Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
Esettanulmány - Pszichológiai rajzvizsgálat

A pszichológiai rajzvizsgálat az egyik legtökéletesebb eszköz arra, hogy feltárjuk a személyiséget a gyermek- és felnõtt rajzok elemzésén kereszetül. Az egészséges kontroll személy és a kóros személyiség összevetésével pedig fontos ismeretekre, további új tapsztalatokra tehetünk szert. Erre mutat példát Õsziné Kocsis Katalin esettanulmányaiban számunkra.

Esettanulmány: magatartászavar és drogfüggõ, valamint egy egészséges kontrollszemély ház, fa, ember állat, szabadrajz és családrajzainak összehasonlító vizsgálata

Kivonat

Egy antiszociális – bûnelkövetõ és droghasználó fiatal fiúval és a moderátor változókat tekintve hozzá illeszkedõ kontrollszeméllyel vettem, illetve vetettem fel a rajzmintákat.
A vizsgált személy rajzain feltûnõ, hogy 3 rajz színtelen, üres, negatív hangulati tónusú, mig 4 rajz színes, élettelibb, pozitívabb hangulatú.
Azonban minden rajzra jellemzõ az üresség, merevség, életidegenség, szálkás, töredezett vonalak, melyek az én-határok gyengülését jelentik, majd helyenként a többszörös megerõsítésre irányuló kísérlet.
Vagyis nehezen tudja kontrollálni impulzusait, én-ereje labilis, gyenge.
A rajzokon a részletek hiánya szorongást, gátoltságot mutat, az énkép és jövõkép bizonytalan, valamint a bûnözõ és droghasználó személy jellemzõit mutatja.
A kontrollszemély rajzai egy kivételével mind azonos színvonalon készültek. Arányos reális, inkább személyes hangulatú rajzok. Többnyire nyitott és konfliktusmentes a kapcsolata környezetével, de a házrajzon az elzárkózás jegyei is megfigyelhetõk. Valamint a családrajz bizonyos fokú feszültséget áraszt magából.

I. A vizsgált személy alapvetõ adatai

R. György 18 éves, jobbkezes fiú. Most fejezte be a 8. osztályt, szeretne tovább tanulni egy hajózási szakközépiskolában. Nem tanult rajzolni, de az intézetben járt a mûvészeti csoportba. Festeni és rajzolni is szeret, régebben csak ritkán rajzolt.
A vizsgálat idõpontja: 2007. 01. 26.
Az Aszódi Javító Nevelõ Intézetbe rablás miatt került 2006. júniusában.
Elõtte a Szõlõ utcában elõzetes letartóztatásban volt közel 1 évet /Aszódon ezen felül még 8 hónapot kellett töltenie/.
2004-ben volt 4 hónapot elõzetesben, de végül feltételesen szabadlábra helyezték.
16 évesen szokott rá a heroinra. Függõ lett, napi 5-ször szúrt. 17 évesen egyszer túllõtte magát, akkor életveszélyes állapotba került. Nehezen tud lemondani a kábítószerrõl, de most úgy érzi sikerül – élettársa miatt – amíg a javítóban van, úgysem jut anyaghoz. Két hét múlva megy haza az intézetbõl, lejárt az ideje, a büntetése.

II. Részletes anamnézis

Sajnos Gyurival nem volt lehetõségem személyesen találkozni, bár nagyon szerettem volna – az intézet igazgatóját is erre kértem. Végül az intézetben mûködõ mûvészeti csoport egyik nevelõje (pszichológus hölgy) végezte el a vizsgálatot az általam megadott paraméterek tekintetében. Sajnos így nem mindenre kaptam választ, amire szerettem volna, illetve a tesztviselkedést sem tudtam megfigyelni. A kapott anamnézis és a teszt felvételérõl szóló leírás – amit mellékelek – sajnos nem elég bõséges. Munkám során csak erre tudok támaszkodni – kérdéseimmel próbáltam késõbb telefonon utolérni a hölgyet, de nem sikerült – azonban remélem a lényeges, jelentõsebb vonások így is felismerhetõk lesznek.

A fiú átlagos testalkatú, barna hajú, barna szemû. A felmenõi között van roma származású, de õ maga nem néz ki annak. Úgy érzi gyermekkorában mindene megvolt. Németországban éltek, a szülõk ruhákat vásároltak és hoztak Magyarországra, ahol eladták. Aztán 3-4 éves korában hazaköltöztek, nem sokra rá apja elhagyta anyját. Anyja azóta depressziós. Két testvére van – egy öccse és egy nõvére. Apjával – bár a férfi szeretné – nem tartja sem õ, sem testvérei a kapcsolatot. Gyuri „szar alaknak” tartja. Valószínûleg úgy érzi õt is elhagyta az apja, még mindig mérges rá. Nem is tud róla sokat, csak annyit, hogy van új felesége, családja. 2004-ben volt elõször elõzetes letartóztatásban, ahonnan végül feltételesen szabadlábra helyezték. Hazaérve nem talált otthon senkit, mert mindenki börtönben volt – anyja és nõvére zsarolásért, öccse pedig már a javítóban volt Aszódon, ahol jelenleg is tartózkodik.
Ezután szokott rá a heroinra. Élettársa 2005 májusa óta van, megismerkedésük után nagyon hamar összeköltöztek, Gyuriéknál laktak. A lány most 16 éves, nem dolgozik. Barátnõjével azóta megromlott a kapcsolata, de szeretné bebizonyítani a lánynak, hogy nélküle is tud boldog lenni és „tiszta” maradni.
Jelenleg a ballagására készül, most fejezte be Aszódon a 8. osztályt – jó eredménnyel. /Átlagos intellektusú./ Ahogy haza megy – 2 hét múlva lejár az ítélete – be szeretné adni jelentkezését egy hajózási szakközépiskolába és a késõbbiekben hajókon szeretne pincér lenni. Szeretne érettségit, és a vendéglátóiparit is elvégezni.

