Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
AZ ÍRÁS MINT KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZÕ II.

Az írás fejlõdése szoros kapcsolatban áll a gazdaság valamint a társadalom, a kultúra fejlõdésével, egyik a másikat feltételezi, elõsegíti. Az írásbeliség, a betûírás már nem mindenki számára érthetõ, mint régen a képírás, már az adott nyelvi közeg sajátosságait hordozza, így megõrizve annak normáit, az adott nyelvközösség egységességét.

A kommunikációelmélet szempontjából rendkívül fontos az írásnak a kultúra megõrzõ és terjesztõ szerepe.
Egy irodalmi mûvet például bármennyiszer lehet reprodukálni, akár a szerzõ halála után is, megõrizve ezzel értékközvetítõ, értékteremtõ szerepét.
Ebben természetesen nagy szerepe van a technika fejlõdésének.

A kommunikáció tágabb értelmezése alapján, ha az írást vizsgáljuk Shannon és Weaver 1949-ben felállított kódmodellje alapján, akkor az a következõképpen néz ki:




 

Ebben a nézetben a megfogalmazódott gondolat a feladótól az írás – kódolás – során a csatornán vagyis az íráshordozón keresztül jut el a vevõhöz, vagy a címzetthez, aki azt elolvassa vagyis dekódolja és megérti.
Az írás kommunikációs értéke a beszéddel szemben csökkentett, mert a beszélgetés során többféle kommunikációs csatorna mûködik, ami befolyásolhatja az információ átadásának módját, folyamatát, mennyiségét.
Metakommunikációs eszközeink árnyalják a mondanivalónkat, amit írásban sokkal nehezebb rögzíteni, és a vevõ fél reagálása is csak késõbb következhet be.

Az írásnak és ezen belül a kézírásnak van egy olyan üzenethordozó aspektusa, amelynek megfejtése, dekódolása több ezer éves múltra tekint vissza, és ez a grafológia. Ez nem a tartalmat vizsgálja, mint információt, hanem magát az írást, a mozgást, ahogyan az író írt, a nyomatékot, a méreteket, stb., azaz magát az írásképet.

Ennek vizsgálata során a hozzáértõ – a szöveg tartalmától függetlenül – következtetni tud az író személy személyiségvonásaira: temperamentumára, nyitottságára, önmagához és másokhoz való viszonyára, konfliktustûrésére, fantáziájára stb.
Ennek alapján elmondhatjuk, hogy íz írás, jelen esetben a kézírás, mint kommunikációs eszköz, sokkal több információt hordoz a leírtaknál. Ezen információk feltárása egy másik szakterület ismeretét igényli, amelynek ismerete pedagógiával foglalkozók számára nagyon fontos lenne.

Állítom ezt azért, mert például a gyerekek írásának vizsgálata egy pedagógus számára nagyon sokat segíthetne a nevelési problémák feltárásában, megoldásában.
A felnõttekre viszonyítva pedig szakember segítségével folytatott grafokontroll módszer alkalmazásával saját nem kívánatos jellemzõinket változtathatjuk meg.

Tehát azt mondhatjuk, hogy az írás kétrétegû információt hordoz, kommunikáció a kommunikációban.

Felhasznált irodalom:
Zrinszky László: Fejlesztõ kommunikáció és kommunikációfejlesztés, Pécs, 2005
Kéki Béla: Az írás története, Vince Kiadó, 2000
A grafológia alaptankönyve I, II, Grafodidakt, Bp.,2001
A mai magyar grafológia, Grafológiai Intézet, Bp.,1993




Bartalis Irén grafológus, írásszakértõ