Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
Érzelmek iskolája Fleubert nyomán

Gustave Flaubert, irodalmi munkásságára, ezen belül romanticizmusára Victor Hugo hatott elsõsorban. Flaubert jelentõs mûve az „Érzelmek iskolája”. Irodalomtörténeti szempontból kevésbé jelentõs a Szent Antal megkísértése. Utóbbit inkább a vallási érzelmek kifejtéséért említenénk. Flaubert az „Érzelmek iskolájá”-ban Mme Schlésinger-nek, egy párizsi zenemû kereskedõ szigorú erkölcsû feleségének állít emléket. Az író rövid fellángoló lelkesedései, hosszú csalódásai is tükrözõdnek a regény fejezeteiben. Dolgozatom rövid szövegéhez és képanyagához a címet Flaubert regényébõl „merítettem”, talán jobban hangzik ez a cím, mint az amóciók.

„Érzelmeinket letükrözheti szemünk, arcunk, a lélek kiül az arcra.
Johann Kaspar LAVATER (1741-1801) foglalkozott e témakörrel.”


A transport francia szavat az egész világon ismerik, szállítást jelent elsõdlegesen, de egyedül, vagy kötõszavaival annyi mindent ki lehet fejezni segítségével. Rajongás, lelkesedés, felindulás, roham, dühroham. Az orvoslásban: fantáziálás, félrebeszélés, kitörés, elragadtatás, azután vértolulás (Transport du sang.) Az extázis is inkább orvosi kifejezés: tudatborulással járó pozitív emocionális állapotot jelent. Extázisban van, ma ezt úgy mondják be van zsongva. A középkorban gyakori volt az ilyen állapot, vallásos élmények hatására. (Gyakori a pszichopatáknál.)
A különféle érzelmek, emóciók letükrözõdnek az ember arcán. Isaac de Benserade (1613-1691) francia költõ, dráma és balettíró versébõl idézünk:
„Je rougis, je palis, je soupire ou vous étes,
Sans que vous connaissiez mon amoureaux transport!”
(Elpirulok, elsápadok, szaporán lélegzem, ahol Ön jelen van,
És ön mit sem sejt, bensõm szerelmi mámoráról.)


A fenti képeken Le Brun rajzo-kat látunk, LAVATER elmélet kiegészíté-sére.
Az emberi és az állati szemek-ben egyaránt érzelmek tükrözõdnek: búskomor, ravasz, csüggeteg, stb. típusok, állatok összehasonlításával. Érzelemvilágok (1.,2. kép)
Metszet a 17-ik században készült és egy utcai tömegjelenetet örökít meg, abból az alkalomból, hogy XIV. Lajos király itáliai színészeket utasított ki Párizsból. A komédiások ki lettek toloncolva és vissza kellett térniük Itáláiába. Különféle érzelmeket tükröz a kép: fájdalom, könnyek, gúny, káröröm, tiltakozás. A párizsiak egy része sír, a másik nevet, egy nõ az égnek emeli kezét, egy férfi a fenekét mutatja az ég felé, stb. (3.kép) A rajzon sze-relmi ostro-mot látunk, a hölgy enyhe ellenállást mutat ez egy olyan tessék-lássék rezisz-tencia. Fragonard: „A retesz.” Szerelmi ostrom végén, a férfi rárete-szel, ide nem kell kommen-tár.

Az elmúlt századok szerelmi költészetében egyes szavak, egyben kódolt üzenetek, amelyeket rendszerint az epekedõ férfi küld szíve hölgye irányába. Ma már, ebben a mai világban mo-solygunk az ilyen kifejezéseken, mint titkos vágyak, szunnyadó tüzek, isteni nektár, keserû könnyek, stb.
Mme Sévigné végtelen sorú és hosszú levelei, telítve vannak érzelmekkel, emóciókkal, de nem kizárólag szerelmi jellegû üzenetekkel. Egyik sora így hangzik: „Keresse meg Créguy marsallt, magánkívül van jelenleg.”
Transport; vallási extázis, felemelkedés, levitáció a test legyõzi a fizikai törvényeket, a súlyta-lanság állapotát, lebeg és megindul az ég felé. „Lelkem felemelkedett, testem ment lelkem után és én semmilyen erõvel nem tudtam visszatartani. Testem már nem érintkezett a föld-del.”
(Szent Teréz.)

A kép eredetije a Louvre-ben van kiállítva. Marguerite GÉRARD: A rossz hír vétele. A szerzõ Fragonard unokahú-ga és tanítványa, ezért érez-zük az erõs Fragonard hatást a mûvön. „Orvost, nincs or-vos, akkor repülõsót, de gyorsan.” Így jön a képbe az orvoslás. Egy 17-ik századi metszet.
Címe: „Az érvágás.” A be-teg hölgy bizakodó tekintettel néz az orvosra, vagy felcserre, aki magabiztosan végzi munkáját. Háttérben a komorna vizeskancsóval, most az egyszer nem akar cserélni úrnõjével. Fragonard: „A hinta.”
Érzelmeinket letükrözheti szemünk, arcunk, a lélek kiül az arcra. Johann Kaspar LAVATER (1741-1801) foglalkozott e témakörrel. „Az arcberendezések tanulmányozásának mûvészete” mûve 1772-ben, a „Fiziognomiai töredékek” pedig 1775-78-ban íródott és jelent meg. A szer-zõ ezekben a mûvekben az emberi arc nem tudományos értelmezését adja. A szerzõ az arc vonásaiból próbál következtetni a jellemre. A fiziognomia, a frenologia – midõn az arcvonás-okból, a koponya méretekbõl próbáltak következtetni az ember jellemére, „bûnözõ hajlamá-ra”. A tudomány mai megítélése szerint az orvoslás tévútjai voltak és mára sutba vannak dobva ezek az elméletek. Mindaddig azonban amíg hús-vér emberek élnek a Földön, bennük élnek érzelmeik. Talán, – soha nem jön el az az idõ, amikor érzelem nélküli robot emberek élnek majd a földön, vagy ami ennél is rosszabb klónozott emberek, akiknek beprogramozzák érzelmeiket.
Reméljük, nem errõl szól majd a harmadik évezred „regénye”. Olvasónknak talán kis vigaszt nyújt képanyagunk, kis válogatás az elmúlt évszázadok termésébõl. A képek hús-vér embe-rek érzelemvilágát villantják meg, ebben a kergemarha-kóros, dúsított és gyengített urános, rakétás, csatarepülõgépes, Gatlin-gépágyús világban.

TERRAIN 1994. Le transport:
une émotion surannée.

Szent Teréz extázisban. Szent Magdolna muzsikáló angyalok között, szintén extázisos állapotban. „Rémület” – Le Brun rajza

Endresz István



Endresz István