III. Aktuálgenezis

Feltételezem a rajzvizsgálat nyugodt, ismerõs környezetben történt, ahol egyébként is rajzolni szokott. A tesztfelvevõ személye is ismerõs volt számára. Maga a tesztfelvétel sem lehetett ismeretlen számára, hiszen az intézetben több alkalommal is vesznek fel teszteket (rajzteszteket is) az ott tartózkodó fiatalokkal. A rajzok felvételének sorrendje: ház, fa, ember (fiú, lány), állat, szabadrajz, családrajz. A rajzolás során egy alkalommal akadt meg, kérdezett vissza – az elsõ emberábrázolásnál. A tesztet felvevõ személy kérte, hogy rajzoljon egy fiút, mire azt kérdezte: miért nem elég csak egy rajzot. A tesztfelvevõ válasza: rajzold le, amit neked egy fiú jelent!

Gyuri rajzai












































IV. Fenomenológiai leírás

Házrajz: Gyuri nagyméretû házat rajzolt, ami a fekvõ lapon balra helyezkedik el. A ház oldal- és tetõvonalai töredezettek, szaggatottak, szálkás vonalakból áll, amely több helyen meg van vastagítva. A háznak hibás a háromdimenziós ábrázolása, ajtó és három ablak van rajta, amelyek keresztosztásosak.

Farajz: álló lap közepén, nagyobb méretû farajz. Lombozattal, ágakkal, törzzsel, és kiszínezve.

Emberrajz:
Fiú: álló helyzetû lapra készített viszonylag kisméretû, egyszínû rajz, a lap középsõ részén. Hiányoznak a kezek, lábak, szaggatott vonalvezetésû, amely néhol megvastagított.
Lány: szintén az álló lap közepén elhelyezett, viszonylag kisméretû rajz. Ugyancsak hiányoznak a kezei, lábai, és szaggatott vonalvezetésû, viszont színes ceruzával színezett.

Állatrajz: fekvõ lapon, a lap alsó vonalához közelebb lévõ, horizontálisan a lap közepén elhelyezkedõ rajz. Egy madarat (galambot) ábrázol, amelyet a test vonalában elrontott, majd korrigálni próbált, színezte.

Szabadrajz: álló lapon, a lap jobb felsõ részére rajzolt piros rózsa. Színes ceruzával készített, erõteljes vonalvezetésû, közepes méretû rajz.

Családrajz: álló lapon, a lap alsó, bal felére rajzolt családrajz, amelyen az öccse, nõvére és anyja látható. Az emberrajzoknak itt sincs keze, lába, szaggatott vonalvezetésûek. Anyja szeme üres, és õ a legkisebb méretû. A három alak közül egyedül az öccsénél jelennek meg a színek, ott is csak a fejen.


V. Intuitív elemzés



Ház: A házat üresség veszi körül, maga a ház sivár, hideg, bizonytalan, fakó. Én inkább lakatlannak érzem, pedig a rajzoló azt állítja, hogy egy család lakik benne.

Fa: Nem hajlékony, merev, koronája is szabályos, lapos, kifeszített, belül mintha üreges volna. A fa ágai ezzel szemben kuszák, dinamikusak, lazák. Az ágak nem kötõdnek a fa törzséhez, lebegnek a fa koronája, levelei között. Ellentétet látok a fa szilárd, merev, vaskos törzse, és a laza, hajlékony, lebegõ ágak között. A fának nincs se gyökere, se talajvonala.

Ember: Fiú: lebegõ, egyszerû, üres, életszerûtlen, mint a ház. Ábrázolása a realitásra törekszik (d nívó), de ez nehézkesre sikerül. Bár mosolyog, de ez a mosoly és az üres szemek inkább mesterkélt, kényszeredett hatást keltenek. A figura merev, kevésbé részletezett, diszharmonikus, és hiányzik belõle a dinamizmus.
Lány: Szintén lebeg a lap közepén, és az ábrázolásmód is hasonló nívójú, kar-láb hiányzik, aránytalan. De ennek a figurának az arckifejezése nem üres, inkább feltûnést keltõ, egyéni, színes, kihívó nõalakot ábrázol, aki mindez mellett merev, távolságtartó.

Állat: lebeg, repül, bár kicsit bizonytalanul, labilisan. Nem olyan üres és életidegen mint a ház és fiú rajz, több élet van benne, de ez is merev és kicsit erõltetett mint az emberábrázolás.

Szabadrajz: A piros rózsa melegséget, szeretet jelent, de ebben a rajzban én mégis csak az ezek iránti vágyat érzem. A rózsa könnyed, hajlékony, ezzel ellentétben a rajz inkább erõteljes, bár hajlik, de mégis merevséget sugall, tüskékkel teli.

Családrajz: saját maga hiányzik a rajzról, az emberalakok mind színtelenek, üresek, valószerûtlenek, diszharmonikusak. A szemek üresek, kivéve az öccséé, amely piros és aszimmetrikus, ami miatt zavaros, ijesztõ, veszélyt jelentõ hatást kelt.


VI. Globális elemzés

Házrajz: érzelmileg a bizonytalanság jellemzi, a részek hiányosak, a háromdimenziós ábrázolás torzul. Spontán figyelmi fókusz a ház megvastagított hátsó tetõrésze és fala. Egy mondatos elemzés: bizonytalan, labilis ház, mely nem nyújt elég védelmet és biztonságot.

Fa: Érzelmileg magányosság és diszharmónia jellemzi. A fának nincs gyökere és talajvonala – nem tud megkapaszkodni, de még támaszkodni sem senkire. A spontán figyelmi fókusz a fa koronájában lebegõ vékony, kusza ágakra irányul.
Egy mondatos elemzés: az állandóság, szilárdság látszatát próbálja kelteni, hiszen vágyik rá, de valójában kusza, labilis, hirtelen, sokszor átgondolatlan.

