jelzi, amelyekre a személy a legnyitottabb. Pszichológiai képet kaphatunk arról is, hogy a rajzoló milyen életesemények kiváltására hajlamos, ezáltal elõre jelezhetõ a sorskönyve, és színhasználattal további érzelmi aspektusra mutathatunk rá. Egyúttal érzelmeink, pszichés mûködésünk megismerése, tudatosítása olyan felfedezéssel jár, amely akár pszichoterápiás hatású lehet.
Mindazok számára ajánlott dr. Vass Zoltán tudományos rajzelemzõ munkájába belemerülni, a pszichológiai rajzelemzés módszertanát elsajátítani, akik nem elégszenek meg a grafológiai munka során sem a szótárszerû értelmezésekkel, és a meglapozatlan, önkényes grafológiai analízissel.

Grafológus mesterek és tanítványaik
A Grafo-Gárdony konferencia a második napra is tartogatott érdekességeket. Olyan grafológus kollegák fémjelezték a sikert, a várható színvonalat, mint dr. Szidnai László és tanítványai. Szerzõné Fiedler Mónika és Koppányi Anna a „Mester” betegsége miatti váratlanul magukra maradtak a tanárukkal közösen tervezett elõadásban. Azonban nem jöttek zavarba a váratlan helyzettõl, s alapos részletességgel mutatták be a rezonometria módszerét, a „húr-hangjának” tudományát a kézíráselemzésben.
Gyimóthy Gábor a devianciát és az érzelmeket keresve, speciális gyermekotthonban élõ fiúk kézírásvizsgálatát mutatta be összetett módszerrel. Így a grafológiai rezonometriai módszerekkel és a projektív vizsgálati programmal együtt dolgozott. A kutatás és az elõadás rámutatott arra a tapasztalatra, hogy a grafológia és rajzvizsgálatok nagyszerûen kiegészíthetik egymást. Megtudtuk, hogy amíg a rezonometriai vizsgálatok elsõsorban a miértekre, addig a rajzvizsgálatok inkább a hogyan kérdésre adnak választ.
Nem kevés élményt, és színvonalas szakmai ismereteket hozott magával Zádor Erzsébet, aki egyik tanítványa, Ungvár Judit érdekes szakdolgozatát mutatta be. S mi történik, ha a grafológiát, a pszichológiát, a rajzelemzést, és a tranzakcióanalízist összefõzzük, majd megfûszerezzük egy kis szimbólumelemzéssel és holisztikával? Nos, kibontakozik elõttünk a sorskönyvi elemzés alapja, a jelen- és a múltbeli ok-okozati összefüggések felismerésének lehetõsége, s egyben saját jellemünk hatása az életünkre.

Záró programok – nem utolsó sorban…
A második napi elõadások közül kihagyhatatlan eseményként kell megemlíteni Vékony Györgyi bemutatóját, aki tömören, gördülékenyen és alaposan körbe járta az érzelmeket a grafológia eszközeivel. Az alapérzelmeket, azok összetevõit, és még a fiziológiai okokat is felvázolta, természetesen a tõle megszokott gyakorlatiassággal alátámasztva.
Továbbá Lehoczkiné Gonda Ágnestõl a tanulási problémákról hallhatott a közönség, s hogy miként húzódhatnak meg ezek hátterében is az érzelmek. Hiszen a FIMOTA vagyis Figyelem, Mozgáskoordinációs és Tanulási zavarokkal küzdõ gyermekeknél nem feltétlenül az értelmi funkciók gyengesége, hanem az érzelmi élet minõsége a meghatározó. Ennek feltárására kiválóan alkalmas az új, alternatív grafológiai módszer, az úgynevezett „Rák-tükör” technika. Az új módszer során olyan kompozit-kép nyerhetõ, ami szimbólumként értelmezve megadja a konfliktuspontokat, ezzel segítve a szülõket, és a pedagógus munkáját. Egy biztos – jelenti ki Lehoczkyné Gonda Ágnes – a gyermekek szimbolikus üzenetei nekünk szólnak, azokból mi magunk is tanulhatunk.
Befejezésül szólnék néhány mondatot Musztrai Zsuzsanna kommunikációs kutatásairól, melyet a kétnyelvûségrõl tartott - vagyis az idegen kultúra meghatározó szerepérõl beszélt a személyiségben. Milyen a tehetetlenség, a szorongás érzése, amikor valaki nem találja az önkifejezéshez a megfelelõ szavakat? Hogyan érzi magát az ember akkor, amikor idegen nyelven kell megírnia egy hivatalos levelet? Milyen érzés tölti el, amikor idegen országban az új kultúrával, idegen nyelvhasználattal kell megbirkóznia? – mindezekrõl sajátélményû beszámolóban hallhattuk Musztrai Zsuzsa grafológus, logopédus, gyógypedagógus szakembert, aki a római ARIGRÁF iskolában tanult grafológiát és írás szakértést . S aki a tavaszi Pszicho -Pilis Konferencia tolmácsa és a MÍT egy évvel ezelõtt létrejött nemzetközi kapcsolatának egyik nagyszerû szakmai összekötõje is lett egyben. Hisz Olaszországban élve is megmaradt magyarnak s mindkét országot hazájának érzi- s mind két nyelven érti, és tudja a „grafológiát, és az írás szakértést”

Záró mondatként: köszönet a szervezõknek, a Magyar Írástanulmányi Társaság Ügyviteli Testületének, s azoknak akik velük együtt a szervezés lebonyolításában részt vettek, Oláh Károlynénak, Makai Évának, az érdeklõdõknek, a vendégeknek s nem utolsó sorban az elõadóknak ezért az értékes szakmai megújulást nyújtó nyár végi konferenciáért, a színvonalas elõadásokért, az idei Grafo-Gárdony élményért! S a régi Gárdonyos jelmondattal búcsúzom:
„ Jövõre veletek ugyanitt.”

R. Eller Gertrúd
újságíró, grafológus


R. Eller Gertrúd