Nyitólap Magunkról Legújabb szám
 
Grafodidakt
-Szellemi Műhely
-Írásszakértő
-Gyermekrajz-Szimbólumok
-Mentálhigiéné
-Média-Humán
-Oktatás - Szakmatörténet
-Nevelési Tanácsadó
-Színes
-Pszichológia
-Nagyító alatt
-Pantheon
-Mesterségük címere
websas.hu
Nyitólap / Rovataink / Tartalom
Az autizmusról

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minõségi fejlõdési zavara, amely az egész életen át tartó, fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességûek egyénileg változó támogatásra szorulnak.

Különbözõ formáit egységes kórképként, 'autisztikus spektrumzavarként', illetve 'pervazív fejlõdési zavarok' csoportjaként definiálja a modern szakirodalom. Megfelelõ speciális módszerekkel igen jó eredmények érhetõk el - az egyén szintjén - a nehézségek kompenzálásában és a szociális beilleszkedésben, ez az eredmény sokkal jobb a korábban elkezdett kezeléseknél. Az autizmussal kapcsolatos kutatások óriási tempóban folynak napjainkban is A siker legfõbb záloga a megfelelõen képzett szakember gárda kezében van.
Mivel nincs látható, típusos külsõ jele, és a probléma belátása, megértése bonyolultabb, mint a klasszikus rendellenességeké. Felismerése, leírása és a szakszerû ellátás kialakítása nagy figyelmet igényel. Külföldi adatok alapján számolva 16-22 ezer autisztikus személy él Magyarországon. E rendellenesség skálája a mély fogyatékosságtól az ép intellektusú ember enyhe szociális készségzavaráig terjed. Gyakran jár együtt értelmi, vagy egyéb fogyatékossággal. Elõfordulásuk fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.
E fejlõdési zavar a viselkedés jellegzetes tüneteivel leírható állapot, amely különbözõ, agyi fejlõdési és mûködészavart okozó organikus tényezõk hatására jöhet létre. Okai között, amelyek nem teljesen tisztázottak, elsõsorban genetikai és az idegrendszert károsító hatásokat, esetleg azok interakcióit feltételezik. A genetikus meghatározottság igen erõs. Ezt jól mutatja például az a tény, hogy az autista gyermekek testvérei között az átlagosnál ötvenszer gyakoribb, 2,7% e rend-ellenesség megjelenése. A probléma minden értelmi szint mellett elõfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlõdési zavarral. Ennek megfelelõen a klinikai kép igen sokféle lehet, melynek súlyossága az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében változik.
A hagyományos felfogással szemben az autizmust nem betegségnek, nem elmebetegségnek (pszichózis) tartjuk, hanem a fejlõdés olyan zavarának, amely minõségében és mennyiségében is eltér a normál fejlõdéstõl, és az esetek többségében fogyatékos állapothoz, típusosan igen súlyos fogyatékossághoz vezet. Ennek megfelelõen orvosi értelemben nem gyógyítható. A várható élet-tartamot nem befolyásolja. Az esetleg jelentõs mértékû fejlõdés mellett az alapvetõ probléma az egész életen át fennáll, és döntõ hatással van a szociális beilleszkedésre és életminõségre, a képességeknek megfelelõ színvonalú életvezetés elérésére. Ez utóbbi az önellátás, pl. a szobatisztaság kialakításától, a megszerzett egyetemi diploma ritkán sikeres gyakorlati felhasználásáig terjedhet.