Ember – fiú: negatív érzelmi tónusú, diszharmonikus, üres emberrajz. Spontán figyelmi fókusza a fejre, azon belül is a sapkára irányul és a törzs vonalára. Egymondatos elemzés: erõteljesség látszatát akarja kelteni, de belül üres, rideg, életidegen.
Lány: hasonló ábrázolásmód, de kevésbé üres, kihívó, fegyelemfelkeltõ. Spontán figyelmi fókusz, piros blúz és száj, valamint a száj feletti szépségpont – mint a nõiesség jelképe. Egy mondatos elemzés: a Nõ, aki megközelíthetetlen és hideg.

Állat: élethez közeli, de merev, akadozó érzelmek jellemzik. Spontán figyelmi fókusz a piros csõr. Egy mondatos elemzés: próbál szárnyalni, szabad lenni, a maga útját járni, de labilitása, bizonytalansága, merevsége miatt mégsem sikerül.

Szabadrajz: merevség és mesterkéltség jellemzi. Nincs spontán figyelmi fókusz, az egész figyelemfelkeltõ. Egymondatos elemzés: erõltetett szeretet – merev, gátolt, nem tud igazán kinyílni.

Családrajz: a családot a ridegség, hidegség, érzelem és kapcsolatok nélküliség jellemzi. Spontán figyelmi fókusz az öccse szeme, haja, és a nõvére haja.
Egy mondatos elemzés: itt vagyunk körülötted, de mégsem vagyunk igazán veled.

Közös elemek: az emberábrázolás mindig kicsi méretû, az ember, ház ábrázolások mindig labilis, hideg, rideg, személytelen és üres. A fa - állat - nõ rajzban feltûnik a szabályozottság, életteliségre, erõs jellemre való vágyakozás.

VII. Részletes elemzés

Ház: A nagyméretû ház a lap bal oldalán van elhelyezve (anyai, családi oldal a térszimbolikában). Nincs alapja, sõt úgy tûnik, hogy még a lapon túl is folytatódik. Szinte légnemû, helyenként alig látszó vonalakból áll, melyek többszörösen szaggatottak, kuszák. A ház egyes vonalai megvannak ugyan erõsítve, de ugyanolyan labilis, kusza vonalakkal, amely egyrészt érzelmi labilitásra utal, másrész a droghasználókra is jellemzõ vonás /az õ érzelmeik is labilisak/. A háznak van ajtaja és három ablaka. Az ajtó üres, nyitott a kapcsolatokra, ami a labilitása miatt inkább az jelenti, hogy könnyû befolyásolni. Az ablakokon viszont kereszt osztásokat látunk, melyek a szociális kapcsolatoktól való elzárkózást jelzik. A házon lévõ kémény füstöl, ami sok esetben valamilyen családon belüli konfliktusra utal – ez Gyuri esetében lehet a szülõk válása, s mostani életformájuk, vagy mindkettõ együtt.
Színes ceruzákat használhatott (ezt más képein meg is tette), itt viszont – illetve a fiú és családrajz esetében – csak barnát és feketét használt. Ez bizonytalanságot, szorongást jelez, fél kinyílni, úgy érzi képtelen megfelelõ társas és családi kapcsolatokat teremteni. Ezt támasztják alá az általa elmondottak is: barátnõjével is szakított, családjával is vannak kötõdési problémái, valamint a látott családi minta – válás, depresszió – szintén gátat jelent számára a másokhoz való viszonyulásában.
Szerinte a ház fából van, három szoba van benne és egy házaspáré, akiknek egy kislányuk van. Úgy gondolom, ez azt mutatja, hogy vágyik a családra, a családi érzelmekre, de az eddigi élményei miatt mégis fél, szorong, nem biztos magában /a ház fából van – nem erõs, illetve a vonalak gyenge nyomatékúak és szaggatott töredezettek, labilisak/.

Fa: A lap közepén található nagyméretû farajz. Gyökere, talajvonala nem látható - megkapaszkodás, stabilitás hiánya. A törzs erõsen színezett, satírozott, de ahhoz lépest, hogy szerinte ez egy öreg tölgy, vékony a törzse, ami azt mutatja, hogy az én-ereje nem elég nagy. Elmondása szerint ez egy élõ fa, nincs halott része, „hiszen mindenütt zöld” – mondja. A fát színezi, a koronája zöld, de a színezés nem egyenletes. A korona külsõ szélei sötétebbek, mint a közepe, olyan mintha üreges, átlátszó, üres lenne. Az ágak a lobkoronában nem valódi ágak, inkább csak díszítõelemek. Nyomatéka rabszódikus, hol erõs – hol gyenge, a vonalak minõsége töredezett, hullámos, kusza, össze-visszaságot áraszt. Jelképezi azt a kuszaságot, bizonytalanságot, labilitást, ami az õ fejében is van.

