Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
Az írás variabilitása

Mivel a kézírás az ember sajátos önkifejezõdése, az emberre ható mindenféle változás nyomot hagy rajta. Emiatt van az, hogy a kézírásunk velünk együtt változik.

A változások valamilyen külsõ körülmény (hideg, stressz, öröm, rossz íróeszköz vagy írófelület, élethelyzet megváltozása) vagy belsõ változás (személyiségfejlõdés, vagy – hanyatlás, vagy egyszerûen géni meghatározottság) következményébõl származnak. A külsõ körülmények csak idõlegesen okoznak változást vagy változékonyságot az írásban, a belsõk tartósan.
Az írásra vonatkoztatva a variabilitás azt jelenti, hogy egy betûnek vagy betûkapcsolatnak több formája, variációja is megjelenik egy kézírásban vagy aláírásban.
Az írás variabilitása mindig a jó íráskészség, a magas fokú automatizálódottság mutatója. Ezért általában nem jelenik meg az iskolás formájú, lassú, gyenge színvonalú írásokban. Megjelenik viszont különbözõ praktikussági okokból, és betûelemeit, betûit, betûkapcsolatait ennek megfelelõen, a célszerûség szempontjának alárendelve alakítja. Azért nem jelenik meg kevésbé színvonalas írásokban, mert duktoraik agya nem képes több mozgásirány-, kezdõ- és befejezõpont helyétõl függõ szituációra kidolgozni és reflexszintre emelni többféle írómozgás-sorozatot.

A variabilitás írásszakértõi szempontból nem problémamentes. Mivel egy kézírás vagy aláírás azonosításakor nem ismerjük a személyt, aki írta, így – visszafejtéses módszerrel – utólag sok idõ alatt, és sokkal több írásminta segítségével deríthetõ csak ki, hogy a kérdéses és a minta írássajátosságai között fennálló különbségek a természetes írásvariálódásból származnak vagy épp ellenkezõleg, hamisságra utaló jelek. Nyilván ez nem mindegy sem az ügyfél, sem az azonosító szempontjából.
A variabilitásnak különbözõ fokozatai vannak, amelyet csak egyszerûen enyhe vagy erõsebb kategóriába sorolunk. A hangsúly inkább arra helyezõdik, hogy egy írást jellemez a variabilitás vagy sem. Ez ugyanolyan szûkítõ csatorna lehet a kézírások vizsgálatakor, mint a kidolgozottság.
Ha egy személytõl csupán egy-két aláírásminta áll rendelkezésre az azonosításkor, abból bizony nem igazán térképezhetõ fel az aláírás variálódási formáinak skálája; ez a hiányosság téves következtetéshez vezethet.




Erdélyi Katalin írásszakértõ