Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
A színek világa

A szín világunk megismerésének és alakításának fontos eleme, sokrétû szimbolikus és érzelmi tartalmakat rejt. Az ember nemcsak érzékszerveivel, hanem egész szervezetével, tudatával, hangulatával, testi-lelki folyamataival válaszol a környezõ világ színjelenségeire.

S bár ez a legtöbb esetben nem válik tudatossá; egyúttal alakítja is környezetét a színek segítségével.

Elég a színek legkézenfekvõbb, hétköznapi jelentéseire gondolnunk, amelyek azonban korántsem véletlenek vagy esetlegesek: a színek az emberi tudatban sokszor rejtetten munkáló erõk, hiedelmek, szimbólumok, archetípusok kifejezõdései. Például a vörös szín többnyire valamilyen aktivitásra sarkall, mozgásra, erõre utal: a szerelem, a szenvedély, életerõ, de a vér, a háború, a szenvedés színe is a piros. A fekete majdnem mindig komoly témát jelez, pl. temetést, gyászt, a fehérhez viszont közismerten a tisztaság, az ártatlanság kapcsolódik. Ugyanakkor közismert, hogy a nyugati hagyománnyal ellentétben keleten a fehér a gyász színe.

Ellentmondásos és gazdag jelentésrétegek

A fenti néhány példából is kitûnik, mennyire ellentmondásos és sokrétû a színek – az emberi tudat számára – évezredek óta formálódó világa, milyen sokféle, akár ellentétes asszociáció, rejtett jelentés, õsi szimbólum kapcsolódhat egy-egy színhez.

A színek gazdag jelentésrétegeik révén lehetõvé teszik, hogy érzelmeinket, gondolatainkat kifinomultan fejezzük ki, sõt, alkalmasak az érzelmi-pszichikai hatáskeltésre, befolyásolásra is. Így nem meglepõ az sem, hogy a színek fizikai testre gyakorolt hatása mérhetõ, sõt ezen hatásokat néhány természetgyógyászati irányzat használja is különféle terápiás eljárásokban.

Nem véletlen, hogy a színek varázslatos világával Arisztotelész óta olyan nagyságok foglalkoztak, mint Johann Wolfgang Goethe, Isaac Newton, Vaszilij Kandinszkij és Rudolf Steiner. Színrõl alkotott elméleteikben közös, hogy a színek kialakulását a sötétség és a világosság õsi dualitására vezetik vissza.

Érdekes momentum az emberi színlátás folyamatában, hogy az elsõ állomás a sötétség és a világosság megkülönböztetése, az éjszaka és a nappal, az ismert és az ismeretlen elkülönítése volt. Érzékelésünknek ebbõl az õsi mechanizmusából adódhat, hogy a fehéret (sárgát) többnyire csak pozitív jelentésekkel hozzuk összefüggésbe, a feketében és a kékben pedig mindig marad valami rejtélyes, titokzatos, félelmetes.

A legkedveltebb 4 szín

A sárga és a kék mellett a vörös és a zöld a legkedveltebb négy szín szerte a világon, ezek tartoznak a gyerekek, illetve egyes nemzetek kedvenc színei közé is, ezt a számos országban elvégzett színpreferencia-vizsgálatok is alátámasztják.

A föld/tûz, a napfény, a természet, a víz és az ég színeit az ember elsõként tapasztalta, tanulta meg elkülöníteni evolúciós fejlõdése során, így mélyen belénk ivódtak, és számtalan jelentés, szimbólum rakódott rájuk az emberi történelem során.

Kevesen tudják, hogy a kiváló író és költõ, Goethe az elsõk között foglalkozott a színek lélekre gyakorolt hatásával is. A színeket hangulatok, érzések szerint csoportosította – megállapításai közül jó néhánnyal ma is egyetérthetünk. A sárgát, a narancsot és a vöröset például olyan színeknek tartotta, amelyek tevékennyé, élénkké, törekvõvé hangolnak, a kék és a lila árnyalatai pedig nyugtalan, lágy és vágyakozó érzéseket ébresztenek.

Századunkban Max Lüscher svájci pszichiáter helyezte igazán tudományos alapokra a színek vizsgálatát, õ elsõsorban azzal foglalkozott, hogy a színek kedvelése vagy elutasítása milyen összefüggésekre világít rá egyes személyiségtípusokkal kapcsolatban.

A színválasztáson alapuló Lüscher-teszt lényege, hogy az ember azt a színt választja, amelyiknek a fiziológiai hatása számára kívánatos, s ezzel elárulja pszichológiai szükségletét, megmagyarázza viselkedését.

Kísérleteiben a kevés energiával, önbizalommal rendelkezõ, bizonytalan páciensek gyakran választották az energikus, aktív vöröset, míg a valamilyen fizikai betegségben szenvedõk a gyógyító, harmonizáló zöldet (nem véletlen, hogy a kórházak és más egészségügyi intézmények is sok zöldet használnak az épületeken).

