Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Oktatás - Szakmatörténet / Tartalom
Az írás kialakulása és fejlõdése

A kézírások írásszakértõi vizsgálatának elemi feltétele az írástanítás rendszerének és módszereinek, de fõként a legelterjedtebb irányírások betûformáinak, azok alakításának és kötésmódjának részletes ismerete.

Az írás kialakulása és fejlõdése szorosan összefügg az emberi társadalom, és ezáltal a gazdaság fejlõdésével. Az írás tanulás alapján megszerzett ismeret. Minden egyes betûformát, fokról fokra egyenként tanulunk meg, és ezért válik szinte vérünkké, automatizálttá a betûformálás mozdulata. Egy idõ után már nem gondolkodunk az egyes betûk képzésén, összekötésén, legfeljebb a fogalmazás, vagy a helyesírás okozhat megtorpanásokat. Az írás kezdetétõl, korunk elõrehaladtával folyamatosan változik írásunk – beépül saját személyiségünk, megszerzett ismereteink, tapasztalataink. Ahogy a gyermek halad elõre az idõben, egyre inkább elkezd változtatni a tanult dolgokon, beépíti saját személyiségét, képességeit, tapasztalatait, a saját cselekvésébe, gondolkodásába, általános szokásaiba, és ez alól az írás sem kivétel. Más egy kisgyermek írása, más a tinédzseré, még inkább a felnõtté, és módosul idõs korunkban is.

Életkor miatti változások: Az idõskor elõrehaladtával jelentõs agysejtszámcsökkenéssel kell számolni. Az idõskorral együtt járó bizonyos testi változások tehát egy idõ után nyomot hagynak a kézírásban (látás, hallás, mozgásvezérlés gyengülése, meszesedés, stb.). Tehát változhat pl. az írás nyomatéka, a távolságok, a térkihasználás, a méretek, a vonalvezetés folyamatossága, a betûk zártásága, nyitottsága, továbbá elõfordulhatnak sérülések és tévesztések is. Természetesen itt is fontos az „egy jel nem jel”, így ezen írásjegyeket és azok változásait itt sem csak önmagukban, hanem összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban is meg kell vizsgálni, és csak azután lehet levonni a végleges következtetéseket.

A betegségek következményeként megjelenõ változások, az írásban résztvevõ szerveket illetõen csoportosíthatóak. Agykárosodás esetén a mozgáskoordinációs központot érintik, az írómozgás szempontjából, az öregséget kísérõ változások figyelhetõek meg; az idegi jellegû változásoknál, a betegség súlyosságától függõen tér vissza az eredeti írás. Látásromlás esetén, attól függ, hogy szemüveggel korrigálható-e, illetve, ha nem (pl. szürke hályog), akkor nõ a betûnagyság, erõsödik a kéznyomás, de lassul a tempó, látás elvesztése esetén, áttérnek más írásra, mely egyre inkább visszatér az etalon íráshoz. A kéz sérüléseinél, pl. teljes bénulás esetén az írástevékenység áttevõdik a másik kézre, melynek eredményeképp eleinte deformálódott az írás, majd bejáratódnak az idegpályák, hozzászoknak az izmok a változáshoz. Ideiglenes sérüléseknél, ha visszaerõsödnek az izületek és az izmok, akkor visszatér az írás. Huzamosabb ideig tartó lázas állapot esetén az agy, a test tartalékenergiáit arra használja fel, hogy magasan tartsa a hõmérsékletet, így tudj elpusztítani a kórokozókat. Ilyenkor szintén változik az írás mozgáskoordinációja, de ez ideiglenes változás, mely a gyógyulás után helyreáll.
Függõséget eredményezõ tényezõk hatására bekövetkezett változások: az alkohol hosszú távon elvonja az oxigént a szervezettõl. Az alkohol hatása függ az elfogyasztott ital mennyiségétõl, töménységétõl, továbbá a személy érzékenységétõl. Az alkoholisták írása egy idõ után ugyanolyan „rossz”, ha iszik, ha nem, ha „kissé ittasak”, akkor írnak a „legjobban”. A kábítószer-függõség megváltoztatja a sejtek anyagcseréjét, az agyban, a mozgáskoordinációs központot támadja, akár írásképtelenség is bekövetkezhet.

Rendhagyó íráskörülmények hatására bekövetkezõ változások: a rendhagyó íráskörülmények által kiváltott változásokat nem szabad összetéveszteni a szándékos torzítás jeleivel. Ezen körülmények szintén a mozgáskoordináció csökkenését válthatják ki, továbbá az írás méret- és dõlésviszonyainak, valamint a betûk felépítésének részleges megváltozását is. Ilyen rendhagyó körülmények például: más íróeszköz, vagy írófelület használata, a megszokottól eltérõ testhelyzet (pl. állva, függõleges felületen, stb.), illetve a bizonytalan alátét használata. Befolyásolhatják az írást a nem megfelelõ látási viszonyok, a stresszhatás, mely a hormonokon keresztül hat, így az egész testet érinti. Változhat írásunk a külsõ hõmérséklet, a nagyfokú fizikai fáradtság, illetve a pillanatnyi alkohol és kábítószer hatására is.

Soóky Andrea
okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó





Soóky Andrea