Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
„Olyan az arcod, mint egy nyitott könyv” – avagy az emotikonok nyelve

„Olyan az arcod, mint egy nyitott könyv”- szokták mondani azokra, akik nyíltan kimutatják érzelmeiket mások elõtt. Ilyen az ember: nevet, könnyeit hullajtja, ajkát biggyeszti, szemöldökét felhúzza, vagy éppen mókázik, grimaszol, és még sorolhatnánk az érzelmi megnyilvánulások számos formáját. Érzelemkifejezéseink az egyik legalapvetõbb, és legérdekesebb jelenségei lelkiéletünknek, emberi kapcsolatainknak. A metakommunikáció új lehetõsége az elektronikus levelezéseinkben megnyilvánuló emotikonok, smiley-k használata.


 A szakemberek az emotikonok, magyarul érzelemképek  gyors térhódításával az informatikában arra a következtetésre jutottak, hogy az érzelmek egészen új kultuszával állunk szemben. Posztmodern korunkban az érzelmek felértékelõdését, az érzelmek iránti fokozott érdeklõdést az élet számos területén megfigyelhetjük. A filozófiában, a neurobiológiában, a történettudományban és az irodalomtudományban egyaránt középpontba került az ember érzelmi élete, az emocionális jelenségek elemzése, újkori értelmezése. Népszerû könyvek beszélnek az érzelmi intelligencia fontosságáról. A kortársgondolkodók ezt a nagyfokú érdeklõdést az instrumentális értelem megrendülésével, a racionalizmus korlátainak felismerésével hozzák összefüggésbe, és az érzelemnek olyan erõt tulajdonítanak, amely az egyoldalú racionalizmus korrekciójának lehetõségét rejti magában.

Az emotikonok érzelmi állapotokat reprezentáló egyezményes jelek. Az írásjelek többsége emotikonnak tekinthetõ, amelyek gyakorlatilag már az írógép korszakában használhatóvá váltak. A hangulatjelekkel, érzelemfigurákkal, mosoly arcocskával  való érzelemkifejezés mégis csupán a médiaforradalom által napjainkban, az internetes levelezésben vált népszerûvé. Az emotikonokkal persze nemcsak a hangulatunkról adhatunk hírt levelezõpartnerünknek, hanem kifejezhetjük szándékunkat is, sõt ha ismerjük a nyelvezetét, utalhatunk vele egy személy jellemzõire, külsejére, ismertetõjegyeire, szokásaira is. A kommunikációban történõ félreértések elkerüléséhez érdemes tanulmányozni az új eszköztárat. Ma már számos emotikon szótárhoz hozzá lehet jutni, és a szakemberek sajátos szemiotikai struktúrában is közre adják a jeleket. Ugyanakkor a betûhalmozás, az írásjelhalmozás, a csupa nagybetûs szavak, a csillagok használata, vagy a ritkítottan szedett szavak, sõt az aláhúzások, kiemelések is mind az érdekes, megfejthetõ internetes nyelv mûfajához tartoznak. Lényeges szempont, hogy a gyors internetezõ csevegés során olyan nyelvtani változások váltak elfogadottá, mint a nagybetûs mondatkezdés elhagyása, a mondatvégi írásjelek hiánya, a vesszõk és ékezetek elmaradása, és csupán emocionális okok esetén, kiemelési szándékkal használnak más írásjeleket. Az új jelenséget éppúgy értékelhetjük, mint a gyors információátadásra törekvõ spontán, végtelenül egyszerûsített kézírást. Mivel azonban a metakommunikációs jegyek szöveges kifejezése nehézkesnek bizonyult az elektronikában, ezért megszülettek az új vizuális szövegelemek, a smiley-k. A vizuális szimbólumok az internetes fórumokon, csevegõ oldalakon már oly módon az írott nyelv szerves részévé váltak, hogy a csevegõ környezetbõl, a szövegbõl kiemelve azok egyszerûen értelmüket vesztik.

Persze a legújabb figura, a közérthetõ mosolyarcocska elõtt megjelenõ alapjelek olvasata is könnyedén világossá válik, ha a billentyûzeten található írásjeleket elforgatva, absztrakciós képességünknek engedünk. Gyakran használt internetes és SMS jelek pl. :-) jókedv, és :-( szomorúság, vagy :))) mosoly fokozása, vagy ;-) a könny kicsordul a nevetéstõl, illetve kacsintás. Ezekben az esetekben a képi információ még egészen primitív formában helyettesíti a szövegbõl hiányzó metakommunikációs jegyeket, mint például az író személy hangulatát, hanglejtését, hangerõsségét, vagy mimikáját.