Ember: Álló lapon, középre, kissé a lap alsó széléhez közel helyezett kisméretû rajz. Elõször férfialakot, vagyis saját nemû alakot, majd nõt rajzolt.
Férfi: A teszt felvétele során ez volt az egyetlen olyan kép, ami elõtt kérdést tett fel. Bizonytalan volt, mintha nem szívesen rajzolna. Úgy gondolom önmagát rajzolta, bár fiatalabbnak titulája a fiút (15 év), aki szerinte éhes. Talán ettõl is üresre rajzolta, hiszen délután uzsonna elõtt készült a rajz és õ is éhes volt.
D szintû emberalakot rajzolt – a többi emberábrázolása is ilyen (kivéve a nõalak). A figura szaggatott, szálkás vonalakból épül fel, életidegen, hideg, üres, lapos rajz. Arckifejezése is életszerûtlen, szemei üresek, bábszerû ábrázolású. A testarányok is felborultak, vállak nagysága, merevsége, kartartás sablonos, törzs nagyobb mint a lábak hossza, a karok rövidek, kezek, lábfejek hiányoznak. A részletek kidolgozása tehát hiányzik, mindez bizarrá teszi és befejezetlenség érzetét kelti. Az emberalak groteszk, feszült, megdermedt mozdulatlansága, rigidsége, szorosan összezárt – egy vonallal elválasztott lábai, a rigid elhárító mechanizmus kifejezõdése. Mindez az érzelmi, társas alkalmazkodás zavaraira utal. Az egész rajz üressége (az éhségen túlmenõen) az érzelmek hiányát, csökkent kommunikációs képességet, önmagából keveset mutató személyiséget jelez.
A részletek hiánya intrapszichés konfliktusra utal, érzelmi ürességre, ami a depressziósok, illetve „Oas” szerint serdülõkorú bûnelkövetõknél figyelhetõ meg. A testtõl nagyobb méretû fej hangsúlyos, többszörösen átrajzolt. A drogosoknál a fej mutatja az élmények forrását, fontosságát, ez az
élményközpont, ezért kiemelt fontosságú. Az áthúzás, átfirkálás, sötét árnyékolás, vastag-megerõsített kontúr, erõs nyomaték, mind az érzelmi, hangulati minõséget jelenti. Mivel ez nem az egész rajzra vonatkozik, hanem csak egyes részeire – mint a ház rajznál – ezért inkább az érzelmek, hangulatok labilitását, változékonyságát, kontrolálatlanságát mutatja.
Nõ: Ez egy kicsit magasabb – E szintû – rajz, de a férfi rajzhoz hasonlóan a testarányai felbomlanak: törzs nagyobb, mint a lábak hossza, karok rövidek, kezek és lábfejek hiányoznak. A vállak merevsége és a kéztartás sablonos, merev. Azonban ennél az alaknál használ színeket, megjelennek a nõiesség szimbólumai: mell, hosszú haj, kék szem, szõke haj, szépségpont, kirívó, csinos öltözködés. Elmondása szerint ez a lány öntelt, tudja magáról, hogy csinos, jól érzi magát a bõrében. Mindez látszik is a képen.
A fej itt is nagyobb, többszörösen átrajzolt, jelentõsebb a test többi részéhez képest. Viszont nem üresek a szemei, nem egy élettelen bábú hatású, hanem inkább kihívó, de megközelíthetetlen nõt ábrázol. Itt is, mint a farajznál, színeket használ – kicsit jobban kinyílik –, de a vonalak minõsége és az ábrázolásmód még mindig arra utal, hogy labilis, érzelmi és kapcsolatteremtési problémái vannak.

Állat: Egy szürke galamb, mely repül, megközelítõen a lap közepén. Elõsször elrontotta, majd próbálta kijavítani. A galamb motívum háziállat lévén jelzi, hogy felismeri a konvenciókat, de nem fogadja, nem tudja elfogadni igazán – elrontotta valamint a repülés: szárnyalás, a szabadság – kötelékek nélküli élet, azt tehesse, amit õ akar, ez motiválja inkább. A galamb képe érzelmileg ellentmondást tükröz: a fej inkább barátságos, szerény, megalkuvó, míg a szárnyak és a farok szinte szúr, vág – akaratos, erõszakos. Itt a vonalak is többszörösen áthúzottak, ami még hangsúlyosabbá teszi ezt az érzést, és megjelenik itt is az érzelmi, hangulati gátoltság, labilitás, mint az ember és ház rajznál. Ezt egyrészt a drog hatása, másrészt a családi körülményei, élethelyzete indokolják.

Szabadrajz: Egy vörös rózsa. Ez az egy rajz került a lap jobb felsõ részére, amely a térszimbolika szerint az apa, a jövõ, a haladás jele. A rózsa rajza is egy felszabadultabb, nyíltabb ábrázolásmód (mint a lány rajz) a többi rajzhoz képest. Színeket használ és a vonalminõsége is egyenletesebb, nincsenek törések, szálkás vonalak. A vörös rózsa mint szimbólum, a szerelem, szeretet jele. Vágyik erre az érzésre – barátnõjével és családjával sem konfliktus mentes a kapcsolata – , a családi, anyai szeretet érzése, biztonsága hiányzik az életébõl a család szétszakadása, lesüllyedése, és anyja betegsége miatt. A jövõjét ezzel az érzelemmel szeretné elképzelni, vágyik rá.

Családrajz: Öccse, nõvére, anya szerepel a képen, ebben a sorrendben, csökkenõ méretben és kidolgozottsággal. Az öccs van leginkább kidolgozva, az anya kevésbé. Mindez a fontossági sorrendet is mutatja. Az anya a legkisebb, legkidolgozatlanabb, még a nõiség jelei is hiányosak rajta, szemei üresek, a szája csak egy vonal, arányai torzultak, végtagok hiányoznak. Úgy gondolom õ áll Gyuritól a legtávolabb, nem igazán tud sem nõként, sem anyaként rá tekinteni. A nõvérében már megjelenik a nõiesség, a mellek, száj kétdimenziós ábrázolása, szemei nem üresek – bár csak jelzés értékû ábrázolású. Valójában ez a figura is bábszerû, merev. Külsõre hasonlít a „Nõ” alakhoz, de nem színes és kevésbé kidolgozott.
Öccse a legnagyobb méretû, egyedül nála használ a barnán kívül más színt is – ezzel kiemeli a többiek közül. Õ a legfontosabb számára, most is együtt vannak Aszódon. Azonban a színezése: fekete haj, piros szem és száj, inkább félelmet, szorongást keltõ, bizarr lesz az alakja – talán tart tõle. A száját nyitva ábrázolja, ami szintén alátámasztja a vad érzelmeket, félelmet keltõ érzelmi tónust. Ezek a jelek drogosoknál sûrûn elõfordulnak (az öccsének is valószínûleg hasonló élete van és drogozott is).
A családrajzról lehagyja önmagát, ami kisebbrendûségi érzéseket, negatív énképet, esetleg perifériás pozícióját jelenti a családban. Ezt alátámasztja az is, hogy az összes olyan képe amin család, ház, „önmaga” látható, mindig hideg, egyhangú, színtelen, üres, töredezett vonalú, szorongó, bizonytalan rajzok.

