Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
GYERMEKRAJZOK ÜZENETE

A gyermeknevelés hasonlít a kertészkedéshez - a talaj, amiben a csemete nõ, - a szeretet, a nyesegetés, a kertészkedés a kisebb – nagyobb hibás ágacskák eltávolítása, a jó megerõsítése, - a nevelés. A gyermekrajz üzenet. Üzenet a pedagógusnak, aki félig – meddig értõ szemmel figyeli a rajzokat, - hiszen tanulmányai alatt sok pszichológiát tanult. A gyermekrajz üzenet lehet a szülõ számára is, - cikkemben ehhez nyújtok egy kis segítséget a gyakorló anyukáknak, apukáknak.

A gyermekeket nem kell, nem szabad rajzolni tanítani, mert e nélkül is bujkál bennük a közlés igénye, - s mielõtt még teljesen szabatosan, hosszú mondatokban, árnyaltan meg tudnák fogalmazni az érzéseiket, gondolataikat, véleményüket az õt körülvevõ családról és világról – rajzban, képi nyelven közlik azt, amint elmondani még nem tudnak.
A rajzban megnyilvánul a gyermek akarati – érzelmi élete, az önmagáról alkotott képe, közösségi igénye, viszonyulásai, késztetései, vagyis mindazon elemek, melyek a személyiséget meghatározzák, - és az írástudó embereknél grafológiai módszerrel feltárhatóak. Ezért alkalmasak a grafológiában alkalmazott megfigyelési, elméleti ,vizsgálati szempontok nagy része a gyermekrajzok elemzésénél is, emellett más, speciális szempontokat is természetes figyelembe kell venni.
Azt, hogy a gyermek az ábrázoltakat hova helyezi el a papíron – a grafológiában használatos térszimbolika szerint értelmezzük. Így a szülõ már viszonylag korán, gyermeke óvodás korában tisztában lehet azzal, hogy gyermekének nyiladozik-e már a kíváncsisága a szellemi értékek befogadására, - akkor a papírlap felsõ része lesz berajzolva. A lap aljára tapadt rajz részint a biztonság iránti igényét jelzi, részint azt, hogy inkább a mindennapok történései érdeklik, vagy az átlagosnál erõsebb a gyermek testi orientációja. Ha csak a lap baloldala van berajzolva, - erõs a kötõdés az anyjához, a múlthoz, - emellett a viszonylag nagy, széles ábrák a jó én-érzet jelei is. A baloldalon levõ keskeny ábrák azonban szorongásra utaló jelek lehetnek, sõt, ha nagyon kicsik a lap méretéhez képest, - akkor önértékelési zavarokra is utalhatnak. A rajz jobb oldal felé való elcsúszása – apai dominanciára utal. Ilyen helyzetekben a szülõk feladata az egészséges egyensúly visszaállítása szeretettel, törõdéssel.
A másik grafológiai szempont, a vonal íveltségének és szögességének „ductusformájának” a vizsgálata, a gyermekrajzoknál is jól alkalmazhatóak. Azok a gyerekek, akik kemény, egyenes, szinte szúrós vonalakat rajzolnak, - akaratos nagy önérvényesítési erõvel rendelkeznek, nehéz alakítani, befolyásolni õket. Õk azok, akik gyorsan döntenek, hirtelen váltanak, makacsak is tudnak lenni. Az írásuk is késõbb szöges jellegû lesz. Kemény kézzel, hideg, büntetõ magatartással nem sokra megy a szülõ – csak látszat- engedelmességet ér el. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb elfogadásra, több szeretetkinyilvánításra van szükségük az egészséges fejlõdésükhöz. A laza, puha, gömbölyded vonalakkal rajzoló gyerekek rugalmasabb személyiségek, könnyebben alakíthatóak, nevelhetõek a szülõk részérõl. Itt pedig arra kell vigyázni, hogy ne csak a megfelelni vágyás legyen a gyermek fõ erénye, ezért dicsérjék, jutalmazzák, - mert elveszhet a saját akarata, nem fejlõdik ki benne az egészséges mértékû önérvényesítési szándék.
A szabálytiszteletre, a normakövetésre másból is következtethetünk. A rajzok beszínezése, a vonalvezetés iránya is megfelelõ támpont erre. A gyermek a maga által rajzolt körvonalakat tölti ki. Ha szinte teljesen a határokon belül marad, akkor elmondható, hogy fontos számára, hogy a megadott korlátokat tiszteletben tartsa, elfogadja. A ki – ki csúszó, vagy a határvonalakat szinte semmibe vevõ színezés arra utal, hogy a gyermek még a maga által felállított normákat is megszegi, - fõleg abban az esetben, ha a színezés össze – vissza, vagy egymást keresztezõ vonalakból áll. Ilyenkor a szülõknek az a feladata, hogy erõsítse a szabálytudatot a gyermekben, - a közös játékok során kerüljön elõ a gyermekkártya, a társasjáték, ezekkel játékosan fejleszthetõ ez a képesség.
