Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
Az érzelmi intelligencia megjelenése az írásban

Nem véletlen, hogy Daniel Goleman éppen napjainkban alkotott pszichológiai bestsellert az érzelmi intelligencia fogalmának bevezetésével. Ezt a fogalmat nehéz definiálni, Goleman életrevalóságnak nevezte. Azt is mondhatjuk, hogy az érzelmi intelligencia olyan tulajdonságok összessége, amelyeket együttesen jellemnek nevezhetünk, s amely segít bennünket abban, hogy nehéz helyzetekben is emberhez méltó módon viselkedjünk.

Az elmúlt évtizedekben a pénz, a tekintély megszerzése vált hangsúlyossá, és a racionalitás fontosabbnak tûnt az érzelmeknél. Ez volt tehát az a korszak, amelyet az IQ, azaz a hagyományos értelemben vett intelligencia egyedülállósága jellemzett. Goleman errõl azt írja, hogy az IQ uralmának át kellett adnia a helyét az EQ (érzelmi intelligencia) korszakának.
„Az embernek, hogy megfeleljen a mai kor kihívásainak, újra meg kell találnia a kapcsolatot az érzelmekkel…” (Isabelle Filliozat: A szív intelligenciája).
Mi emberek lélek, érzelmek nélkül nehezen igazodunk el olyan helyzetekben, ahol az intellektus nem elég (pl. gyász, vészhelyzet, párkeresés, stb.) Hogyan tudunk bánni az érzelmeinkkel, mennyire vagyunk életrevalóak, ezt határozza meg érzelmi intelligenciánk milyensége. Az EQ azonban – ellentétben az IQ-val – nehezen mérhetõ. Írásunkban azonban jól nyomon követhetjük mindazon tulajdonságok jelenlétét vagy hiányát, amelyek az érzelmi intelligencia összetevõi.
Az empátia pl. a szóvégi fonalasodás, a kötésmód, az írás dõlése stb. segítségével jól kimutatható írásunkban (ld. 1. ábra). A nyitottság ugyancsak fontos része az EQ-nak, és írásunk ezt is tükrözi (középzónás betûk, kötésmód stb., ld. 2. ábra).
Egy embernek az érzelmei megfelelõ egyensúlyban tartásához jó önkontrollra is szüksége van. Ilyen ember írását látjuk a 3. ábrán.
Ahhoz, hogy megfelelõen mederbe tudjuk terelni, képesek legyünk kanalizálni érzelmeinket, fontos a kellõ mértékû céltudatosság, önmotiváció is. (4. ábra, céltudatosság jegyeit tükrözõ írás).

Az írásokban a fentiek mellett más fontos kérdéseket is megvizsgálhatunk. Ilyen például az, hogy a nemi szerepek – társadalmi elvárások hatására történõ – megváltozását nyomon követhetjük-e a grafológia eszközeivel. A hagyományos felfogás szerint a céltudatosság, az erõ, az önkontroll a férfi szerephez tartozó fogalmak, míg az empátia szinte kizárólag a nõk „kiváltsága” volt.
Mennyire módosult ez a felállás a megváltozott értékrend hatására? Nyomon követhetõk-e ezek a változások az írásban? E kérdésekre kerestem a választ szakdolgozatomban, mely ugyanazt a címet viseli, mint ez az írás. Részletesebb elemzéshez e gondolatkörben még sok vizsgálatra van szükség.

Megjelent a Grafomagazin 2001./3-4. számában




 



Miriszlay Gyöngyi okleveles grafológus