VIII. Összegzés

Gyuri rajzaiban feltûnõ, hogy két eltérõ stílusban készültek a képek.
1. – Ház, férfi, családrajz: ezeknél egy színt használt, barnát vagy feketét.
Ezek a színek a félelmet szorongást, bizonytalanságot, labilitást és a kommunikáció – kontextus hiányát szimbolizálják. Ezt alátámasztják az ezzel együtt megjelenõ vonalminõségi jellemzõk is: lágy, halvány és erõteljes, többször átírt vonalak, melyek töredezettek, szaggatottak, rigidek és szálkásak, valamint az üres, életidegen ábrázolásmód.
2. – Fa, nõalak, rózsa, madár: itt kicsit felszabadultabb, jobban megnyilvánul /nem féltett, kellemetlen dolog jut eszébe/. Színeket használ, a vonalak minõsége egyenletesebb, jövõ felé fordul, vágyai, álmai vannak. Bár itt is fellelhetõ a labilitás – fél, hogy nem lesz elég kitartása, érzelmi, hangulati ingadozások jellemzik.

Vagyis a képek egyértelmûen mutatják belsõ egyensúlyának bizonytalanságát. A legjellemzõbb visszatérõ életérzés, az érzelmi, hangulati labilitás. Gyurit rajzai alapján labilis, szorongó embernek ismertem meg.
Egyetlen mondatos elemzés: „ Gyurit érzelmi egyensúlyának hiánya szorongóvá, gátolttá, bizalmatlanná tette a külvilággal, családjával, sõt önmagával szemben is – de még lát kiutat ebbõl az állapotból, próbál a jövõ felé tekinteni és bebizonyítani elsõsorban önmagának, hogy képes boldog és teljes életet élni. ”

IX. A kontrollszemély anamnézise és rajzainak elemzése

1. Az egészséges kontrollszemély részletes anamnézise

B. Zoltán 18 éves, jobb kezes fiú.
Kérésemre, hogy mondjon valamit magáról, Zoli azzal kezdte, hogy elmondta nevét, születési dátumát, majd megkérdezte milyen szempontból meséljen magáról. Azt válaszoltam, hogy mondja el, mit tart magával kapcsolatban a legfontosabbnak. Legfontosabb számára, hogy felkerült Pestre tanulni abba az iskolába, amelyikbe szeretett volna. Nagyon örül neki, bár eleinte az otthontól való elszakadás nagy stresszel járt számára és szüleinek is. A Képzõ- és Iparmûvészeti Szakközépiskola nagyon jó, más mint a többi, mert másképp látják a dolgokat – kevesen vannak az osztályban és az iskolában is, emiatt közvetlenebb, baráti, családias a légkör. Nem bántják, „fúrják” egymást a gyerekek, hanem inkább segítenek egymásnak. Õ kifejezetten szereti, ha a segítségét kérik az alsóbb osztályba járó diákok.
Kérem, hogy meséljen a gyerekkoráról. Anyukája középiskolai tanárnõ, apukája a MÁV-nál dolgozott. Szeret otthon a családjával lenni, megnyugtatja ez a légkör. Az óvoda, az általános iskola után két helyre felvételizett, egy helybeli gimnáziumba, és a Képzõ- és Iparmûvészetire. Mindkét helyre felvették, õ ezt választotta.
Ezzel kapcsolatban el is mondja, hogy már több saját munkája van, és az iskola keretei között minden évben megtartott kiállításon már az õ munkái is láthatók voltak.
Arra a kérdésre, hogy mi nem volt jó az eddigi életében, meglepetésemre azt válaszolta, hogy általános iskolás korában nem szeretett járni rajzszakkörbe. Persze nem a rajzolás miatt, hanem azért, mert csak lányok jártak, és így õ rosszul érezte magát. Majd hozzátette, hogy ez nem is igazán rossz dolog, és nem is tud ilyet mondani, nincs rossz élménye. Persze voltak sérülései, kórházban is volt, de úgy gondolja ez természetes együtt járója a gyermekkornak és nem tartja rossz élménynek.
Megkérdeztem kik fontos személyek a számára. Gondolkodás nélkül vágta rá a szülõket, majd hozzátette, természetesen a bátyja is, tehát a család. Meg is indokolta, azért mert mindig mellette állnak és segítik õt.
Az élete hiányosságaiként a pénzt és a munkát sorolta. Bár vannak „fusi” melói, de ezek nem állandóak, így nincs állandó pénzkeresete sem – ez az iskola mellett nehéz is lenne. Itt újra elmondja, hogy már készített több tárgyat, pl. asztalt, széket, lámpát. A székeket ki is állították, Nívó-díjat kapott érte, ez azt jelenti, hogy tervezésben kitûnõ, de kivitelezésben vannak még hiányosságok.
Az egymondatos önjellemzésére csak annyit mond, hogy IKREK.
Majd kérésemre megmagyarázza: szerinte nagyon jellemzõ rá az ikrek horoszkópnál mindig leírt kettõsség – van egy kép önmagáról, amit mindenkinek megmutat, és van egy másik, amit csak a barátnõjének mutat meg.
Végül megkérdeztem tõle, ha lenne három kívánsága, mi lenne az? Szinte rögtön visszakérdezett, hogy most, vagy a jövõben? Kértem mondja el mindkettõt. A mostani: felvegyék az Iparmûvészeti Egyetemre, ha ez mégsem sikerül, akkor legalább Pécsre (építészet), és találjon egy lányt akivel hosszútávú kapcsolata lehetne – mert mint mondja ez mostanában nem így sikerül, ami láthatóan zavarja is.
A jövõre nézve: azt csinálhasson, amit szeret (iparmûvészet), külföldön szeretne elhelyezkedni, mert szerinte Magyarországon nincs semmi lehetõség, és szeretne egy ahhoz hasonló családot, mint az övé.