A rajz vonalai minõségének vizsgálata is fontos szempont, - a gyermek érzelmeire, dinamikájára lehet belõle következtetni, valamint arra, hogy szereti elhanyagolni a dolgokat, vagy alapos megfigyelõ-e. Ha a hosszabb vonal több – kisebb összeillõ vagy netán szálkás vonalakból áll, - vélelmezhetõ az aprólékos megfigyelés, akár monoton munkavégzés is, - még a hirtelen, nagy kilendülõ vonalak részint a nagyban, egészben megfigyelés, gondolkodás, részint az impulzív érzelemnyilvánítás jele is lehetnek. Az aprólékos, részletezõ kidolgozás az analitikus gondolkodás jele, mint ahogyan az is, ha a rajzlapon több, kisebb ábra látszik, amelyek esetleg csak laza összefüggésben állnak egymással. A jól megkomponált kép, aminek az egészlegessége adja meg az élményt – a gyermek fejlett egészben látásáról, szintetizáló jellegû gondolkodásáról árulkodik.
Az érzelmek másik megjelenési formája a gyermekrajzokban a színhasználat. A színek jellegén túl – melyeknek szimbolikus jelentése is van – a színek intenzitása, teltsége is komoly információ a gyermek érzelmi életét illetõen. A telt, erõs színek, - piros, kék, sárga, zöld együttes használata gyakran szinte uralja a rajzot a képi ábrázolástól függetlenül – ez a gyermekben dúló intenzív érzelmekre utal, valamint arra, hogy mind a pozitív, mint a negatív érzelmeit meglehetõsen viharosan is ki szokta nyilvánítani. A pasztell- színek használata mindig finomabb, visszafogottabb érzelmi életre, lelki érzékenységre utal, valamint arra, hogy ez a gyermek nem fog örömében tombolni, az ember nyakába ugrani, - õ csendesen örül, csendesen szeret. Ezekkel az érzelmi kifejezésekkel nincs tenni valója a szülõknek, el kell fogadnia így a gyermekét akkor is, ha õ teljesen másképp nyilvánít érzelmeket.
Ennek az 5 és fél éves kisfiúnak nagy a dominanciaigénye – az egész lapot – a teret uralja. A rajz súlypontja – az ego-t jelentõ ház kissé balra, az anyai oldalra tolódik át – jelezvén, hogy a kisfiú az édesanyjához kötõdik erõsebben. A ház nagysága a nagy egora, a fejlett önértékelésre és a dominanciaigényre is utal. A házból kiszálló füst azt az érzelmi melegséget jelzi, mely a kisgyermek lelkében van. Ezt erõsíti meg a vörös, kék, lila, zöld intenzív árnyalataival beszínezett ház is. Az ellentétes színek használata a gyermek impulzivitását is mutatják, ahogy, amilyen viharosan az érzelmeit kinyilvánítja. Ez a kissé viharos, nem éppen szabályszerû magatartás látszik az egymást keresztezõ színezõ vonalakból is, valamint abból, hogy a maga által kijelölt határokat (ld. háztetõ) sem tudja betartani, - szabály és normakövetése még nem kialakult. A háztetõ viszonylag sötét színe, a berajzolt cserepek a gyermek önmagát védõ magatartására utalnak. A kíváncsiságot jelképezõ ablakok nagyok, színesek, mint a gyermek fantáziája, - de nem lehet belátni ezeken keresztül a gyermek lelkébe. A kapu is kicsi, amin be lehetne jutni hozzá. Az érzelmeket jelentõ fa szintén az anyai oldalon látszik. Törzse vastag, stabil, a lombozatban virág vagy termés van, de az ágak nem látszanak, az árkádos, védekezõ vonalak elrejtik az érzelmeket. A szeretet virágai mind az anyai, mind az apa oldalon nyílnak, - az apai oldalon azonban ellentmondásosak a szirmok – mint ahogyan ellentmondásos a torzra sikeredett, sok vonallal zavarosra rajzolt Nap – a gyermek számára biztatás adó apa személye nem problémamentes.
A színek szimbolikus jelentésérõl, az egyes ábrák archetipikus tartalmáról, a rajz méretérõl, távolságairól az egyik következõ lapszámunkban olvashatnak az érdeklõdõ szülõk.

Megjelent a Grafomagazin 2001./1. számában





Vékony Györgyi grafológus