Érdekes az a kutatói elmélet, amely a mezopotámiai agyagtáblák írásának 90 fokos, és a 21. századi mosolyszimbólum szintén 90 fokos elforgatása között párhuzamot von. Mintha az ember õsi módon ragaszkodna az egyszerû, rajzos képi ábrázoláshoz, a kreatív önkifejezéshez. Ezekkel a gondolatokkal már arra is magyarázatot találhatunk, hogy kik és miért használják szívesen az emotikonokat, vagyis hogy e „szabad gyermeki” érzelemábrázolás elsõsorban a fiatalok körében terjedt el. Természetesen a grafikus nyelv, az ikonok ötletessége, a kreatív jelek nem pótolhatják a személyes kommunikációt, de általuk mégis személyesebbé válik az elektronikus információ átadása. Továbbá a képi jelek, virtuális arcocskák, grafikák, animációk gyorsítják a beszélgetést, pl. Messenger (MSN) esetén gyakran kevesebbet kell gépelnünk az információ átadásához, és ebben a formában a válaszreakció is sokkal hamarabb visszaérkezik hozzánk. Nem utolsó szempont, hogy a képek segítségével egy nyomasztó szövegáradat helyett az olvasás is élményszerûbbé, látványosabbá válik. Egyszerûen, és könnyen fel tudjuk dobni szöveges anyagainkat néhány frappáns illusztrációval, jelekkel, ikonokkal.

Az emotikonok mérete, színe és ma már formája is rendkívül változatos.     Az elsõ rajzemotikumot – a kis sárga fejecskét – még azok is ismerik, akik zárkózottabbak, és kevésbé oldottak az érzelemikonok alkalmazásához. Az eredeti, statikus figurák mellett csak késõbb, a technikai fejlõdéssel és vizuális érdeklõdéssel terjedtek el az új, dinamikus, különbözõ testi-lelki állapotokat kifejezõ, színesebb emotikonok. Így alakult ki a szomorú smiley kéksége, a zöldes-kékes, szürkés beteg fejecske, vagy a lilás mérges, illetve a dühös,  vagy zavarba hozott piros arcocska. Az érzelmeken túl megtalálhatjuk a gesztusok kifejezését is, mint az integetõ figurát, vagy a cselekvés számos kifejezõdését, sõt a stílust, és az emberi jellemzõket ábrázoló ikonokat. A feliratokkal, táblákkal megjelenõ figurák pedig már egészen összetett nyelvezetet közvetítenek. Ilyen például a figura melletti gondolatbuborékokban, vagy a figura kezében tartott táblácskán megjelenõ szöveg, amely megerõsítheti bennünk egy üzenet értékét, súlyát, vagy éppen árnyaltabbá válik a közlendõ. Végül az animált ikonok a latin „anima” lélek szóból kapták nevüket. Az animáció a mozgóképi megjelenítés egyik technikájaként ismeretes, melynek segítségével az információ tartalma már nem csak képi megerõsítést kap, hanem a történet, a cselekmény mintegy életre kel, megelevenedik számunkra. Mindezzel nemcsak újabb belsõ változást, érzelmi töltõdést idézünk elõ a másik emberben, de az új élmények által az olvasóból könnyed, játékos nézõt is faragunk. A játékosság mellett pedig a humor eszközévé is válhatnak ikonjaink.

Mindezek alkalmazása csupán azért kíván egy kis óvatosságot, mert az emberi kapcsolatokban nagyon fontos kérdés, hogy mikor, kivel és miként engedhetjük meg magunknak a digitális érzelemkifejezõ jelek használatát. Azt sem árt ismernünk, hogy levelezõ partnerünk valójában mennyire vevõ a digitális figurák játékára, vagy egy kis humorra. Azonban egy internetes személyiségteszttel – és egy kis német nyelvtudással – azt is kideríthetjük, hogy mi magunk melyik emotikumtípusba tartozunk.

(Was für ein Emoticon sind Sie? http://de.tickle.com/test/emoticon.html).

 

mosoly

:-)

vigyor

:-D

kacsintás

;-)

vegyes

:-/

töprengés

V-.

nyelvnyújtás

:-P

klassz

B-)

rendben

^-)

tágra nyílt szemek

8-)

meglepõdés

8-o

szomorúság

:-(

félénkség

8-.

elpirulás

:-I

puszi

:-X

bohóc

:o)

fekete szem

P-|

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 



R. Eller Gertrúd grafológus