2. Aktuálgenezis

B. Zoltánnal a rajzteszt felvétele nyugodt körülmények között, saját lakásuk nappali szobájában történt. A rajzokat egy alkalommal, egymás után készítette, ez az idõ kb. 30-40 perc volt. A saját magáról folytatott beszélgetés egy másik alkalommal, szintén az õ otthonukban történt. Zoltán tipikusan „mai” fiatal. Megjelenése kicsit mackós – nagydarab fiú – de nem nehézkes. A kedvenc szakadt farmerja és egy póló volt rajta. Elsõ látásra laza, nem törõdöm kinézetû, aki soha nem siet, minden jó úgy, ahogy van. Aztán beszélgetésünk során kiderült, hogy igenis komoly és célratörõ a jövõjét illetõen. Tudatosan alakítja életét. Persze a korához tartozó bulikkal, barátokkal együtt.
A rajzteszt alatt nem volt túl sok verbális megnyilvánulása. Valószínûleg megszokta iskolai tanulmányai során, hogy 1-1 instrukcióra kérdezés nélkül rajzoljon. A szabadrajznál és a családrajznál tett csak fel kérdést – bármit lehet-e rajzolni, illetve számára a család sok embert jelent, kicsi a lap, lehet-e grafiti-t rajzolni – így itt volt hosszabb a látencia idõ is.
A nõ alaknál rajzolás közben mentegetõzve mondta, hogy bár ez nem egy szép nõ, de már egy éve ezt a hölgyet rajzolják az iskolában – õ takarítónõ a suliban és ráérõ idejében beül modellnek plusz pénzért.
A rajzolás során nyugodt volt, együttmûködõ, laza mozdulatokkal rajzolt, és láthatóan koncentrált a munkájára.
Kérte, hogy rajzai elemzésérõl számoljak be neki.

Zoli rajzai:




































3. Fenomenológiai leírás

Házrajz: álló lap felsõ részére rajzolt, közepes méretû ház térbeli ábrázolása.
A házon ajtó, egy ablak és kémény látható. A háttértõl satírozás (növényzet) választja, emeli ki.

Farajz: álló lap felsõ részére rajzolt kopár fa.

Ember - férfi:fekvõ lap jobb oldalára rajzolt férfi portré – profil.
- nõ: álló lapon, teljes teret kitöltõ, ülõ, idõs nõi akt.

Állat: álló lap közepére rajzolt, felborzolt szõrû cica.

Szabadrajz: álló lap közepére rajzolt lámpa, alatta kicsi szív.

Családrajz: fekvõ lapon, kissé a lap bal oldalára, grafiti stílusban rajzolt és írt kép.

4. Intuitív elemzés

Ház: Számomra kicsit magányos, régi ház benyomását kelti, amely valahol egy mezõ, erdõ szélén áll. De mindez mellett barátságos, meleg hatású, nem ijesztõ és nem rideg. Olyan benyomású, mint aki sajnálja, hogy elmúlt a fiatalsága, mert megélt õ ennél jobb világot is.

Fa: Egy fiatal, de sérült fát látok. Közvetlenül a földfeletti törzsrész széles, erõs, stabil, de utána hirtelen elvékonyodik, sérült a törzs és az ágak. Viszont még így valami lágyságot, könnyedséget áraszt magából, a bal oldali ágak szinte szállni, repülni szeretnének.

Férfi: Csak a fej van megrajzolva, a váll és gerinc vonala csak jelzés értékû, de számomra olyan mozdulatot láttat, mintha nagyon figyelne, koncentrálna valamire, és minden pillanatban tettre kész. Ezt támasztja alá a mimikája, száj tartása, szeme is.

Nõ: Egy széken ül, de úgy érzem nem kényelmes neki ez a szék, vagy ez a helyzet, amiben van. Próbál laza, könnyed lenni, valójában azonban nehezére esik, mintha „tojásokon ülne”, inkább felállna, ha tehetné. Ez az ülés számára egy kényszerhelyzet, az arca is errõl árulkodik – mogorva, a semmibe bámul.

Állat: Az állatrajz egy cicát ábrázol felálló szõrrel, farokkal, kimeresztett lábujjakkal, körmökkel, szétálló bajusszal és felpúposított háttal. Számomra mégsem ijesztõ, inkább a cica van megijedve, fél valamitõl, talán mintha hátrálna is kissé.

Szabadrajz: A többi rajzhoz képest letisztult, rendezett, szabályos vonalvezetésû. Kicsit merev is, látszik, hogy tervezõi pontossággal van lerajzolva. Ezt a merevséget, ridegséget oldja egy kicsit az alá rajzolt kis szív.

Családrajz: Erõs dinamikus vonalak, a betûk szinte vésve vannak a papírra. Szögletes, hegyes, szúró betûtípust használt, a kereszt anyu/apunál a betûk helyett valós keresztet rajzolt (mintha már nem élnének). Nekem kicsit ijesztõ, földöntúli hatású. A figurák is mintha szellemek lennének.

Közös elemek: A rajzok többsége hasonló technikával és stílusban készült, hangulati tónusuk is hasonló – fáradt, várakozó mozgalmasság – és láthatóan a tanult sémákat használja. Viszont a szabadrajz és a családrajz merõben eltér. A szabadrajz egy szabályos, merev, rideg, hideg fémtárgy. A szabadrajz pedig energikus, erõteljes impulzív, kissé „elvont” rajz.

5. Globális elemzés

Ház: Sajnálatra méltó, szomorkás. A spontán figyelmi fókusz magára az egész házra irányul – bár mellette vannak a satírozott részek, ezek inkább kiemelik azt amit láttatni szeretne (mûvészi technika).

Fa: Meggyötört, megtört fa, melynek spontán figyelmi fókusza a törzs megerõsített vonalára és a fa bal oldali ágaira irányul.

Ember: Harmonikus, „f” személyiségszintû emberrajzok. A férfi rajz figyelmi fókusza az arcélre irányul, a nõ alaknál nincs kifejezett figyelmi fókusz, de hangsúlyosabb a haj, mellek és alsólábszár vonala.

Állat: Ijedt, védekezõ érzelmi hatású, spontán figyelmi fókusz szintén nincs, a hangsúlyos a fej, karmok és a farok.

Szabadrajz: Harmonikus, érzelemmentes.

Családrajz: Erõs érzelmi hatású, energikus rajz.