A minõségi károsodás és általános elmaradás három területen jelentkezhet.
- A szociális interakciókban a metakommunikáció szintjén, pl. szemkontaktus használata a szociális kapcsolatok szabályozásában. A kölcsönösség, a kortárskapcsolatok, a vigasz, az öröm, alap-vetõen az élmények kölcsönös megosztása.
- A kommunikációban, a beszéd kialakulása folyamatában, a kialakult beszéd funkcionális használata közben, pl. társalgás fenntartására, illetve nem beszélõ gyermeknél kompenzációra való törekvés jelentkezhet, más eszközökkel.
- A rugalmas viselkedés-szervezés területén, az azonossághoz való ragaszkodást tükrözõ tünetek megjelenése.
A tünetek 3-5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak. Kisgyermekkorban a beszéd fejlõdésének zavara, olykor visszafejlõdés, a magány szeretete, szûk körû érdeklõdés, amely ebben a korban fõleg a tárgyak fizikai jellegzetességeire vagy azonos aktivitásra irányul. Elõfordul a szimbolikus játék hiánya, sztereotip mozgásos tünetek - pl. kezek röpködõ mozdulata, bizarr tartások, grimaszok, lábujjhegyen járás, - illetve a szenzoros viselkedés furcsaságai - pl. szagolgatás, vizuális ingerek keresése - a jellemzõek. Egyre nyilvánvalóbb a szociális kapcsolatteremtés és a kommunikáció alapvetõ fogyatékossága. Nem teremt, vagy kezdeményez kapcsolatot, a szülõkkel is csak ritkán, a tárgyakat figyelmen kívül hagyhatja, akár átgázol rajtuk, vagy éppen fél tõlük. Viselkedését szélsõségek jellemezhetik, egyszer agresszív, máskor idegenekkel gátlástalanul elfogadó vagy kedves, a veszélyeket nem ismeri fel.
A környezõ világ megismerésének zavara, a kommunikáció lehetetlenségét is okozhatja. A szorongási rohamok, nyilvános helyen, vásárlás közben, is okozhatnak dühkitöréseket. Jobb értelmû gyermekeknél a szûk körû, sztereotip érdeklõdés már nem szenzoros ingerekre irányul, hanem szociális tartalommal nem bíró, vagy funkcionális értelmétõl elvonatkoztatott témákra, érdeklõdési körökre: pl. térképek, közlekedés, jármûvek, országok és fõvárosok, lakcímek, és gyakori a zene szeretet. A tünetekbõl egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összest, és súlyosságuk is igen változó lehet. A régebben abszolút diagnosztikus kritériumként értékelt szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autistáknál fordul elõ. A diagnózis a gyakorlatban a lehetséges 18 hónapos kornál általában jóval késõbb születik meg, az ellátó rendszer és a szakemberképzés hiányosságai miatt. Az iskoláskorig vagy még tovább kezeletlenül maradt fejlõdési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztõ célú ellátása a növekvõ korral egyre nehezebbé válik, bár a nevelhetõség, taníthatóság idõszaka az autizmussal élõ fiatalok esetében benyúlik a felnõttkorba, így sohasem túl késõ a fejlesztést elkezdeni.
A mellékelt írásmintám egy egyetemista fiú írása látható. Ez is bizonyítja azt, hogy idõben felismerve az autista tüneteket, hatékony fejlesztési stratégiát lehet kidolgozni. A mentális képességek ragyogóan fejleszthetõek esetében, a szociális beilleszkedés zavara azonban írásában is jól megfigyelhetõ, csakúgy, mint az életvezetés nehézsége. A változó betû távolság és a bal margóra szinte „ráírt” szöveg is jelzi a támaszkeresés igényét. A hullámzó sor alapvonal a fel-fel ugráló betûkkel megjeleníti azt a nehézséget, amelyet a mindennapi feladatok megvalósításának átlátása okoz. A normakövetõ írás jól példázza azt a nagyfokú figyelmet, amit a feladatvégzés kapcsán tanúsít. Fontos számára, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ha hibázik ingerültté válik, ez a durva javítás kapcsán is jól látható. Egy állandó belsõ feszültség jellemzi az írást, nem csak arra koncentrál mit ír le, hanem a „hogyan” sem megy teljesen oldottan. Mindemellett zárkózott és kommunikációs nehézségek is nehezítik kapcsolattartását társaival. Az akaratot és a kemény ki-tartást viszont nem lehet elvitatni tõle. A valódi nehézségek azonban akkor várnak rá, ha tanulmányait befejezve a társadalmi élet színterén is meg kell találnia a boldogulás útját.



Forrás BNO 10.1995



Nagy Marianna grafológus