Hideg és meleg színek

Bár a színek hatásainak vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott szín egyedi hatásait, az egyes színcsoportok hatásmechanizmusai elég hasonlóak egymáshoz.

Így például a hideg színek (a kék színek, a zöld hideg árnyalatai, a fekete, a lila) hatására a vérnyomás, a pulzus és a percenkénti légzésszám és ennek megfelelõen a testhõmérséklet is csökken.

A kék színek alkalmasak az elmélyedt munkát, illetve logikai képességeket igénylõ feladatok elvégzéséhez, illetve az ilyen célú környezetek kialakításához.

A színspektrum közepén elhelyezkedõ zöld szín a hideg-meleg felosztás szempontjából némiképp kivételnek számít: mintegy összekötõ árnyalat a hideg és a meleg színek csoportja között, így árnyalatától függõen lehet meleg és hideg is.

A zöld tónusok nyugalmat, harmóniát árasztanak, lecsendesítõ, gyógyító hatásuk a fizikai test és a lélek vonatkozásában egyaránt érvényesül.

A meleg színek (piros, sárga, narancs) hatására a vegetatív funkciók fokozottabbá válnak, és általában véve a fizikai aktivitás növekszik, de a vörös szín, a vörös környezet az ötleteket kívánó feladatokhoz is ideális, mert serkenti a kreativitást. Vagyis a narancsok és a vörösek az aktív, fizikai tevékenységhez, míg a kékek és a kékeszöldek a koncentrációt igénylõ szellemi tevékenységhez, elmélyüléshez, illetve a pihenéshez, gyógyuláshoz kedvezõbbek a színnel kapcsolatos kutatások szerint.

Érdemes ezeket az alapszabályokat figyelembe venni lakókörnyezetünk, irodánk és minden épület, tér kialakításakor – így harmonikusabb környezetet teremthetünk, amelynek funkciója könnyen, hatásosan érvényesülhet.

Az asztrológia és a csakrák színkapcsolatai
Érdekes és hasznos eredmények származhatnak a színek pszichológiai, esetleg asztrológiai típusokhoz, elemekhez és csakrákhoz rendelésébõl is. Bár az asztrológia hét bolygójához, valamint a tizenkét állatövi jegyhez is hozzárendelhetjük a szivárvány egy-egy színét, célravezetõbb nagyobb vonalakban – az asztrológiában (is) használatos négy elem felõl – megközelíteni a kérdést.

A föld, tûz, víz, levegõ elemek mindegyikéhez tartozik egy-egy színcsoport, amelyet valószínûleg azok, akiknek a születési képletében az adott elem domináns, tudattalanul is elõnyben részesítenek, hiszen többnyire eredendõen jól állnak nekik ezek a színek az öltözködés terén, vagy jobban érzik magukat az ilyen színekkel berendezett környezetben.

Így például valószínû, hogy a levegõ jegyûek a színek közül is a „légies”, könnyed, világos színeket kedvelik, mint a fehér, bézs, világoskék, ezüst, halványsárga.

A tûz jegyûek domináns árnyalata a vörös, a vöröses narancsok és barnák lehetnek, a föld jegyûek kedvencei a tipikus földszínek: sárga, barna, fekete, zöldek. Akiknek a víz elem az uralkodó minõsége, valószínûleg szeretik a vízre emlékeztetõ tónusokat, a kék és a zöld különbözõ árnyalatait, akár sötét és elmosódott formában is.

Ez a felosztás természetesen sablonos, és valószínûleg egyáltalán nem igaz mindenkire maradéktalanul, hiszen egy-egy személyiségen belül is keveredhetnek az elemek, sõt az életkor elõrehaladtával, illetve különféle élethelyzetekben gyakran változik is az ember négy elemhez való viszonya.

A színekre adott reakcióink a fentieken túl még rengeteg apró és sokszor esetleges tényezõtõl függnek, és persze az aktuális hangulatunk, fizikai állapotunk mellett nagyban befolyásolja például a divat. Annyit érdemes azonban megtennünk, hogy figyeljük és tudatosítjuk a színekhez való, folyton változó viszonyulásunkat, mert egyes színek kedvelése vagy elutasítása finoman jelezheti testi-lelki-szellemi szükségleteinket, a magunkkal és a világgal, embertársainkkal kialakított kapcsolatunkat.

A színek csodálatos világát, a színekkel való gyógyítás lehetõségeit tovább gazdagítja a csakrák és a szivárvány színeinek megfeleltetése, hiszen a csakráknak egyrészt a színekhez hasonló, összetett jelentéskörük van, másrészt az ember energiaközpontjai lévén elsõdlegesen rezonálnak a színekre.


Kolontár Elvira
Natúrsziget, 2006. december 20.


Kolontár Elvira