6. Részletes elemzés

Ház: A ház közepes méretû, ami reális önértékelésre utal, azonban az álló lap felsõ részére van helyezve, ami a térszimbolika szerint a földtõl való elrugaszkodást, kreativitást (mûvész), szellemiség jelentõsségét mutatja.
Arányos és helyes háromdimenziós rajz, látszik, hogy tehetséges, rajzolni tudó/tanuló a készítõje. Bár a vonalak többszörösen átrajzoltak – az egészen halványtól, a nagyon erõs vonalig minden megtalálható – de ez a képzõmûvészeti rajz sajátossága, ezért nem értékelhetõ negatívan. A vonalak könnyed, lendületes vonalvezetésûek. Csak a fõ részeket ábrázolja, az apró részletekbe nem bocsátkozik, lényegretörõ, mégis a teljes, igényes rajz.
A házat megszokott, „normál” nézetben látjuk, azaz az ajtó felõli oldal fordul a nézõ felé. Az ajtó az alapvonalnál rögtön kezdõdik, nincs elõtte lépcsõ vagy más akadály, és nincs besatírozva sem. Ez arra utal, hogy nyitott, kíváncsi másokra, hajlik az interakciókra. Ez a nyitottság azonban nem túlzott mértékû (extrém), hiszen az ablakon lévõ keresztezõdõ vonalak arra utalnak, hogy ellenõrzõ igénye van, mások elfogadása, beengedése nem túlzott mértékû. A ház szilárd talajon áll, ami a belsõ biztonságra utal. Szerinte téglából és fából készült, viszonylag erõs ház (sarkokon megerõsítve), hiszen az idõ múlása is nehezen fog rajta – bár régi a ház mégis áll, sõt laknak is benne. A forma és szerkezet alapján az énkép egészséges voltára lehet következtetni.

Fa: Zoltán elõször a fa törzsét, ágait, majd a talajvonalat rajzolta meg. A vonalvezetés ugyanolyan, mint a ház esetében, lendületes, könnyed, tónusa változó. A rajz gyorsan készült el. Az ágaknak a törzshöz való csatlakozása nyitott, az ágvégek sincsenek lezárva. A fa törzse viszont sérült, lombja, levelei nincsenek. A bal oldalon lévõ ágak mintha egy repülni (menekülni), szárnyalni vágyó madarat ábrázolnának – mégpedig a térszimbolika szerint balra, az anya, család, múlt felé. Szerinte a fa 6-7 éves, egy mezõ közepén áll, de már nem él, mert egy vihar alkalmával elpusztult. Szerintem ez (a projektív válaszokkal együtt) arra utal, hogy az anya által nyújtott szeretet, biztonság, védelem valóban nagyon fontos a számára, félõ, hogy e nélkül megsebesülne, elveszne a világban.

Ember: Ez is mûvészi stílusban van kidolgozva, mindkét emberalak „f” színtû. A férfi alaknál elõször az arcélt rajzolta meg, majd a koponyát, nyakat, váll és gerincvonalat. Az egyes részekhez többször visszatért, majd mikor késznek érezte, megvastagította a helyes vonalakat (úgy mint a többi esetben).
A váll és a gerinc csak jelzés értékû, de ebbõl is lehet következtetni az alak testtartására, mozdulatára. A férfi alaknál csak fejet rajzolt, ami lehet tanulmányai miatt is, de adódhat abból is, hogy számára a tudás (a fej) a fontos, nem pedig a test (õ maga nagydarab és nincs igazán megelégedve testével. Szerinte a rajzon lévõ férfi kb. 27 éves, nem ismeri, de saját magát is ilyennek szokta rajzolni. A rajz érzelmi hatása is hasonló az elõzõ rajzokhoz, nem ijesztõ, de kicsit szomorkás, magányos (összeszorított, lefelé görbülõ száj), és idõsebbnek néz ki, mint amennyinek Zoltán titulálta.

A nõalak színvonala szintén olyan, mint az elõzõ rajzé, viszont itt egész nõi alakot rajzol, ami betölti az egész lapot. Itt már pontosan tudja, hogy a nõ 70 éves, takarítónõ, aki modellt ül, valós személy. Az az érzésem, vagy elkerülõ válasz (szeretne barátnõt, ami mostanában nem sikerül), ezért egy biztos ponthoz megy vissza, amin nem kell gondolkodnia, hiszen begyakorlott. A nõalak érzelmi kisugárzása is kicsit negatív tónusú, szomorkás, kényszeredett.

Állat: Saját cicáját rajzolja, fehér színû. Elmondása szerint a cica vele barátságos, most meg van ijedve, valami baj van – mondja. Ez teljesen jól látszik is a képen. Ez az érzelem szintén beleillik az elõzõ rajzok érzelmi , hangulati tónusába. A félelem, ijedtség, szorongás jellemzi – de a képi jeleken kívül, az elõzõ rajzokon túlmenõen most a vonalak firkaszerû, hirtelen rántásai, az összevont szemöldök, halálfej szerû arc, mind ezt erõsítik. Nem nevezhetõ támadónak, mert hiányzik a száj – fogak, illetve a karmok szúróssága – inkább csak szétágazó lábujjak láthatók mint a félelem jelei. A farka sem egyenes, támadó, szúró, hanem legömbölyödõ, félénk.

Szabadrajz: Itt kérdezett elõször, hogy bármit lehet-e rajzolni. Majd egy lámpát rajzolt, amit õ tervezett, tehát szintén sokat rajzolta. Gyakorlott, gyors mozdulatokkal rajzolt. A rajz technikája eltér az elõzõektõl, ez inkább mértani típusú, pontosságú rajz. Mikor elkészül a lámpával, kicsit gondolkodik és gyorsan rajzol alá egy szívecskét, így adja át. Valószínû õ is kicsit ridegnek, merevnek érezte a rajzot, és így egy kis emberit, személyeset, melegséget vitt bele. Ez is tekinthetõ lenne elkerülõ rajznak is, de elmondása szerint nagyon szeret, és sokat is szokott ilyeneket rajzolni, számára az ilyen típusú rajzok, tervezések adják az igazi örömet.

Családrajz: Ez az a rajz, ami teljesen más, mint az eddigi rajzok. Az elõzõ rajzok esetén rögtön látszott a rajzot tanuló ember sajátos technikai megoldása, viszont ezt a rajzot olyan ember is készíthette volna, aki szinte soha nem rajzolt. Ez az egyetlen rajz aminek látencia ideje is hosszúra nyúlt. Sokat gondolkozott, majd megkérdezte lehet-e grafitit rajzolni vagy írni, valamint aggályosnak találta, hogy a lap túl kicsi, nem fog annyi ember ráférni.
Nehezen kezdte el a rajzolást, a betûknél szinte véste a papírt. Erre a rajzra egyáltalán nem jellemzõ az elõzõ rajzok könnyed vonalvezetése, szinte légies rajztechnikája. A figurák el vannak takarva, szinte szellemként jelennek meg, és nem egyéniek – bárki lehet. Viszont egy egységet, homogén közösséget alkot az egy vonallal megrajzolt öt ember – mint az összetartozás jelképe.
Az egész rajz és a betûk többsége is a lap bal oldalára tevõdik, illetve bal irányba dõl. Ez az anyához, családhoz való kötödést szimbolizálja. A neveket szinte véste a papírba, ami szintén erõs érzelmeket, kötõdést jelent.
Mind emellett én érzek bizonyos fokú feszültséget (erõs nyomaték, szúró betûk, kereszt szimbólum) ezen a területen, amit megpróbál eltakarni, talán még saját maga elõtt is.

Összegzés: Zoltánnál gyakran jelenik meg az iskolában tanult, rajzolt forma, minta. A rajzok normál nyomatékúak és nagyságúak. Végig hasonló színvonallal rajzolt, kivéve a családrajz esetében. Reális önértékelésû, megfelelõ én-erõvel rendelkezik, nyitott a társas kapcsolatokra, de nem adja ki magát. Jól alkalmazkodó, nyugodt, a külvilág felé kiegyensúlyozott ember, de bujkál benne némi belsõ feszültség, érzelmi konfliktus. A család, az anya nagyon fontos a számára, azonban érezhetõ ezen a területen némi kiegyensúlyozatlanság, feszültség, ami valószínûleg összefügg saját belsõ feszültségével – feldolgozatlan, vagy önmaga elõtt sem bevallott, felismert feszültséggel küzd.


X. A beteg személy rajzainak összehasonlítása az egészséges személy rajzaival.

- Az összes rajzot tekintve szembetûnõ különbség a rajzok színvonalbeli eltérése. Az egészséges személy jó színvonalú, érett gondolkodásról árulkodó rajzai ellentétben állnak a sérült személy korához képest gyerekes rajzaival.
- Az alakábrázolásnál lényeges különbség, hogy az egészséges személy valósághûen ábrázol, míg a sérült személy fontos testrészeket hagy le a rajzról (kéz, láb, fül, szem).
- A szaggatott vonalvezetésben is nagy eltérések tapasztalhatók. Zoltán vonalai többször megrajzolt, de dinamikus, könnyed, laza vonalak, míg Gyuri szálkás, töredezett, nehézkes vonalakkal rajzolt.
- Érzelmi, hangulati tónusát tekintve, Zoltán rajzai – bár érzõdik a feszültség – de barátságos, nyitott, plasztikus, flexibilis, amíg Gyuri rajza merev, üres, rigid, labilis és bizonytalan.
- A rajzok alapján mindkettõjük számára fontos a család, de Zoli megkapja tõle a biztonságot, amire nagy szüksége van, Gyuri viszont csak vágyik rá, neki bizonytalanságot, labilitást nyújt csak. Emiatt – bár mindkettõjüknek vannak tervei, reményei a jövõre – Gyuri tele van félelemmel, feszültséggel, hogy nem lesz elég ereje megvalósítani egyedül.

XI. az esettanulmány tanulságai

Az esettanulmány megírása során nehézséget okozott, hogy a sérült személlyel nem tudtam személyesen találkozni, így nem tudtam megfigyelni nonverbális jelzéseit, rajzolás alatti magatartását és kérdéseket sem tehettem fel neki.
Igaz a szakember, a kérésemnek megfelelõen vette fel a rajzmintákat, és kaptam tõle egy rövid anamnézist is /amit a mellékletben csatolok/, úgy érzem ez kevés volt a munkámhoz. Az elemzés során sokat éreztem ennek hátrányát. Szintén nehézséget jelentett, hogy a kontrollszemélyt – bár nincs vele személyes kapcsolatom – de távoli rokon lévén, talán nem tudtam eléggé objektíven tekinteni. Továbbá, hogy a rajztudása – aminek elõször örültem – miatt még nehezebbnek éreztem a rajzainak elemzését, hiszen a mûvészrajz sajátosságait másképpen kell értékelni.
Azonban úgy érzem, jelen helyzetben egyik problémát sem tudtam volna kiküszöbölni, hiszen más beteg és sérült személyt nem tudtam volna találni, a vizsgált személlyel pedig csak így tudtam kapcsolatba kerülni. A kontrollszemélyt ennek megfelelõen kellett kiválasztani, akit csak az ismerõs, rokoni körbõl tudtam választani. Ezeknél talán még nagyobb nehézséget jelentett számomra, hogy nem vagyok pszichológus. A pszichológiai tudás pedig szerintem elengedhetetlen a rajzelemzéshez. A grafológia kapcsán tanultam némi pszichológiát, de ez elég kevésnek bizonyul, valamint a grafológiában használt térszimbolikát és egyéb jellemzõket is megpróbáltam figyelmen kívül hagyni, hiszen tanulmányaik során kiderült, hogy ezek nem igazán helytállóak.
Mindezek ellenére megpróbáltam a tudásomhoz mérten – ami még nagyon hiányos – a lehetõ legjobban és leginkább objektíven elvégezni az elemzést.


Hatvan, 2007. 06. 02.

Õsziné Kocsis Katalin




Õsziné Kocsis Katalin